Dimenzió #28

Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?

(irodalom, sci-fi, paratudomány)

                                ''ELTAKARÍTÓNŐ

   Ulla  szégyentől  piros  arccal  ült  a  padjában.  Mellette,  mögötte az
évfolyamtársai   diszkréten   vigyorogtak.   Ballard  professzor  ismét  jól
megcsipkedte.  Ahogyan máskor is. "Maga kisasszony, sohasem lesz vegyész. De
még takarítónőnek sem volna jó."

   Ulla  nem  tudta megszokni, pedig ez már régóta ment így. Mióta a vegytan
professzora  megtudta,  hogy  fia  Will  ezzel  az Ullával jár és komolyak a
szándékai.  "Nem  fogom  ráhagyni  a  vagyonomat!"  - kiabált otthon az öreg
Willel.   "Mindent  te  örökölsz  utánam  és  egy  ilyen  prolilányt  vennél
feleségül?  Hogy ideköltözzön?" - mutatott ilyenkor szét drámai mozdulattal.
A Ballardok régi gazdag család volt nagy vagyonnal.

   Az  öreg  is  csak  hobbiból tanított az egyetemen, nem volt rászorulva a
fizetésére. Will az orvosira járt és nagyon szerelmes volt Ullába.

   Az öreg hát folyton üldözte Ullát, megszégyenítette a nyilvánosság előtt,
a  vizsgáin  rendre rossz jegyeket adott neki. Will vigasztalta a lányt: "Ne
félj,  majd  elmúlik. Adj egy évet és én megpuhítom apámat!" De egyelőre nem
úgy nézett ki, hogy puhítható lenne.

   Végső  kétségbeesésében  Ulla  mást talált ki. Figyelni kezdte az öreget,
mik  a  szokásai?  Rájött,  hogy  szobájában  ülve  sokat telefonál. Üzleti,
társasági  ügyeit  az egyetemről intézi. Heti két napon járt be, megtartotta
óráit,  aztán  kezébe vette a telefonkagylót és legalább háromnegyed órán át
hívogatta ismerőseit.

   Ulla méregre gondolt. Tudta, vannak alapanyagok a szertárban. Ahhoz, hogy
ne  azonnal  ölő és szívroham tüneteit mutató szert állítson össze, legalább
három  összetevőre  lesz  szüksége. Egy napon hát megvárta, míg a szertárban
van  gyakorlatuk.  Rendet csinált a polcokon. De a szertáros árgus szemekkel
figyelte őket. Utána minden szekrényt kulcsra zárt és megvárta, míg a diákok
elmennek  ebédelni.  Nem tudta, hogy Ulla akkor már a tisztitószerek méteres
kis szekrényében rejtőzik. A szertáros levette köpenyét, otthagyta a széken,
bezárta a szertárt és elment ebédelni.
   Ullának  húsz  perce  volt.  Ez elégnek bizonyult. A szertáros köpenyének
zsebéből  előszedte  a  kulcsokat, kis fiolákba kigyűjtötte a mikroszkópikus
mennyiségeket.  Nem  vehették  észre  a  hiányt.  Tett  bele a titokzatosnak
nevezett X-2-esből is. Aztán bezárt mindent, visszabújt a kuckóba és várt. A
szertár  hamar  benépesült.  Amikor  senki  sem nézett oda, kimászott és úgy
tett,  mintha  eddig is ott lett volna, csak leesett tollát keresné az egyik
asztal alatt.

   Otthon   elkészítette  a  keveréket.  Másnap  behozta  és  várt.  Ballard
professzor  az  apósa lehet vagy az is lesz... Megölje? Még habozott. De nem
sokáig.  A prof ugyanis azzal kezdte az órát, hogy kiszólította: "No mit tud
nekünk  mondani  a  metilgyökökről,  kedvenc  takarítónőnk...?" Ezzel kiadta
magára a halálos ítéletet.

   A   felelete   után   -  amely  köznevetségbe  fulladt  Ballard  ércelődő
megjegyzései  miatt  -  Ulla  ismét piros arccal vonult félre a szünetben. A
következő  óra  is  Ballardé volt, de Ulla nem ment be a terembe. Ehelyett a
professzor  szobájába lopódzott. Senki sem járt a folyosón, amikor a kicsiny
ecsettel  óvatosan  bekente  a telefonkagylót. Aztán kiment az épületből, jó
sokáig  gyalogolt.  Négy  utcával  távolabb  szabadult  meg  az eszközöktől,
bedobta őket a csatornába.

   Ballard  professzor  aznapi  telefonálása negyven percig tartott, a férfi
szorgalmasan markolászta a telefonkagylót. Amikor elment, kissé sápadt volt.
Ulla megvárta, míg elhagyja az épületet, aztán ismét belopózott a szobába és
gondosan   lemosta   a   telefonkagylót.   Gumikesztyűt   viselt,   majd   a
tisztítószerektől  is  megszabadult.  Közben  eszébe  jutott: "Igaza lett az
öregnek. Jó takarítónő vagyok. De jó vegyész is, és ezt ő tudta a legjobban.
Már  biztosan  tudja."  Ha  a  másvilágon  tényleg  minden  megvilágosodik a
halottak előtt...

   Még   nem   ért  vissza  a  kollégiumba,  amikor  zsebében  megszólalt  a
mobiltelefon.  Tudta,  hogy  Will  jelentkezik  majd  feldúltan: "Az apámnak
szívrohama  volt,  meghalt...!"  És  Ulla  már  előre felkészült, hogy szép,
vígasztaló szavakkal csökkentse szerelme mély bánatát.
                                                               Nemere István
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2023
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.