''A KÜLÖNÖS MAGYAR JÓS
Tudjuk, hogy a tudomány ma még általában nem ad hitelt a jósoknak.
Bizonyos jelek azonban arra mutatnak, hogy a téridő rejtelmei között egyszer
talán előkerül a magyarázat arra is miként láthatják egyesek előre a jövendő
kisebb-nagyobb részleteit.
Mert bizony előfordul, hogy valaki napokkal, hónapokkal vagy akár évekkel
korábban is megjósol később bekövetkező eseményeket. Merthogy azokat
állítólag előre "látja" - ha nem is a szemével, hát a tudatával. Valamilyen,
ma még felfedezetlen képesség vagy jelenség (esetleg mindkettő) működik itt.
Példáért nem kell messzire mennünk. Élt egyszer egy magyar író, Barsi
Ödönnek hívták ( 1904-1963). Több regénye látott napvilágot a háború előtt,
alatt és után. Újságíró volt, és mindig érdekelte a tudomány. Egyik
alapítója volt a Magyar Űrhajózási Társaságnak. A háború után a rádióban
dolgozott dramaturgként.
Az űrhajó című regénye 1944-ben jelent meg. Amolyan sci-fi regény,
amelynek némely részletén ma már csak nevetünk (a magyar gyártmányú űrhajó
magyar utasokkal a Vérmezőről indul, leszáll a Marson, ahol emberhez hasonló
civilizált lények élnek, akik ha úgy akarják, megtanulnak magyarul is...).
Vannak azonban a könyvnek olyan részletei is, amelyektől eláll az olvasó
lélegzete.
Barsi leírja a marslakók fegyverzetét, és itt ér bennünket az első
meglepetés. Az író szerint ugyanis bolygótársunk lakói uranit nevű bombát
használnak... Itt már valami gyanús lesz a mai olvasónak, hiszen a kezdet
kezdetén az atombombák alapanyaga is uránium volt. Jogos a kérdés: honnan
tudhatott erről az író?
Az uranitbombát a marslakók többször bevetették már, innen ismeretes a
hatása - állítja Barsi, és le is írja a hatást. A bomba robbanása
szélviharhoz hasonló lökéshullámot kelt. A robbanás körzetében egy percen
belül több ezer, olykor több tízezer ember semmisül meg szinte nyom nélkül.
A lökéshullámok és a hihetetlen hőmérséklet egész városokat fúj el, akár a
kártyavárakat. A forróság a tengerek vizét is felforralja. Az uranitbomba
hafására - írja Barsi - megsemmisül minden szerves élet.
Ám ez még nem minden: Barsi szerint az uranitbomba robbanását több
kilométer magas, gomba alakú felhő kíséri!...
Itt már érdemes elgondolkodni. A regény 1944 márciusa, tehát a német
megszállás előtt jelent meg. Ismerve a korabeli nyomtatási tempót, Barsinak
a könyvet 1943 második felében vagy a végén kellett írnia (vagy még
korábban). A Földön az első atombombát (urániumbombát) 1945. március 16-án
az Egyesült Államokban robbantották fel. (Ez volt a hirosimait és nagaszakit
megelőző próbarobbantás.)
Nézzük a tényeket! A világ leghíresebb tudósai a legnagyobb titokban már
1939 óta dolgoztak a minden addigitól eltérő rendszerű és főleg hatású
fegyver előállításán. Erőfeszítésüket 1945 tavaszán koronázta siker.
Megalkották a fegyvert, amely gigantikus energiát szabadít fel, tíz- és
tízezreket pusztít el egyszerre, városokat semmisít meg, tengerek vizét
forralja fel...
A tudósok sikere előtt legalább másfél évvel él egy férfi - nem tudós - a
háborútól szaggatott Magyarországon. Nem ért az atomhoz, hiszen nem ez a
szakmája. Regényt ír, vagyis fantáziál. Valamit elképzel - vagy jósol?...
Vajon miért írta, hogy éppen gomba alakú felhő keletkezik az
uranitfegyver felrobbantásakor? Talán nem kell bizonygatni, hogy több ezer
lehetséges felhőalakzat jöhet létre ilyenkor. Véletlenszerű találat? Túl sok
itt a véletlen: már a fegyver neve, a hatásának aránylag pontos leírása és a
gombafelhő mind-mind külön is nagy találatnak számított volna annyival az
első robbantás előtt. A lökéshullám, a hőmérséklet, a fegyver fizikai hatása
már önmagában is több jóslatnál.
Pedig jóslatnak kell tekinteni. Máskülönben hogyan lehetséges, hogy egy
újságíró többet tudott minden képzés nélkül, mint a világ akkori legnagyobb
koponyái együttesen? Hiszen az atomkutatások híre nem szivárgott ki. Még
arról sem tudtak akkor Magyarországon, hogy ilyen kutatások egyáltalán
folynak. Ahhoz, hogy a leendő fegyver még soha nem próbált hatását ennyire
részletesen lássa valaki előre, jósnak kellett lennie.
Nemere István
(Forrás: Tvr-hét 1999/6. szám)