Dimenzió #28

Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?

(irodalom, sci-fi, paratudomány)

                            ''ELTITKOLT BIZONYÍTÉK

   A  történet  nem  ma  kezdődött;  legalább  száz éve tart, és nem látni a
végét.  A  Darwint  követő  korabeli  és  a  mai neodarwinisták egybehangóan
vallják,  hogy  az  ember  fejlődése - természetesen evolúció útján - nem is
olyan régen érte el a mai szintet.

   Az  senkit  nem  zavar  közülük,  hogy  ezt  a fokozatos fejlődést sem az
állatvilágban,  sem  az  emberi csontokon nem tudják kimutatni, és amint azt
szellemesen  mondta  az  egyik  antidarwinista:  a  darwinizmus  úgynevezett
bizonyítékai elférnek egy biliárdasztalon...

   Egyre  erősebb  - szerencsére már tudományos körökben is - az a felfogás,
hogy  hiba  volt  általánosan  elfogadni,  afféle  bizonyításra nem szoruló,
tudományos  alapigazságként  kezelni  a  darwinizmust. Egyre több bizonyíték
kerül  elő,  amely  egyértelműen  azt  hirdeti:  az  ember  mint faj és mint
civilizáció  sokkal,  de  sokkal  régibb  annál,  ahogyan  ezen  tan nevében
tanítják.
   Franciaországban  a  18. században mély kőbányai rétegekben találtak több
olyan  szerszámot, amely nem hasonlított egyetlen későbbi kor eszközére sem.
1831-ben  Philadelphiában  több  millió  éves rétegek alól ástak ki köveket,
amelyeken  betűk  voltak  láthatók.  Másutt  emberkéz által vésett írásjelek
ékesítették a szintén igen régi köveket.

   1844-ben  vasszöget  leltek  a  devonkori  kőrétegben. Annak az eszköznek
háromszázhatvan-négyszázmillió évvel korábban kellett odakerülnie! Pedig még
az  antidarwinisták  sem  állítják,  hogy  ilyen  régi  lenne  az  ember  és
kultúrája.  De  akkor  kié  volt  az  a  szög? Tudományos lapok számoltak be
akkoriban   arról   a   fémvázáról,   amelyet  hatszázmillió  éves  kőzetből
robbantottak  ki  véletlenül,  szintén  Amerikában (Dorchester). 1861-ben az
egyik   francia  bánya  lignitrétegében  szemmel  láthatóan  emberkéz  által
formázott  kőgolyót leltek hatszáz méter mélyen. A kőzet mintegy ötvenmillió
éves volt.

   1891-ben  szintén  Amerikában  különösen  szép  és szokatlanul megmunkált
aranyláncot  találtak  a  széteső karbonkori széntömbben. Nyolckarátos arany
volt,  súlya  tizenkét  gramm, és látszott a helye is, ahogyan belemélyedt a
széntömbbe.    Az    a    réteg,    amelyből    előkerült,    kétszázhatvan-
háromszázhúszmillió  éves lehetett. A láncnak mindenképpen azelőtt kellett a
rétegbe kerülnie, mielőtt az szenesedni kezdett. De találtak ilyesmit később
is,  már  a  huszadik  században. 1912-ben szétvertek egy oklahomai bányából
származó  széndarabot,  hogy  beférjen  a  kazán  ajtaján. Az egyik darabban
vaskelyhet találtak, megmaradt a lenyomata is a szénben. Amint azt a tudósok
megállapították,  akkoriban  abban  a  bányában háromszáztizenkétmillió éves
rétegből fejtették a szenet.

   1968-ban  két  francia kutató jelentette, hogy krétakori mészkőben azonos
formájú,  de  különböző  méretű  fémcsöveket találtak. Az esetről tudományos
leírás  is  készült  (William  Corliss: Ancien Man). A csövek majdnem ovális
alakúak,  és  szemlátomást emberkéz művei, összecsúsztathatók, de nem tudni,
milyen célból, kik, mikor és hogyan készítették őket. A koruk hatvanötmillió
év!
   Utah  államban  1968-ban  cipőtalplenyomatot  fedeztek  fel a réges-régen
megkövesedett   agyagpala   rétegben.   A   szakszerű  leírás  még  arra  is
figyelmeztet,  hogy jobblábas a lenyomat, és a sarka jó néhány milliméterrel
mélyebben  nyomódott  a  talajba, mint a talpa. Mellesleg nem ez az egyetlen
ilyen  lelet, még Amerikában sem. Az utahi talpnyom, vagyis a palaréteg kora
mintegy ötszázkilencvenmillió év!

   Sok  hasonló  leletről  tudunk még. Jogos az olvasó kérdése: ezkről miért
nem  olvashat a tudományos művkbn? Ha a kutató ilyenek iránt érdeklődik, nem
mutatják  meg  neeki,  elzárva  tartják  a  múzeumokban,  "hamisitvány" vagy
"kuriózum" címszó alatt. Ezeket soha nem állítják ki. Hasonlóképpen azokat a
fémgömböket  sem,  amelyekeen sajátos vízszintes rovátkák és pontszerű jelek
láthatók, és amlyek közül több mint százat találtak az elmúlt évtizedekben a
dél-afrikai bányákban.

   Érthető,  miért  nem  dicsekedhetnek  velük  azok,  akik szerint az ember
értelmes  cselekvése  alig  száz- vagy kétszázezer éve kezdődött, és maga az
emberi nem is csak egy-kétmillió éves...
                                                               Nemere István
                       (Forrás: Tvr-hét 1998/44. szám)
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.