''DR. T.
Dr. Riley Scott időfizikus naplója.
2054. Augusztus 29. Szombat 14:22h
Csak ülök a szobámban, és gondolkodok.
Tanácstalan vagyok. Már harmadik napja, hogy semmit sem haladnak a
kutatások. Pedig az időgép már majdnem kész. Már képes utazni az időben.
Csak az a baj, hogy ami benne van, elég. De miért? Miért ég el, ami benne
van? Ha az időgép nem ég el, akkor a tartalma miért? Nem találom a választ.
A laborban központi számítógépet már majdnem túlterheltem a számításokkal.
Ma reggel manuálisan kellet lehűteni. Tegnap egész nap a virtuális
olvasószobában ültem, és az időutazás szakirodalmát bújtam. Egy nap alatt
majdnem elhasználtam az olvasópontjaim felét. És semmi. Abszolút semmi. Már
csak egy hely maradt, ahol még nem néztem: a levéltár archívuma. Bár nem
hiszem, hogy ott megtalálom. Még ha ilyen öreg iratok között találok is
valamit, az valószínűleg csak jegyzet vagy kézirat egy alkimistától. Meg
nincs is annyi időm, hogy ennyi papírt végigbújjak. Az a sok barom a század
elején! Már rég ismerték az elektronikus adattárolást, de nem, nekik papírra
kellett dolgozniuk.
Na mindegy. Kerültek már elő onnan értékes papírok. Ki tudja. Megér egy
próbálkozást. Este írok egy levelet az országos levéltárnak, hogy van-e
egyáltalán időfizikáról anyaguk.
2054. Augusztus 31. Hétfő 20:03h
Tegnap kaptam válaszlevelet Jerome F. Smith-től, az országos levéltár
egyik levéltárosától, hogy van anyaguk időfizikáról. Tizenkét kézirat
különböző szerzőktől. Egész nap ezeket tanulmányoztam. Nem valami nagy
eresztések, de egész jók az akkoriaktól. Elvégre a század elején az
időfizika, mint külön tudományág még nem is létezett. Egy-két számítást is
végeztettem a központi számítógéppel, de nem jutottam közelebb a
megoldáshoz. Igaz, még nem néztem át mindet, de már nem Reménykedek. Mit
találnék ilyen régi papírokban? Azért még átnézem őket, mindent meg kell
próbálnom. Még a lehetetlent is. Nem létezik, hogy ilyen közel a célhoz
kudarcot valljak! Mindegy, most alszok egyet, és majd holnap átnézem a
maradékot is.
2054. Szeptember 1. Kedd 22:41h
Hihetetlen! Délelőtt tanulmányoztam a maradék jegyzeteket, és nem akartam
hinni a szememnek. Az egyikben, amelyiknek a szerzője egy bizonyos Dr. T.,
olyan feljegyzéseket találtam, amelyek megoldást jelenthetnek a problémámra.
Ez a Dr. T. az időt a mai időfizikusokhoz hasonlóan anyagként kezeli. Ez
önmagában nem olyan meglepő, hiszen - úgy tudom - ez a gondolkodásmód már a
huszadik század végén is elég elterjedt volt, de olyan számításokat
alkalmaz, amelyeknek a számolási elvét csak három éve találták ki. Honnan
ismerte ő ezeket? Írt továbbá egy időgép terveiről is, amit ő maga
tervezett, ebben kitér a belső szigetelés megoldására is. Egy speciális
védőburkolatról ír, ami különböző szilícium alapú anyagok megfelelő arányú
keverékéből áll. Hihetetlen! Beugrottam a laborba, egy-két említett
számolást el is végeztettem a központi számítógéppel, és az eredmény
egyezett a Dr. T. által leírtakkal. A központi számítógépet 2049-ben
gyártották. Csúcstechnológia. És a számítások nehezére estek, leterhelték.
Ha ennek a gépnek nehézség volt a számolás, akkor Dr. T. évtizedekkel
ezelőtt hogyan számolta ki az eredményeket? Hihetetlen! És még egyszer:
hihetetlen! A jegyzet dátumozása 2003. Október 17. Ezt a dátumot a
levéltáros írta rá, az a dátum, amikor a levéltárba leadták. Tehát nem tudom
hogy Dr. T. mikor írta. Írok is egy levelet Mr. Smith-nek, hogy mit tud Dr.
T.-ről. Ki lehetett ez az ember? Ennek utána kell járnom!
2054. Szeptember 3. Csütörtök 16:32h
Végre! Az időgép végre elkészülhet! Tegnap a laborban a munkatársaim azt
mondták, hogy a védőburkolat egy héten belül elkészülhet. Ez azt jelenti,
hogy az időgép elkészül! Végre, tizenhét év munka után elkészül! Egyszer és
mindenkorra lehetségessé válik az időutazás! Hála Dr. T.-nek. Tegnap
megkaptam a válaszlevelet Jerome F. Smith-től. Azt írja, hogy a kéziratot ő
személyesen vette át. Ezek szerint lehet már vagy nyolcvan éves. Azt is
írja, hogy nem találkozott Dr. T-vel személyesen, hanem egy véletlen folytán
került hozzá a kézirat. Szenilis öregember lehet. Az első pár sorig olvastam
csak a levelet, nem érdekelt a rizsa a véletlenről. Bárcsak találkozott
volna Dr. T-vel! Valahogy ki kell derítenem, hogy ki volt ez a Dr. T. Honnan
tudott ennyit? Hogyan deríthetném ki?
2054. Szeptember 9. Szerda 20:49h
Elérkezett a nagy nap. Holnap én elsőként az emberiség történetében
időutazásra indulok. Amire annyira vártam. Nem tudom elhinni! Mivel a földön
létező egyetlen nyilvántartásban, okiratban sem találtam információt Dr. T-
ről, úgy döntöttem, hogy az első időutazás lényege az lesz, hogy megkeressem
Dr. T-t, és a lehető legtöbb információt összegyűjtsem róla. Azt mondták,
hogy megszállott vagyok, de hát hagyhatom feledésbe merülni azt, akinek ezt
az egészet köszönhetjük? Nem, az első időutazásnak erről kell szólnia. Tehát
holnap indulok. Nem lehet, hogy ezt álmodom? Remélem nem. De holnap
kiderül...
Jerome F. Smith levele Dr. Riley Scott-hoz.
Tisztelt Dr. Scott!
A kéziratot, amely felől érdeklődött én személyesen kaptam kézhez.
Tulajdonképpen személyesen nem találkoztam a kézirat írójával, ezzel
a Dr. T-vel, az irat csak egy véletlen folytán került hozzám. Egy
ember, aki szintén Dr. T. után érdeklődött "felejtette itt".
Amikor 2003. Október 17-én reggel beléptem az épületbe, egy szemmel
láthatóan izgatott ember lépett elém. A már említett jegyzetek voltak
a kezében. Azt mondta, hogy nála van egy kézirat másolata, és az
eredetit ma fogja valaki beadni a levéltárba, és szerinte ez a valaki
egy bizonyos Dr. T. lesz, aki a jegyzetet írta. Mindenképpen
találkozni akart vele. Mondtam neki, hogy semmi akadálya.
Beinvitáltam az irodámba, hogy ott megvárhatja az ő Dr. T-jét.
Teltek-múltak az órák, de Dr. T. nem jött. Közeledett a zárás ideje,
és Dr. T. még mindig nem jött. Záráskor kértem vendégemet - akinek
még ma sem tudom a nevét - hogy távozzon, mert zárás van, és úgy néz
ki, hogy Dr. T. már nem jön. De ő mindenképpen maradni akart még,
folyton azt hajtogatta, hogy muszáj találkoznia Dr. T-vel, és hogy
biztos benne, hogy eljön.
Vártunk még egy fél órát, de - ahogy gondoltam - Dr. T. nem jött.
Ekkor megint megkértem, hogy távozzon, de még mindig nem volt
hajlandó. Láttam, hogy szép szóval nem megyek semmire, ezért hívtam a
biztonságiakat, akik "kikísérték" vendégemet. A dulakodás közben
vendégem véletlen elejtette jegyzeteit, de amikor megtaláltam őket,
vendégem már nem volt az épületben, nem tudtam vissza adni neki.
Mivel többször nem láttam, a jegyzeteket elhelyeztem a levéltárban,
az aznapi dátummal.
Hát, ennyit tudok az Ön kéziratáról és Dr. T-ről. Remélem, ezzel
segítettem valamennyit.
Tisztelettel: Jerome F. Smith
Kocsis József (Yoshi)