''MINT A VÍZ
Az alacsony, sovány nő bottal közlekedett. Délután érkezett a szállodába.
Este bejött az étterembe, körülnézett és ahhoz az asztalhoz ment, ahol egy
magas, testes nő ült.
- Megengedi kedveském? - kérdezte és meg sem várta a választ, helyet
foglalt. - Sok a szabad asztal, de nem szeretek egyedül lenni. Emmának
hívnak, szólítson a keresztnevemen. De látom, én vagyok az öregebb. Talán
tegezhetnénk egymást.
A másik asszony barátságosan mosolygott.
- Én sem szeretem a magányt - mondta. - A nevem Kathy, már két napja
lakom a szállodában. Pihenni jöttem. Egy hétig maradok. Te mennyi időre
jöttél?
- Nem tudom. Minimum egy hét, de lehet, hogy meghosszabbítom az üdülést.
Októberben találkoztam az egyik középiskolai tanítványommal Párizsban, ő
javasolta ezt a riviérai várost és a szállodát. Párizsban most hideg van, de
itt remek a klíma és kiváló az ellátás. Az ő biztatására utaztam ide.
Főfelügyelő a rendőrségen. Georges Kyrnek hívják.
Vacsorát rendeltek, és élvezettel falatoztak. Kathy közben sűrűn
köhögött.
Ezekben a percekben a második emeleten egy szemüveges, hajlott hátú
fiatal férfi ment be a 213-as szobába. A zárat pillanatok alatt kinyitotta.
Felkapcsolta a villanyt. Körülnézett, hogy hova önthetné a műanyag flakonban
magával hozott folyadékot. Észrevette a radiátorra szerelt párologtatót. A
szoba nem nagy, egyágyas, a párolgó folyadék három-négy óra alatt keveredik
a levegővel és belélegezve halált okoz. Amikor megvásárolta az iraki
fiatalemberektől, megnyugtatták, ne féljen, a gyilkosságnak nem marad nyoma,
a halálos folyadék olyan, mint a víz, színtelen szagtalan. Amikor a
párologtatóba öntötte, meggyőződhetett róla, hogy a fickók nem hazudtak.
Lement a parkolóba a kocsijához. A parkolóőr rászólt, hogy rossz helyen állt
meg, hajtson el gyorsan, ez a terület a személyzeté.
A két nő édes fehérbort ivott a vacsorához.
- Megfáztál kedveském? - kérdezte Emma. - Valamit szedned kellene köhögés
ellen.
- Nagyon meleg, száraz a levegő a szobámban, nem tesz jót a torkomnak -
felelte Kathy.
- Nálad nincs párologtató?
- Nem láttam.
- Hányas szobában vagy?
- 210-esben. Egyágyas, kis helyiség.
- Akkor szomszédok vagyunk - jegyezte meg Emma. - Én a 213-asban lakom.
Éjszakára helyet cserélünk és holnap szólunk, hogy szereljenek fel
párologtatót a szobádban.
A bor megoldotta a nyelvüket. Fecsegtek. Kathy három éve özvegy, azóta
utazgat. A férje annak idején az ő kedvéért bontotta fel a jegyességét. Egy
párizsi tanárnőt hagyott el.
- Nem te vagy az véletlenül? - kérdezte nevetve. - Nem, nem lehetsz, az a
nő öngyilkos lett, leugrott a negyedik emeletről és meghalt. Apropó: te
miért jársz bottal?
- Operálták a gerincemet - felelte Emma és egy fényképet tett az
asztalra, amely szemüveges, púpos fiatalembert ábrázolt.
- A fiad? - Kathy a kép fölé hajolt.
- Nem mentem férjhez... A húgom gyereke. Ő az örökösöm. Ha meghalok, övé
lesz a párizsi ötszobás lakásom, az ékszereim, a festményeim. Tim fizikus,
valami találmányon dolgozik, de senkit nem érdekel a munkája. Szerintem
komplett őrült. S el akar tenni láb alól, hogy eladhassa a lakásomat. A
pénzből finanszírozná a találmányát. Ha meglátod a szállodában, azonnal
szólj, értesítem Kyr főfelügyelőt, hogy tartóztassa le. Mindenhova követ,
várja a kedvező alkalmat, hogy meggyilkolhasson - mondta Emma. Felállt és
kiment a mosdóba.
Zaklatottnak érezte magát. Amikor kijött a mosdóból, nem ment vissza az
asztalhoz, fizetett a pincérnek és intett Kathynek. Kathy is fizetett, és az
asztalon felejtett fényképet a kosztümkabátja zsebébe rakta. Majd visszaadja
Emmának. De a liftben erősen köhögött, és nem jutott eszébe a kép. A második
emeleten kicserélték az ágyneműket, és Kathy a 213-as szobában feküdt le.
Kyr és a csoportja rögtön a helyszínre érkezett.
- Az áldozat mérgező anyagot lélegzett be - állapította meg a
rendőrorvos. Átkutatták a szobát, s a párologtatóban lila folyadékot
találtak.
- Az "iraki löttyel" ölték meg - mondta a főfelügyelő. - Amint elpárolog
belőle a méreg, lila színűre változik.
Duly felügyelő egy fényképet tartott Kyr elé:
- A hölgy kabátjában akadtam rá.
Később kiderült, hogy a parkolóőr emlékezett a férfira, megjegyezte a
kocsija színét, típusát és a rendszámtábla betűit. Emma néni eközben a
főfelügyelőhöz botorkált. Elmondta, hogy a párologtató miatt szobát
cseréltek. De Timről hallgatott, hiszen unokaöccse azt a nőt ölte meg, aki
ötvenhárom évvel ezelőtt elvette tőle a vőlegényét. Bánatában öngyilkosságot
kísérelt meg. Ám Kathy tévedett, nem halt bele a zuhanásba, de nyomorék lett
egész életére.
Kellei György