''KULTÚRAFUZIÓ
Napjainkban egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy a különböző népek egy
egység létrehozására törekednek. Legjobb példa erre az Európai Unió, s
megemlítendő, hogy már az amerikai mása is tervben van. Eme egyesülés során
jön létre a Kultúrafuzió. Sőt, több ennél, az egész emberiség egységesítése.
S ez a folyamat a nyelvnél kezdődik. Sokáig egy ilyen unió elképzelhetelen
volt, mivel majdnem minden országban eltérő nyelveket beszéltek az emberek.
Természetesen ez napjainkban már nem okoz semminemű problémát. Ez többek
között a számítástechnikának tulajdonítható, hiszen a számítógépes programok
legnagyobb része angolul íródik.
Most változóban van ugyan a helyzet a programok terén, ugyanis a nagyobb
operációs rendszerek már majdnem minden nyelven elkészültek. Az angol nyelv
tudása, ismerete ennek ellenére elengedhetetlen a jövő generációi számára.
Hiszen az Interneten az adatok legnagyobb hányada ezen a nyelven olvasható.
Gondoljunk bele, hogy ez milyen változásokat idézhet majd elő globális
szinten. Annyi bizonyos, hogy mindennek van egy hasznos oldala, példának
okán az információáramlás gyorsulása, s leegyszerűsödése. Ha ugyanis csak
egyetlen egy nyelv létezne a Földön, akkor nem kellene fordításokkal
pazarolni az időt. Arról nem is beszélve, hogy e folyamat során az adott
szöveg teljesen más értelmet nyerhet, hiszen minden nyelvnek különbözik a
szókincse. Márpedig napjainkban nem engedhetünk meg magunknak ilyen nagyságú
időkieséseket.
Tehát szükségünk van egy egységes nyelvre, hogy a haladás lépcsőjén ismét
egy fokkal magasabbra léphessünk. Azt hiszem, nem kétséges, hogy melyik
nyelv lenne erre a legalkalmasabb. Kettő jöhetne szóba: az angol és a kínai
(mivel ezek a Földön a legelterjedtebbek). A kínai azonban túlságosan
bonyolult, s szerkezetileg sem lenne alkalmas arra, hogy világnyelv váljon
belőle. Így aztán marad az előbbi, amelyet bolygónkon szinte minden ember
beszél valamilyen szinten. Ám ez egy hosszú folyamat, s magától fog
végbemenni. Talán nem is szabad erőltetni a dolgot. Ha azonban az emberiség
valaha is egy egységet akar alkotni, szükségünk van ennek bevezetésére. A
dolognak azonban van egy másik oldala is. Közös nyelv csak akkor alakulhat
ki, ha közös a kultúra, az alaptudás, s a gondolkozásmód.
Ez pedig már sokkal nehezebben elérhető, mint az előbbi. Bár már kezdetét
vette, talán soha sem fog teljesen végbemenni a Kultúrafuzió. Csak akkor
lenne lehetséges, ha egy új konkurrens bukkanna fel. Példának okán
gondoljunk az ókori Hellászra. Akkor sok kicsi városállamból állt, melyek
egymás riválisai voltak. Ma már teljesen más a helyzet. A mostani
Görögországban már végbement a címben említett folyamat. Ma már egy egységet
képez, hogy versenyképes legyen a többi ország ellen. Ez sejti szinten is
példázható, ahol több billiónyi sejt alkot egy-egy élőlényt, pedig
tulajdonképpen egy egysejtű is életképes lenne. Csak nem olyan fejlett, mint
az előbbi. Az emberiség tehát csak akkor érné el ezt a fázist, ha
találkoznánk egy földönkívüli fajjal, mely szellemileg azonos, vagy magasabb
szinten áll nálunk. Ez azonban csak a nagyon távoli jövőben követezhetne be
(bár semmi sem biztos, lehet, hogy már holnap eljönnek a kis szürke
emberkék).
Gondolkodjunk más szinten. Sokkal valószínűbb, hogy a Föld
egységesedésének nem ufonauták lesznek az okai, hanem saját magunk. Már több
multinacionális cég is készített terveket, melyek a Holdon megépítendő
épületek szerkezeti felépítését ábrázolják. Bár a gravitáció kérdése még nem
teljesen megoldott, a dolog technikailag lehetséges már napjainkban is. Csak
rengeteg pénzbe kerül. Az első épületek után bizonyára következnének a
többiek is, s valamikor teljes városok alakulnának ki bolygónk kísérőjének
felszínén. Ezeket pedig vállalkozó szellemű hajdani földi emberek
népesítenék be. Ha ezeknek az embereknek tetszik a környezet, s ott
maradnak, akkor egy-két generáció múlva különös dolgok történnek utódaikkal.
A Hold jóval alacsonyabb gravitációjából adódóan az ott élő emberek sokkal
magasabbá, s vékonyabbá válnának, mint földi rokonaik. Tehát tulajdonképpen
egy új népcsoport jönne létre. Megszületik a legújabb konkurrens. A Föld
most már a Holddal versenyez, s fordítva. Hiszen az emberben mindig is volt
valamilyen nemzeti érzés, így mindig besorolta magát valamilyen csoportba.
Teljesen mindegy, hogy az milyen jellegű. Lehet akár a városi fociklub, vagy
a vegetáriánus szakácsok szövetsége, a lényeg az, hogy mindegyiknek van egy
konkurrense, s ez ösztönzően hat rá. A versenyszellem volt mindig is, ami az
embert a haladás útján továbbvitte... Ezek után már tulajdonképpen létre is
jöhetne az egységes Föld, hiszen van kihez viszonyítania, s mérnie magát.
Fillér Ferenc/TFM