''MÁSVILÁGOK
Rendkívül érdekes könyvet adott ki nemrégiben Igor Novikov professzor, a
koppenhágai elméleti asztrofizikai központ igazgatója. A Fekete lyukak és a
világegyetem című művében azt feszegeti, vannak-e más világok, vagy csak ez
az egy létezik, amelyet a földi ember ismer, vagy legalábbis ismerni vél?
A fekete lyuk igen nagy energiát magában tartó, ám végső soron kicsiny
része az univerzumnak. Sok titok kering már körülötte, s még több
feltételezés vele kapcsolatban, nem is szólva a tudományosan meg nem
alapozott pletykákról. A fantasztikus irodalomban is szóba került már
nemegyszer. A csillagászok világában azonban jó ideig nem volt igazán
"szalonképes", miként azok a kutatók sem akik a fekete lyukkal egyáltalán
foglalkoztak. (Az egyik úttörőt, John Taylort sokat támadták a maga
idejében.)
Novikov professzor is hangsúlyozza: nem véletlen, hogy nagy az érdeklődés
a fekete lyuk iránt. A feltételezések szerint számos lehet, és alapvetően
különböznek minden más az űrben tapasztalható jelenségtől, égi objektumtól.
A többi - legyen az bolygó, csillag, bármi más - fejlődésének minden
szakaszában már ismert, úgynevezett triviális tulajdonosokat hordoz: van
látható felülete és olyan anyagi belseje, amelyet kutatni lehet. A fekete
lyuk meg éppen e kettővel nem rendelkezik. A végletesen erős gravitációs tér
miatt még a fényt is elnyeli, így róla semmi nem verődik vissza, vagyis nem
gerjeszt látható képet se a műszerekben, se a szemünkben. Ráadásul elgörbíti
nemcsak a teret, hanem állítólag - az időt is! A bennük lévő anyag nem
létezhet ott a tértől és az időtől függetlenül.
A professzor a fekete lyukak körül örvénylő gázokkal foglalkozik,
valamint mindazzal, ami ezen objektumok és a világ keletkezése között
összefüggést jelenthet. De nem zárja ki azt sem, amit eddig leginkább csak a
fantasztikus regényekben olvashattunk: hogy egy-egy fekete lyuk "mögött" más
tulajdonságú világ rejtőzhet.
Egy-egy ilyen gigantikus "torok" az extrém gravitációja révén eltüntet
mindent, ami a közelébe kerül... de hová? Novikov szerint az anyag itt sem
veszhet el. Megváltozhat, összetörhet az irgalmatlan nyomás alatt - de
valahová távoznia kell! Nyilvánvaló, hogy egy másik világba. Különösen azóta
terjed ez a hiedelem, amióta felmerült az úgynevezett "fehér lyukak"
létezésének lehetősége. Ha a fekete lyuk elnyeli világunk anyagát - tegyék
azt bármilyen lassan is -, akkor is elfogyna egyszer e világnak az összes
anyaga, és csak a fekete lyukak maradnának! De ha vannak fehér lyukak,
amelyek anyagot "köpnek", lövellnek a mi világunkba, akkor nyilvánvaló: a
természet itt is gondoskodott valamiféle örök egyensúlyról.
Vagyis az anyag vándorol a világok, dimenziók között. Azonnal felmerül a
kérdés, az ember valamiféle szuperűrhajón átjuthatna-e a fekete lyukon abba
a bizonyos "más világba"? A professzor úgy véli: ez egyelőre lehetetlen,
hiszen minden megsemmisül, ami oda bekerül.
Viszont, talán vigasztalásul, megemlíti moszkvai kollégája, Andrej Linde
teóriáját, miszerint a mi világunk is egy ilyen lyukból születhetett. Az idő
láthatatlan "hab" formájában türemkedett ki valamelyik lyukon, vagy
egyszerre többön is, és ez a hab hozta magával az anyagot is, a gömbszerű,
végtelenül nagy nyomású, nagy sűrűségű és hőmérsékletű anyaggömböt, amely
aztán elkezdett terjedni az ősrobbanás után... Egy-egy "buborék" tehát egy-
egy "világegyetem" (vagyis értelemszerűen annak csak kisebb része, de a
benne élők hite szerint valóságos Univerzum...) vagy akár még nagyobb
világegység lett volna.
"Nem zárható ki tehát - szögezi le Novikov professzor -, hogy
párhuzamosan több világegyetem létezik, mit több, ezek száma akár végtelen
is lehet anélkül, hogy azokat láthatnánk, tapasztalhatnánk. És az is lehet,
hogy közöttük éppen a fekete lyukak jelentik az átjárást, a kaput egy más
világba. Hogy mikor nyithatjuk ki ezeket a kapukat, nem tudni. De hogy
egyszer ez is bekövetkezik, abban bíztosak lehetünk."
Nemere István
(Forrás: Tvr-hét 1997/47. szám)