''HIRDETÉS
Szombat este volt, fél kilenc. Lemmonék a teraszon vacsoráztak. Lemmon
májusban ünnepelte ötvenkettedik születésnapját és meghívta Kyr
főfelügyelőt, párizsi egyetemi diáktársát. A főfelügyelő, aki nemrégiben
Magyarországon járt, néhány palack magyar bort vitt ajándékba barátjának.
Lemmon egy halászati cég jogásza volt. Felesége és középiskolás lánya,
Sabrina is részt vett a születésnapi vacsorán, amely ötféle halból készült.
Mindegyikhez más-más bort ittak. Beszélgetésük középpontjában Sabrina állt,
aki nyári munkát keresett magának, a tanév végén egy hónapra szerettett
volna elhelyezkedni. Egy újságban rá is akadt egy hirdetésre, a
telefonszámot kizárólag szombat este kilenc órától vasárnap hajnali ötig
lehetett hívni. Az ismeretlen hirdető tizenhat és huszonöt év közötti csinos
lányokat keresett könnyű, jól fizető munkára. Amikor befejezték a vacsorát
és Lemmon felesége a desszertet szolgálta fel, Sabrina telefonálni ment.
Lemon szivarra gyújtott.
- Mi van az elvarázsolt lányaitokkal? - kérdezte a főfelügyelőt. A
városban híre terjedt, hogy egyre több lány viselkedik zavarosan. Szombaton
éjszaka eltűnnek otthonról és csak vasárnap reggel kerülnek elő, de arra már
nem emlékeznek, hogy merre jártak, mi történt velük.
- A kollégám, Duly felügyelő nyomoz az ügyben - felelte Kyr.
- De eddig még semmi eredmény, a lányok emlékezetkiesése egyelőre
megoldhatatlan feladat elé állít bennünket. Talán az megnyugtató, hogy
sértetlenül kerülnek elő. Akiket eddig kihallgattunk, tehetetlenül
széttárták a karjaikat. Vallanának szerencsétlenek, de semmilyen információt
nem tudunk meg róluk. Csak annyit mondtak, hogy hipnotikus állapotba
kerültek és egy ismeretlen címre elindultak. Persze képtelenek voltak
megjegyezni, hogy hová. Itt tartunk. Albert Duly valamit majd kitalál, ez
igazán neki való feladat a lányok miatt. Biztos vagyok benne, hogy két héten
belül az asztalomra teszi a jelentést.
Sabrina időközben kijött a teraszra és megvárta, míg Kyr elhallgat. A
lány feldobottnak látszott, mintha túl sok bort ivott volna a vacsoránál. A
szüleihez fordult:
- Elmegyek pár órára a barátomhoz.
- Szó sem volt arról, hogy ma este találkoztok - mondta az anyja. Sabrina
megvonta a vállát.
- Mi újság az állással? Telefonáltál a hirdetésre? - kérdezte Lemmon.
- Nem megfelelő az ajánlat - felelte a lány. - Szevasztok! Majd jövök. -
Kisietett a házból.
Kyr éjfélkor jött el Lemmonéktól, de a férfi három óra múlva felhívta
telefonon: - Georges, kérlek azonnal gyere ide! Sabrina furcsán viselkedik,
nem tudja, hogy merre csavargott. Kerestük a barátját és kiderült, hogy nem
töltötték együtt az éjszakát. Az orvosunkat riasztottam, mert Sabrina úgy
néz ki, mintha kábítószert fogyasztott volna.
A főfelügyelő megtalálta a bekarikázott hirdetést a lány szobájában.
- Itt csinos lányokat keresnek, és az eddigi "áldozatok" mind azok
voltak. Dulynek valószínűleg segítségére lesz a telefonszám - mondta
Lemmonnak és az orvosnak, aki Sabrinán megállapította a hipnózis
csalhatatlan jeleit.
A nyomozás tovább tartott két hétnél, de Duly mindennek a végére járt és
részletesen beszámolt a főfelügyelőnek:
- Két iszonyúan ronda, de okos és tehetséges pasas, dr. Flo és dr. Fink
rohadt játszmába kezdett. Mindketten pszichiáterek, elmegyógyászok.
Marseille-ben dolgoznak, de itt a városban kezdték el a kísérletezgetést,
hogy fejlesszék a módszerüket és kiegészítsék szerény fizetésüket. Az emberi
agy manipulálásával folytattak kutatásokat, különösen a médiakutatás, az
információ befogadása érdekelte őket.
Felfedeztek egy olyan frekvenciát, amelynek sugárzása az agyat nyitottá
teszi a beérkező információkra. Egyszerű hipnózisról van szó, csakhogy a
frekvenciát, amely természetesen nem hallható, számítógépes programmal
komponált zene közé keverték. A lányok felhívták a hirdetésben megadott
telefonszámot és egy gépi hang közölte velük, hogy várjanak a kapcsolásra.
Közben szólt a zene és a rejtett frekvencia által hipnózisba ejtették őket,
azután közvetlenül ezután megszólalt dr. Flo vagy dr. Fink és utasítást
adott a telefonálónak, hogy jelentkezzen a bemondott címen. Obszcén és
perverz fotók készítésére használták fel a lányokat, akik később a
"parancsokank" megfelelően semmire sem emlékeztek. A fotókat kelet-európai
szexmagazinoknak adták el. Matrózok hozták a pénzt és vitték a képeket. Az
üzletnek most vége.
- A két pasas sokáig lesz a mi vendégünk - jegyezte meg Kyr. - Hamarosan
elviszi őket a katonai hírszerzés, s ez lesz igazán a büntetésük.
Kellei György