Dimenzió #28

Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?

(irodalom, sci-fi, paratudomány)

                             ''EGYSÉGES ÁLLATVILÁG

   1998   telén  két  teljesen  azonos  borjú  született  az  ameikai  Texas
tagállamban.  Ez  a  szenzációs biológiai siker a Massachusettsi Egyetem két
mukatársának, James Roblnak, és Steve Sticenek köszönhető. Talán mondani sem
kell,  hogy  a borjak klónozás révén születhettek meg. Az új a dologban csak
az, hogy ők még ráadásul génmanipuláltak is.

   A  tudósok  azt  akarják  elérni,  hogy  egy teljesen új szarvasmarhafajt
hozzanak  létre. A genetikai módosítás azt eredményezi, hogy ezek az állatok
nem   betegednek   meg   olyan  könnyen,  egy  sokkal  erősebb,  ellenállóbb
immunrendszerrel   rendelkeznek,   valamint   csakis   a  legjobb  genetikai
tulajdonságokkal  vannak  felruházva. Nem sokára meg fognak születni az első
nőstények is, melyek génállománya úgy lett átprogramozva, hogy tejükből majd
olyan  gyógyszerekhez  tudnának  hozzájutni,  melyek  előállítása  egyébként
nagyon költséges, és bonyolult folyamat. Ez pedig egy termszetes gyógyforrás
lenne.

   Azonban   hátrányok   is  adódhatnak  abból,  ha  a  jelenlegi  teheneket
kicseréljük  az  újakra.  Így például a genetikai állományuk megfogyatkozna,
mivel többezer példányban, ám csak kettőféle szarvasmarha létezne, s ezért a
kombinálási lehetőségük is szinte a nullára csökkenne. Ezt azt jelentené, ha
esetleg  valamilyen  genetikai  probléma  adódna,  akkor  nem tudnák egymást
kijavítani  az apai és az anyai gének, mint ahogy az a természetben működik.
Ez  a  betegség aztán elterjedne, és lehet, hogy emiatt aztán kipusztulna az
egész szarvasmarhaállomány, mert annak az esélye, hogy be tudják azonosítani
a  hibás gént, rendkívül csekély. Tehát nagyon jól meg kell gondolni, hogyan
is  hasznosíthatjuk  e  felfedezést. Az állatállomány felét talán le lehetne
cserélni a gazdaságosabbakra, ám a másik felét meg kellene tartani esetleges
problémák leküzdésére.

   Ezenkívül  nagyon unalmas is lenne, ha minden egyed ugyanúgy nézne ki, ha
nem  lenne  a természetben semmiféle változatosság. Ám vigyáznunk kell, mert
az  emberiséget  is  ez  a  veszély  fenyegeti.  Ha  ugyanis a genetikát már
mesterfokon  műveljük,  akkor bizonyára meglesz az a káros kihatása is, hogy
utódainkat  jobbá akarjuk tenni, s talán azonos módon, azt akarjuk, hogy úgy
nézzenek  ki, mint egyes filmsztárok, vagy idolok. Ez pedig egységessé tenné
az  emberiséget,  nem  lenne semmi változatosság az életében. Így pedig több
rosszat tennénk, mint amennyi jót.

                                                           Fillér Ferenc/TFM
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.