''NEHÉZ BIZONYÍTÉKOT SZEREZNI
Az ötvenes években az Egyesült Államok fölött az égbolt "tele lett
ufóval". 1951-52-ben több esetben egész ufóflotta vonult fel a nagyvárosok
fölött. (Így, kötelékben repülve jelentek meg a főváros, Washington éjszakai
egén is). Az erről készült filmet több laboratóriumban kockáról kockára
átvizsgálták, majd megállapították, hogy a mozgó fénypontokat kétségkívül
intelligens irányítók vezették. Ezek után nehéz lett volna "véletlennek"
beállítani az esetet.
Egyébként ez időben jelent meg ufó Dél-Amerika, Európa, India és
Ausztrália számos települése fölött is. Látták őket a menetrend szerinti
repülőn utazók, a katonai pilóták, a földi radarkezelők és csillagászok
egyaránt. Az eseteket több tízezer oldalon sorolják az erről szóló
tanulmányok. Az ötvenes évek közepén ugyan volt kisebb visszaesés, de
1957-től ismét szaporodott a repülő idegen tárgyak átvonulása. Felbukkantak
már a tengeren is, és a hajósok mind többször láttak vízből kiszálló és
vízen landoló ufókat. A NATO egyik hadgyakorlatán a víz alatti radarok
(szonárok) ki is mutatták, hogy a közelben víz alatti ufó ólálkodik,
hihetetlen sebességgel haladva a mélyben.
Miközben a példák vég nélkül sorolhatók, kézzel fogható bizonyíték alig
akadt.
A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években Magyarországon is számos ufót
láttak. Már olvasható az a hazai irodalom, amely minderről beszámol.
Kecskemét, Debrecen, Kondoros, Miskolc, Veszprém, Győr - és szinte
valamennyi magyar város - lakói észleltek rövidebb-hosszabb ideig lebegő
vagy haladó ufót. Az utólagos beszámolók mellett szaporodik a repülő tárgy
megjelenésekor készült fotó és film száma is. Ilyen szempontból nincs
különbség hazánk és az Egyesült Államok, Argentína vagy Irán között. Az ufók
érdeklődése, a jelek szerint, kiterjed minden földrészre, minden
szárazföldre és a tengerre egyaránt.
A tudomany védelmében ki kell mondani: nem egyszerű az ufókutatás. Az ufó
nem vizsgálható laborátóriumban, felbukkanása sem rendelhető meg előre. Az
egész túlságosan is véletlenszerű.
Az a kérdés is felmerül: vajon kik vezetik ezeket az ismeretlen
szerkezeteket. A sokféle feltételezés közül csak az egyik az, mely szerint a
repülő tárgyak utasai kozmoszunk valamely más részéből érkeznek. Lehet.
Csakhogy ehhez képest furcsán, mondhatni primitíven viselkednek.
Az is feltételezhető, hogy az egyik párhuzamos világ követei ők, vagyis
más dimenzióban, más tulajdonságú térben élnek, és onnan képesek átjönni a
mi terünkbe.
A harmadik változat szerint az sem lehetetlen, hogy időutasokkal van
dolgunk. Ez utóbbi feltételezés szinte minden furcsaságra magyarázat volna.
Ha ugyanis nem kozmikus idegenek vezetik az ufókat, hanem földi emberek a
jövőből - mondjuk úgy: az ükükunokáink, akik egykor majd feltalálják a
hátrafelé történő időutazás módját - akkor éppen ilyen időgépekkel (ufókkal)
járnak vissza minden korba. Lehet, hogy ezért voltak láthatók az őskorban,
az ókorban, a középkorban és manapság is...
Azonban negyedik feltételezés is létezik: egyesek ugyanis úgy vélik, hogy
a valamikori atlantiszi kultúra nem semmisült meg, ahogyan hisszük (talán a
pusztulásról szóló legenda is csak azért terjedt el, hogy ezzel is védjék
magukat), s valójában élnek, valahol a Föld rejtett pontján, esetleg a föld
alatt vagy a tenger mélyén. S ha ez igaz, akkor máris van magyarázat arra,
miért látható oly gyakran víz alól felszálló ufó.
És ha valóban így van, akkor igaz az is, hogy az emberiség fejlődése több
mint tízezer évvel ezelött kettészakadt, s azóta külön-külön folytatódik. Az
egyik - a jóval magasabb intelligenciájú csoport útját alighanem mindenki
ismeri - ez a Földnek és lakóinak történelme. A másikról viszont semmit nem
tudunk. Ez utóbbi valószínűleg kis létszámú, tudós egyedekből állt, és áll
talán ma is. E tudósok részvételével elképesztően magas tudományos-technikai
fejlődés történt. Nyilván rég bejárták a Naprendszert, sőt, az sincs
kizárva, hogy már azon kívülre is eljutottak. Ha pedig sikerült felvenniük a
kapcsolatot igazi kozmikus idegenekkel, akkor a két emberiség egyike már ott
tart, ahová mi egyelőre csak legmerészebb álmainkban vágyunk.
Az ufók tehát - bárkinek a művei is legyenek - már régóta itt repdesnek
körülöttünk, és bizonyára jönnek majd a jövőben is. Nem rajtunk múlik, hogy
még nem fejtettük meg a titkukat. De egészen biztosan eljön annak is az
ideje.
Nemere István
(Forrás: Tvr-hét 1996/23. szám)