''ÁRVIZI RIPORT SAJÓECSEGRŐL
A "Riporter kerestetik" tv-pályázatra készült a hatvanas években
SAJÓECSEGET IS MEGLÁTOGATTA A HIVATLAN VENDÉG - mondta Balla István, MÁV
fűtő, és készséggel vállalkozott arra, hogy elvezet a falu árvízsújtotta
helyeire.
- Én a Jókai utcában lakom, innen nem messze; szárazon is eljuthatunk
odáig, talán kezdjük ott. Látja, az utca közepén már csillog a víz -
mutatott kezével a távolba.
Ömlött belőle a szó.
- Két éjszakát virrasztottunk családommal, először a kertek alól
lopakodott felénk a víz, majd az utcát is elárasztva, félelmetesen
hömpölygött a kerítésen át az udvarunkba, egyszer csak azt vettük észre,
hogy teljesen körülvette házunkat az ár, úgy éjjel fél 12 óra felé.
Felejthetetlen lesz az a szerdai éjszaka! Szerencsére emelt szintű a házunk,
egy méterig állja a sarat, de már csak húsz cm hiányzott. Sírtak a gyerekek,
a feleségem imádkozott, én pedig reménykedtem, hogy majd csak megszűnik az
áradás. És úgy történt, egyszer csak észrevettük, hogy megkezdődött az
apadás. A két napos izgalom úgy kimerített, hogy nyomban elaludtam.
Közben megérkeztünk a ház elé.
- Menjünk közelebb - gázolt a vízbe vezetőm gumicsízmáival - látja a
gyermekeim vidáman horgásznak az udvaron. Egy csomó csíkot és halat fogtak
már. Ha tovább megyünk az utcában, látni fog egy vályogházat, azzal
ugyancsak elbánt az ár. Még most is vízben áll a féloldalra roggyant épület.
Menet közben egy gumicsízmás asszonyt láttunk, nyakában egy
konyhaasztallal óvatosan lépegetett a fél lábszárig érő vízben. Az udvar
felé tartott, amit szintén víz borít még, a bejárati ajtó előtti lépcsőkből
két-három még nem látható.
- Kiürítették a veszélyeztetett lakásokat Ecsegen? - kérdeztem kísérőmet.
- Igen, néhány lakást előre kiürítettünk, és az állatokat biztonságos
helyre szállítottuk fiatal tűzoltók segítségével, akiket megillet a dicséret
lelkes munkájukért.
- Sajóecseget az áradás három részre szakította. A szárazon maradt utca-
részeket teherkocsi-forgalom köti össze, ingajáratban. Ha akarja
felszállhatunk, legalább mindent meg fog látni.
Aggodalommal néztem a víztengerre.
- Biztos, hogy vissza tudunk jönni? - kérdeztem. Vezetőm mosolygott.
Aztán felléptünk a vízi járműnek kinevezett gépkocsira. A kerekek nagy ívben
vágták fel a piszkos vizet. Hűvös szél vágott arcunkba a haragos folyó
felől. Szomorú a látvány a kocsi tetejéről, kertek, udvarok víz alatt, s a
szép kőházak mintha fáznának, ám dacosan ellenállnak, legtöbbjét hiába
nyaldossa a kiömlött Sajó, belül szárazak maradnak. A háború utáni épületek
mind magas szintűek.
- Ez itt az új telep - mutat balra Balla István, itt a legszomorúbb a
helyzet. Itt a házakba is behatolt a víz. Ez mélyebben fekvő része Ecsegnek.
Meglepődve néztem az öreg szegényesebb házakra.
- Jól értettem, azt mondta, hogy új telep?
- Igen, rajta maradt a név, ma már csúfnévnek is beillik. Ezek voltak az
első épületek a háború után.
Most egy öreg nénit emelünk a teherkocsira. Sír szegény... az ő háza is
ki lett ürítve nagyjából, a víz a lakásba is behatolt. Mikor lesegítjük a
kocsiról, elszántan gázol a háza felé, és nézzük amint küszködik a nehezen
nyíló kapuval. Mi is leszállunk a kocsiról, ismét száraz földön vagyunk.
- Ott a tsz-istálló, látja azt is körül vette a víz. A juhászunk este nem
tudta akolba terelni a nyájat, és a derék fiú két éjszaka a temető alatt
őrizte őket. Kábé kétszázötven darab állatunk van.
A vasúti sínek mentén jobbra-balra szintén víztengert látunk. Balla
István felsóhajt.
- Nézze, töretlen kukorica a víz alatt, csak a legfelső csövek emelkednek
ki, hörcsögök prédája a drága kukorica.
Megnéztük a Sajót is, a hídnál aztán zavarban voltam.
- Végül is hol a Sajó? - kérdeztem, mert szabálytalanul szétterült
víztömeget láttam, s csak a víz sodrásából lehetett a folyó eredeti
szélességére következtetni.
- Látta volna csak tegnap. Attól féltünk, hogy elviszi a hidat is. Most
már a veszélyen túl vagyunk. Nézze, a fűzfák koronája alatt látszik már
néhány centiméter a törzsükből is.
Mégis úgy tűnt, hogy soha sem láttam szomorúbbnak a fűzeket. Csak az volt
a vigaszom, hogy Eliék házát kikerülte az ár.