Dimenzió #28

Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?

(irodalom, sci-fi, paratudomány)

                      ''AMIKOR UTOLSÓT ÜT MAJD AZ ÓRA...

   Tíz  évszázaddal  ezelőtt,  amikor  közeledett  az  első  évezred vége, a
keresztény  Európán  ma  már  szinte  elképzelhetetlen tömeghisztéria söpört
végig.  Ez  ma is tapasztalható, aminthogy ugyanazt a tévedést követik el az
emberek  ma is, amit akkor. Azt hiszik, a 9-es év után következő "nullás" év
már  a  következő  évezredet  kezdi, holott az új évezred kezdete csak 2001.
január  1-jén  lesz.  Semmilyen  százas vagy ezres számcsoport nem kezdődhet
nullával, csak 1-essel.

   Az  európaiak  999-ben  meg  voltak győződve, hogy az 1000. év már el sem
következik,  és  999  szilveszter  éjszakáján vége lesz a világnak! Tudjuk a
korabeli   leírásokból  és  krónikákból,  sőt  magánszemélyek  és  uralkodók
fennmaradt  leveleiből,  hogy  mindenki meg volt győződve az elkerülhetetlen
világvégéről. Azt a néhány értelmes embert, aki ennek ellenkezőjét hirdette,
még  meg  is  lincselték vagy más módon hallgattatták el. Az előző években a
szerződésekben  is  feltűntek olyan mondatok, amelyek szerint a szóban forgó
egyezség csak 999 végéig érvényes, "hisz utána úgyis véget ér ez a világ".
   Mindenki  várta,  hogy  999  végén  ismét megjelenik Krisztus, és eljön a
végítélet  napja.  A  falusiak  már 998-ban nem akartak vetni, mert a 999-es
termést  fölösleges  lenne  betakarítani,  hiszen  azon  a  télen  vége lesz
mindennek. Sok tehetős ember szétosztotta a birtokát és a vagyonát... Volt a
folyamatnak  rendkívül  pozitív vonása is, amelyre ma már kevesen gondolnak.
Sokan  ugyanis  jótékonykodni  kezdtek.  A  párizsi üzletemberek, kereskedők
egymással  versenyeztek,  ki tud többet adni a szegényeknek, de ez másutt is
így  volt.  999  nyarán  tömegessé vált a bűnök bevallása; aki csak tehette,
papot  keresett,  és  egész  életéről,  minden  bűnéről számot adott. Számos
rejtélyes  bűntény  tetteseire  derült fény ily módon, de a törvényhozás nem
reagált.  Az  élet kezdett megállni, már senki nem törődött semmivel, csak a
közelgő világvége hangulatában élt. És nagyon félt.

   Sokan   nyilvánosan   is  bevallották  tetteiket  -  ám  nem  nyerték  el
büntetésüket,  mert  a  hatalom  emberei  a  törvény  őrei is inkább a maguk
bűneivel  foglalkoztak.  Vagy  pedig  hivatalból  eleve  "megbocsátottak"  a
köztörvényes bűnelkövetőknek.

   A  sok  bűnbánó  tettes  szinte  sorban állt a börtönök előtt. És a kapuk
megnyíltak.  De  nem  őket  engedték  be,  hanem  az  addig ott raboskodókat
engedték  ki!  Minden  bűnöző  mehetett, amerre látott, fölöttük - úgymond -
úgyis  másik,  igazságosabb  törvény  fog ítélkezni. Összeomlott a falvak és
városok  közti  kereskedelem,  nem volt elég élelem, éhínség és járvány tört
ki. Mindez csak fokozta a tömeghisztériát, és erősíteni látszott a jóslatot.
Voltak,  akik önszántukból éheztek. Minek már enni, inni, amikor csak néhány
hét  a  világ?  Mások  -  éppen  ellenkezőleg - ész nélkül ettek és ittak. A
szexuális örömöknek is sokan hódoltak ugyanebből az okból.

   A tömeges jótékonykodás azonban hamarosan befulladt, egy idő után ugyanis
az  emberek nem voltak hajlandók elfogadni az adományt, azzal érveltek, hogy
ez  is  fölösleges.  Minek  a  pénz,  a  vagyon,  ha  azt  999  után már nem
használhatják?

   Arra  spekuláltak, hogy csak az igazán szegények, a nincstelenek, a sokat
szenvedők  jutnak  be  a  mennyországba,  míg  ez  a  sors bizton elkerüli a
gazdagokat.  Komikus  jelenetek  játszódtak  le  a  főtereken, a piacokon, a
kereskedőházakban.  A  gazdagok osztogatták volna vagyonukat és pénzüket, de
senki  nem  akarta elfogadni! A templomok éjjel-nappal tele voltak, mindenki
gyónni akart, hogy megtisztuljon a bűntől. Jeruzsálem még szabad város volt,
az  ottani törökök beengedték a keresztényeket, akik tömegesen zarándokoltak
a  szent városba. Az utakon és tereken az önkorbácsolók seregei szorgálmasan
büntették  önmagukat.  999. december 31-én Rómában II. Szilveszter pápa maga
is a világ végét várta. Az éjféli mise lesz az utolsó hirdette.

   Nincs  hiteles  leírás  arról,  mi  történt 1000. január-1-jén és később,
hogyan néztek egymásra, mit éreztek az emberek. Tudjuk viszont, hogy a papok
ügyesen rögtön Te Deumot celebráltak, vagyis köszönték az Istennek, hogy még
ad egy kis időt ennek a kárhozatos világnak...

   Sokak  számára  ugyanez a kellemetlen (?) meglepetés jön majd el 2000. és
2001.  január  1-jén.  Minden  ugyanúgy megy majd tovább, mint annak előtte.
Mert ez a világ már csak ilyen.
                                                               Nemere István
                       (Forrás: Tvr-hét 1999/9. szám)
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.