''PÉTERFY GERGELY KRITIKÁJA A KÖNYVRŐL
Péterfy Gergely, egy pécsi és egy pesti kiadó szerkesztője nagyon kedvező
kritikát irt a könyvről:
Kaderják Gitta kötete egy szenvedéllyel és hittel megélt élet izgalmas
dokumentuma. Nyílt, őszinte vallomások ezek, amelyek azzal a bevallott
szándékkal születtek, hogy élni - mindenek előtt nőként élni - segítsenek
embertársainak. A szerző sokféle művészeti ággal foglalkozik, amelyek közül
kétségkívül a prózaíráshoz és a képzőművészethez van a legmarkánsabban
mutatkozó tehetsége: a kötet számos olyan novellát tartalmaz, amelyek
bármely orgánumban megállnák a helyüket.
A novellák helyszíne mindenekelőtt Miskolc, a szűkebb pátria; egy
novellafüzér pedig Németországban játszódik. A keletkezési sorrendbe
rendezett írások első, a hatvanas évek táján született darabjai elsősorban a
kor jellemző stílusirányzatához kapcsolódnak, leginkább a Szabó Istváni
epikával tartanak rokonságot.
Már itt megmutatkozik Kaderják Gitta jellemformáló tehetsége. Általánosan
elmondható, hogy a jellemábrázolás - mindenekelőtt a mellékfigurák és a
férfialakok - megformálása számos esetben egészen kiváló, pl. a brutálisan
erőszakoskodó kamaszokból hirtelen előtörő gyengédség az 'Erőszak az Avason'
c. novellában, a 'Strandkirálynő bukásának' nagyotmondó birkózója, vagy A
'hetven éves menyasszony' idős főszereplőnője, akit a váratlanul érkezett
házassági ajánlat kiforgat megszokott énjéből. Ami ezeket a novellákat
igazán izgalmassá teszi, az a személyes hitel: valamennyi szöveg mögött
érződik az élmény, a tapasztalat, amit az írónő sok iróniával, de nagyon
pontos és árnyaltan közvetít. A novellák többsége jól szerkesztett: a szerző
kifejezetten "profi" a novellák szituálásában, a késleltető epizódok
kidolgozásában. A történetek majdnem mindig lekerekítettek, határozott
mondanivalót hordoznak, amely azonban csak ritkán megy az ábrázolás
rovására. Az Eddy-novellák pedig ('Esküvő utáni krízis a nyugati férjjel';
'Eddy és az arkangyal'; 'Feljelentem a férjem'; 'Almaszüret'; 'Három keréken')
egészen megrázó, ugyanakkor mélyen önirónikus dokumentumai az
alkoholizmussal harcoló, jellemgyenge férfi, és a szerzőnő minden
szörnyűséget legyőző szerelmének.
A 'Gyilkost szeretek?' c. kisregény jól megirt, izgalmas krimi, amelyben az
anyjával furcsa, pszichotikus viszonyban élő férfi, és a testi vágy és az
ideális szerelem között vergődő nő viszonyának ábrázolása, az egész szöveg
kidolgozása és szerkezete mintaszerű: a mellékszereplők, az anyafigurák, a
barátnő mind határozott arcéllel rendelkező, életszerű figurák: a krimi
kifejezetten izgalmas olvasmány.
Kaderják Gitta határozott, mérsékelten díszített szövegeket ír: a
természet, az érzelmek ábrázolása egyéni, visszafogott. Az apró szituációk,
epizódok, utcarészletek, rövid párbeszédek jellemzőek, markánsak. A
hetvenes-nyolcvanas évek tipikus figurái, a főszereplőnőre rátörő
alkoholista orvos ('A miskolci orvos és barátja'), a gruppenszexben utazó
alkoholista művésztársaság ('Váratlan meghívás') mind-mind remekül elkapott
arcképek, érdemesek arra, hogy sokan olvashassák. A szerző versei közül azok
az igazán sikerültek, ahol valamilyen személyes szituációból indul ki. A
régi szerelmet megrajzoló 'Nosztalgia', vagy a 'Taunus lábánál' kifejezetten
szép darabok. A 'Házasságban' tömör képe, vagy a 'Napsugár legyek' megejtő,
őszinte naivitása szintén igazi lira. A színpadi jelenetek a novellákra
jellemző jó szerkesztési készséggel, bájjal vannak megírva. A 'Szexológus',
vagy az 'Egy szexi hölgy' kedves pikantériája, szellemes csattanója
mindenképpen figyelemre méltó. A szerző a világ dolgaira, legyen az Antall
József vagy 'Rabin halála', egy 'árvíz', vagy egy 'szerelem', szereplése
'Friderikusz Sándor' vagy 'Rózsa György műsorában', nyíltan, kendőzetlenül
reflektál: az erőszak és a hazugság elutasítása, a béke és a harmonikus,
emberhez méltó kapcsolatok igenlése a legfőbb generáló erők. Kaderják Gitta
könyvét mindenképpen támogatásra érdemesnek tartom: a nyíltan vállalt
személyesség, amely szerencsésen elkerüli az ízléstelen exhibicionizmus és a
pozőrség csapdáit, a sok kedvesen pikáns humor, ironikus-keserű
jellemábrázolás, az érzelmek valószerű és kendőzetlen feltérképezése,
valamint az önsajnálat teljes hiánya teszi meggyőzővé a képet. Érdekes,
izgalmas, színes kötet, kedvteléssel olvastam.
Budapest, 1996. április 23.