Dimenzió #28

Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?

(irodalom, sci-fi, paratudomány)

                            ''ÜZLET A BIKA JEGYÉBEN

   Hét  óra előtt öt perccel Miss Parker már harmadszor nézett az ajtó felé,
de  kedvenc  napilapja,  a  Daily  Sun  csak nem akart megérkezni. Már éppen
telefonálni   készült   a  helyi  postahivatalba,  hogy  ismét  javasolja  a
kézbesítőfiú  elbocsátását,  amikor  a  papír  jellegzetes  pottyanó  hangja
jelezte, hogy az újság megjött.

   Miss Parker szürke hétköznapjainak legszebb pillanatai között volt a napi
újságolvasás. Különösen a horoszkóp érdekelte, ahonnan gyakran vett tanácsot
egyszerű élete vezetéséhez.

   Az  újságolvasást  ma is Agatha asszony asztrológiai rovatával kezdte. Az
elmúlt hónapokban többször is telitalálatnak érezte az ott olvasottakat. Két
hete  például  Agatha  asszony  éppen  a  térdízületi fájdalmai kiújulásának
másnapján  javasolta,  hogy a Bika jegyében születettek vegyenek iszapkúrát.
Miss  Parker pedig május elején született, pontosan a Bika jegyében. Most is
ott állt a napi előrejelzés:

   "A  szerelem  ma  biztosan  elkerüli, de a szerencse talán nem. Csak Önön
múlik,  hogy  tud-e  élni  a  lehetőséggel. Ne kössön ma új barátságot, mert
később  csalódni  fog.  Ha  viszont  egy  régebbi  ismerőse  be akarja vonni
vállalkozásába,  ne  habozzon.  Vigyázzon,  ne  fektessen  be 3000 dollárnál
nagyobb összeget!"

   - Na  ettől  nem  lettem  okosabb - gondolta Miss Parker. - Azt, hogy  ma
elkerül  a  szerelem,  Agatha  asszony analízise nélkül is sejtettem, és nem
hiszem,  hogy bármikor is különösebb üzleti lehetőség nyílna előttem.

   Mérgesen vonult el reggelit készíteni.

                                  *   *   *

   Thomas  Cox,  a kis szoba bérlője félénken nyitott be a konyhába. Nehezen
kezdett bele mondókájába:

   - Kedves  Miss Parker. Tudja, már  negyedik hónapja lakom már önnél, és a
lakbért egy évre előre kifizettem, és...

   - Hiába akar elmenni, már a beköltözésekor  megmondtam, hogy pénzt vissza
nem adok - vágott közbe gyanakodva az idős hölgy.

   - Ó,  nem  erről  van szó.  De ön is megértheti, hogy nem tudok sok pénzt
félretenni.  És  tegnap egy biztos tippet kaptam a bróker barátomtól. Tudja,
osztálytársak  voltunk,  és  még  mindig  hálás  nekem,  mert  tizennégy éve
kihúztam  a  húgát  a  folyóból.  Idáig  még  minden ötlete bevált, de ilyen
lehetőség  eddig még sohasem adódott. Egy manipuláció kapcsán egy ismeretlen
cég  részvényeinek  árfolyama  napokon  belül  háromszorosára emelkedik. De,
sajnos,  minimum 3000 dollár kell a beszálláshoz, és nekem csak hétszáz van.
Miss  Parker!  Nem  tudna  nekem  kölcsön  adni  egy  hónapra  2300 dollárt?
Természetesen tisztességes kamatot fizetnék.

   - Szó sem lehet róla! - csattant fel Miss Parker. - De, ha be akar  vonni
az üzletbe... azt meggondolnám - tette hozzá alig titkolt mohósággal.

                                  *   *   *

   Tíz  perccel  később a huszonhárom darab százdolláros bankjegy már Thomas
zsebében  volt,  amikor  kis  táskájával  a  hóna alatt kilépett az ajtón. A
táskában  benne  volt  a  szerény  ruhatára is. Biztos volt benne, hogy most
látja  utoljára gyűlölt szállásadónőjét. Különösen mámoros érzéssel töltötte
el,  hogy  ilyen könnyen sikerült kicsalnia a mindenre gyanakvó vénlányból a
nem  kis  összeget. Nem érzett lelkiismeret-furdalást, mert a pénz nagyjából
megeggyezett   az  előre  kifizetett  uzsoralakbérrel.  Mindenképpen  mennie
kellett,  mert mintegy háromszáz mérfölddel keletre kitűnő állást kapott, és
ezt  a  lehetőséget  nem  hagyhatta  ki.  Mielőtt  vonatra ült, még beugrott
elbúcsúzni a kollégáktól.

                                  *   *   *

   - Thomas, Thomas, hát tényleg elmész? - csóválta a fejét a  főszerkesztő,
és  valóban sajnálta, hogy pár hónap után már tovább is áll az ifjú kolléga.
De  hiába,  a  nagyobb  lapnál nyilván több lehetősége nyílik majd a fiúnak.
Riportert  talán  még könnyen talál majd, de honnan akasszon le hirtelen egy
újabb "Agatha asszonyt", aki átveszi Thomastól az asztrológiai rovatot?

                                                                  Bóc István
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.