''JÓ ÉS ROSSZ
Jó és rossz... két örök ellentét. De vajon létezik-e egyáltalán ez a két
fogalom? Már többször említettem, hogy az ősrobbanás előtt nem volt semmi.
Abszolút semmi. Hogy abból most hogyan alakult ki a világegyetem, abba ne
menjünk bele, az ugyanis nem tartozik a témához. Az azonban fontos a
következő oldalak megértéséhez, hogy nem volt semmi. A természet pedig
mindig az eredeti állapot visszaállítására törekszik. Jelen esetben a semmi
elérésére. Ezt most nem úgy értem, hogy a természet megpróbál mindent
elpusztítani. Ez egyáltalán nem így van. A természet az egyensúly elérésére
törekszik. Arra az egyensúlyéra, melynek ellentétes erői teljes mértékben
kiegyenlítik egymást, s ezáltal ki is oltják magukat kölcsönösen. Ekkor
pedig sikerült elérni a semmit.
Nincsen ez máshogy a jó és a rossz kapcsolatában sem. Rájuk is vonatkozik
ez az univerzális törvényszerűség. A közmondás szerint minden rosszban van
valami jó. Ám ez fordítva is igaz. Minden jóban van valami rossz is. S nem
csak valamennyi, hanem pontosan ugyanannyi. Az egész csak nézőpont kérdése.
Nem tudunk olyan dolgot mondani, amelynek kizárólagosan negatív, vagy
pozitív kihatása lenne. Vegyük a háborúkat példának! Bizonyára az emberek
legnagyobb százaléka negatívként értékeli őket. Meg is van rá az okuk,
hiszen a háborúkban rengeteg ember hal meg, s teljes városok pusztulnak el.
Ez lenne a rossz.
Ám ebben is, minden másban is, van valami jó! Hogy mi? A háborúk mindig
is a fejlődést szolgálták. A fegyverkezési versenyekben egyre újabb, s egyre
jobb technológiákat sikerült kikísérletezni. Így például az atombombát is.
Ha akkor nem fedezték volna fel, akkor most óriási energiaproblémákkal
küszködnénk. Természetesen a radioaktív hulladék jelentős gondokat okoz, de
hiszen ennek is van egy rossz oldala. Van a háborúknak még egy előnyös
következménye is. Vegyük például Németországot. Az egész, úgy ahogy volt,
tökéletesen le volt bombázva, szinte mindent a földdel tettek egyenlővé. Ám
ezután cselekedni kellett. Az embereknek lakóhelyekre volt szükségük. Ezért
aztán megkezdődtek az építkezések. S ha már építenek, akkor nem újra a régi
házakat. Nem, akkor már inkább a legmodernebb technológiát vetették be az
ország helyreállításához.
S most már látszik is az eredménye. Németország az Amerikai Egyesült
Államok mögött a második legnagyobb gazdasági hatalom a világon. Ez
természetesen nem lett volna lehetséges, ha nincsen a második világháború.
Az egészet összegezve tehát a háború rossz a sok halott és pusztulás miatt,
ám jó, mert elősegíti a tudomány fejlődését, hiszen a legtöbb találmány
ezekben az időszakokban látott napvilágot. A fejlődés mindig áldozatokat
követelt, de ez se nem jó, se nem rossz... Az élet maga sem jó, vagy rossz,
hanem egyszerre mindkettő. Természetesen az embernek nagyon sok negatív
tapasztalatra kell szert tennie élete folyamán, ám ezekből tanulhat. S ha
megérti a hibát, melyet elkövetett, akkor a jövőben talán már többször nem
fogja újra ugyanazt tenni. Ez pedig egyértelműen egy jó dolog.
Sokan azt a nézetet képviselik, hogy az élet egy olyan betegség, amely
mindig halálos kimenetelű. Ez persze egy pesszimista szemlélet. Ám meg kell
gondolni azt is, hogy a halál a teljes megsemmisülést jelenti-e, vagy pedig
csak átmenet egy másik létsíkra. Az is lehet, hogy odaát sokkal jobb
körülmények uralkodnak, mint itt. Ezért nem lehet kimondani, hogy a halál
csakis negatív. Hiszen minden rosszban van valami jó is... Végeredményben
azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nem létezik a jó és a rossz fogalma,
hiszen azok minden esetben azonosak, csak ellentétes előjelűek. Így aztán
mivel semlegesítik egymást, csakis a semmi létezik, az abszolút egyensúly...
Fillér Ferenc/TFM