''SZABAD AKARAT
Vajon rendelkezik-e az ember szabad akarattal? Elsőre a kérdés talán
furcsának tűnik, s a legtöbb ember bizonyára rögtön rávágná, hogy igen. A
dolog azonban közel sem ilyen egyszerű. Amikor csinálunk valamit, akkor azt
szinte már ösztönösen tesszük, s csak nagyon ritkán vagy talán soha sem
gondolkozunk el rajta, vajon azt tényleg mi cselekedjük-e, vagy talán
mégsem. Megeshet egyáltalán az, hogy már minden előre el van tervezve?
Természetesnek vesszük, hogy mi irányítjuk saját életünket, s csak mi.
Persze befolyásolják azt mások is, ám nekünk marad a döntés lehetősége.
Nos, ez egyáltalán nem biztos, hogy így van. Lehet, hogy most én is azért
írom ezt a cikket, mert ez eleve így volt eltervezve, s nem pedig azért,
mert én azt úgy akarom. Hogy ezt ki tervezte el? Lehet, hogy Isten (már ha
egyáltalán létezik valami ilyennek nevezhető), ám szerintem inkább a
természet. Míg Isten léte bizonyítékok hiányában elég kétes, addig a
természet minden kétséget kizárólagosan létezik. Hogy pontosan mit értek
ezalatt? Menjünk vissza az időben. Úgy körülbelül tizenhatmilliárd évet.
Megközelítőleg ekkor volt az ősrobbanás. Legalábbis a legutóbbi. Mint azt
már többször is hangoztattam, szerintem ősrobbanások sorozata volt már a
tizenhatmilliárd évvel ezelőtti előtt. Hogy ez pontosan mennyi volt, azt nem
tudom, még csak megközelítőleg sem. De itt nem is ez a lényeg. A lényeg az,
hogy ezek az újonnan kialakult univerzumok egy bizonyos idő múltával
összeszűkültek egy abszolút kiterjedés nélküli nulldimenziós térben.
A nulldimenzió pedig struktúra nélküli. Így tehát minden egyes
ősrobbanás, ami ezek után az összeszűkülések után ment végbe, azonos
kimenetelű volt. S ebből az következik, hogy a továbbiakban is azonos
történések voltak. Tehát az idő bizonyos periódusonként ismétli saját magát,
vagyis periodikus. A dolog megváltoztathatatlan, hiszen még az időutazással
sem idézhetünk elő változásokat eme ciklusos időben. Vázoljuk fel, hogyan
történne a dolog. Mondjuk egy ember visszamegy húszmilliárd évvel ezelőttre
s hogy megváltoztassa az eseménysorozatot, mondjuk felrobbantja a Marsot. Ez
természetesen az ottani világra kihatással lenne. Ám nem tudhatjuk, hogy ez
nem volt-e eltervezve. Az előbbi gondolatmenet szerint igen. Így ugyan most
lenne kettő egymástól eltérő univerzumunk, de ez csak első látásra tűnik
eltérőnek. Ha jobban belegondolunk, kikötöttük, hogy a két univerzum azonos,
mivel kiinduláspontjuk is megegyezik.
Ezek szerint akkor a miénkbe is érkezne majd egy bizonyos idő elteltével
egy ember a következő univerzumból, s felrobbantaná ő is a mi Marsunkat. A
dolog tehát nem cselezhető ki, bármennyire is próbáljuk, nem tudunk
paradoxont felállítani. S hogy ebből mi következik? Ha létezett már valaha
egy univerzum, amely teljesen olyan volt, mint a miénk, akkor ez utóbbi csak
annak egy másolata. S természetesen ez fordítva is igaz. Még ha mi lennénk a
legelső univerzumban - aminek esélye szinte a nullával egyenlő -, akkor is
egy mintát követnénk, mégpedig az utánunk következő világét. Hiszen az is
létezik már ekkor, csak egy kicsit azért nehéz ezt elsőre megérteni, mert a
mi időfelfogásunk szerint az idő lineáris.
Ez azonban egyáltalán nem igaz. Az idő többdimenziós. Ezek szerint pedig
az ember nem is rendelkezik szabad akarattal. Hiszen minden, ami élete
folyamán vele történik, egy mintát követ, s így nem is lehet változtatni
rajta. Ám ennek nagyon érdekes következményei vannak, például a jogi
kérdésekben. Ha ugyanis valójában így lenne a dolog (s minden jel erre
utal), akkor senki sem lenne büntethető, hiszen nem saját akaratából szegné
meg egy bűnöző a törvényt, hanem mert egyszerűen nem tehet mást. Érdekes
gondolatok, remélem sokan vesznek Önök közül időt arra, hogy átgondolják az
itt elhangzottakat, mivel ez mindenki számára nagyon fontos lehet!
Fillér Ferenc/TFM