''"LESLIE JÓ!"
Lesliet abban az évben már másodszor engedték haza. Azt a pár napot
igazán eltöltheti a birtokon, mondta az elmegyógyintézet igazgatója. És
Mary, leslie anyja ezzel teljesen egyetértett. Most kivételesen a férje, Joe
is.
Joe alig pár éve vette feleségül az asszonyt. Mary nagyon gazdag volt,
Joe meg jóképű, bár pénztelen. Az első két évben még jól megvoltak együtt.
De Mary unta Joe-t, Joe viszont kitartott mellette, hisz ott volt az asszony
vagyona.
Leslie minderről semmit sem tudott. Meghozta a sofőr, üdvözölte az
anyját, ránézett Joe-ra - látszott, fél év alatt elfelejtette, ki is ő. Az
inas bevezette a vendégszobába, segített neki átöltözni. Ez pénteken volt.
Leslie egész szombaton a medence partján ült, de nem ment a vízbe. Vasárnap
reggel meg egy játékpuskával "célba lövöldözött". Joe-nak ez adta az
ötletet.
Mary vasárnap délután a lugasban szúnyókált. Joe ezt jól tudta. Hát
amikor az asszony bevette magát az árnyékba, megkereste Leslie-t. A fiú
zavaros tekintettel nézte őt, de engedelmesen követte. Joe eldobta a
játékpuskát.
- Gyere Leslie! Én adok neked egy igazi fegyvert! Akkorát szól, mint az
ágyú. Élvezni fogod.
Leslie arca csakugyan felragyogott, amikor meglátta a karabélyt. Joe
egyelőre nem töltötte meg. Hagyta, hogy Leslie a garázs előtt nézegesse.
- Látod, itt kell elsüütni. Erősen húzd meg a ravaszt!
A fegyver tompán, üresen kattant. Joe közelről nézett a fiú szemébe:
- Így fogod rá az ellenségre. Tudod, ki az?
- Nem - morogta a fiú. Nagydarab volt, tohonya és csekély értelmű.
- Hát aki ROSSZ. Én JÓ vagyok, te is JÓ vagy, Leslie. Gyere, mutatok egy
ROSSZAT - megtöltötte a fegyvert, aztán visszaadta Leslinek.
Mentek át a pázsiton. Szép csöndesen, mintha vadásznának. Joe tényleg
vadászott. Mary már aludt, és Joe ezt is tudta. Megállt a lugas előtt és
halkan szólt:
- Odabent van a ROSSZ. Mary a ROSSZ, Leslie! Menj be és lődd le, mert
ROSSZ!
Leslie elindult a lugas ajtajához. Joe örüült. "A fenébe is, majd azt
mondom a rendőröknek, hogy az a hülye megtalálta a puskámat a szobai
szekrényben és össze-vissza lövöldözött vele... No és elsiratom majd az én
szegény, drága feleségemet..."
- Mary rossz, Mary rossz - ismételgette Leslie. Megtorpant az ajtóban.
Látta az alvó asszonyt. Lassan megfordult, felemelte a puskát. Joe-nak nem
volt ideje elugrani. Leslie jól célzott, pedig nem is igyekezett. A lövés
után a férfi elterült. Vége volt.
Mary felugrott. Leslie a füüstölgő csővel a kezében állt:
- Mary nem rossz. Mary jó! - és kis töprengés után magabiztosan
hozzátette:
- Leslie is jó!
Nemere István