Kéri Katalin:
(kerik@tki.jpte)
''INTERNETEN KERESZTÜL NEM LEHET EGYMÁSRA KACSINTANI?ď0
Szakmai segítő:
Ambrus Attila József
(alex@iqdepo.hu )
In: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában II.,
Szerk.: Dr. Vastagh Zoltán,
JPTE-Tanárképző Intézet, Pécs, 1996. 109-116. o.
és átdolgozva
In: Internet Kalauz, II. évf. 10. szám, (október) 58-60. o.
(http://www.ikalauz.hu)
''I. A harmadik információs forradalomď0
Napjainkban az emberiség a világtörténelem harmadik információs
forradalmát éli. Bár az információáramlás történetében fontos megállót
jelentett a rádiózás és televíziózás is, az írás és a könyvnyomtatás
feltalálása után a számítógépek tér- és időbeli korlátokat leromboló
működése változtatja meg forradalmian a világot. [1] Az 1990-es években a
számítástechnika szakemberei a számítógépek 5., sőt 6. generációjáról
beszélnek már, [2] és egyértelműen leszögezik, hogy a XX. század utolsó
évtizede a hálózatoké, amelyek egyre nagyobbak, átfogják az egész Földet, és
gépek millióit kötik össze. [3]
A számítástechnikával kapcsolatos pedagógiai kutatások nem újkeletűek.
Néhány évtizeddel ezelőtt kezdtek sokasodni azok a tanulmányok, amelyek a
gép által segített (vezérelt) tanítás módjait és eredményeit foglalták
össze. [4] Évtizedünkben is az informatika iránt érdeklődő legtöbb
pedagógiai kutató, tananyag- és multimédia-fejlesztő erre a problémára
figyel. Mivel a fejlődés rendkívül felgyorsult a számítástechnika terén,
valóban jogos a kérdés, hogy mennyiben segíthetik a tanulást a
számítógépek. [5]
Jelen tanulmányomban azonban egy másik kérdésről szeretnék szólni, mely
talán kevésbé időszerű ma még, de a felgyorsult változások óvatosságra
intenek. Arról szeretnék írni, hogyan függ össze az informatika fejlődése a
gyermekek és ifjak kapcsolatainak, kommunikációs formáinak átalakulásával.
Bár valószínűleg az általános iskolai pedagógusok többsége úgy véli, szinte
felesleges ilyesfajta kérdésekről beszélni, mégsem haszontalan az
előrelátás. A legújabb adatok szerint az Internet multimédiás részét, a WWW-
t használók között a világon kb. 1,5%, Európában kb. 0,5% a 11 és 15 éves
kor közötti felhasználó. [6] (Magyarországi adatokat nem ismerünk.) Ez ugyan
alacsony arány, ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a hálózat
használóinak kb. 12%-a a következő korcsoport (16 és 20 év közöttiek)
köréből kerül ki, és 21-25 éves kor közötti a felhasználók egynegyede. A
másik tény pedig az, hogy az iskolák számítógépekkel való ellátása gyors
ütemben halad előre, és egyre nő a magánlakásokban levő gépek száma és
kapacitása is. Bár számszerű jóslásokba nem bocsájtkozhatunk, annyi
mindenképpen előre látható, hogy a közeljövőben lényegesen növekedni fog a
gyermekkorú felhasználók köre Magyarországon is.
''II. Új kommunikációs formákď0
A technikai fejlődés olyan új kommunikációs lehetőségeket teremtett az
ezredvég embere számára, amilyenekről korábban csak a sci-fi irodalomban
olvashattunk.
1./ Az elektronikus levél (E-Mail) az olcsó és egyszerű üzenetváltás
lehetőségét kínálja.
2./ A hálózat segítségével mód nyílik a világ különböző helyein működő
számítógépek összekapcsolására.
3./ Tanulók és kutatók nagy örömére könnyedén megoldható az adatbázisok
file-ként történő átvitele (FTP), és
4./ mód nyílik a kontinensek, városok stb. közötti üzenetváltásokra
beszélgetőcsoportok (discussion groups) vagy hírcsoportok
(newsgroups) segítségével, és ezzel még nem szóltunk valamennyi új
lehetőségről. [7]
Ami témánk szempontjából, a gyerekek és ifjak szokásait illetően
legfontosabb ezek közül, az az "online", valós időben történő
kapcsolattartás. Azok a tizenévesek, akik napjainkban otthon vagy az
iskolában vagy éppen a szaporodó "cyber"-kávéházak egyikében belépnek az
IRC-rendszer valamelyik beszélgetőcsatornájába, másodpercek alatt
szerezhetnek maguknak vadidegen magyar vagy külföldi beszélgetőtársakat. A
rendszer használata egyszerű, valóban "minden gyerek tudja", aki a gép
közelébe kerül: néhány angol parancsszót kell csupán megfelelő sorrendben
begépelni, és máris hozzá lehet szólni bárkinek a gondolataihoz. A képernyőn
szaladó mondatok megállíthatóak, visszahívhatóak és lemezre menthetőek.
Gondoljuk csak meg, mekkora eltérés ez hagyományos a levelezéshez vagy
beszélgetéshez képest, akár hátrányait, akár előnyeit szemléljük! Az IRC
rendszeren belül kialakíthatóak saját beszélgető-csatornák, amelyekre csak a
"megfelelő" személyeket engedi be a csatorna felügyelője.
''III. Számítógépes újságokď0
E helyen nem a napilapok és magazinok hálózaton át elérhető változatáról
kívánok szólni, hanem azokról a fiatalok által programozott, szerkesztett,
írt, terjesztett lapokról, amelyek csakis számítógép képernyőjén át
olvashatóak, hallhatóak.
Magyarországon több tucatnyi hosszabb-rövidebb életű szoftver-magazin
létezik. [8] Az elsők az 1990-es évek elején keletkeztek. Általában
elmondható ezekkel kapcsolatosan, hogy ingyenesen terjednek, eleinte a
lemezeket adták kézről kézre a fiatalok, aztán postai úton küldözgették,
manapság pedig több már az Interneten keresztül is olvasható. E lapok tehát
nem kereskedelmi céllal készülnek, inkább az ifjúság egyik sajátos
önkifejezési módjának és kapcsolatteremtési próbálkozásának tekinthetőek.
13-25 év közötti tanulók (szinte kizárólag fiúk) készítik és olvassák ezeket
a magazinokat. A kezdetben néhány oldalnyi szövegből és képből álló lapok
több esetben tetemes méretűvé nőtték ki magukat a hónapok-évek során, hiszen
a terjedelemnek szinte semmi sem szab határt ma már.
A magyar fiatalok körében egyik legismertebb manapság a Terror News című
magazin, mely 2 Megabyte körüli terjedelemben jelenik meg havonta, színes és
mozgó ábrákkal, fotókkal és zenékkel. (Általában 1 db. 3,5" lemezre
tömörítik, hogy terjesztése könnyebb legyen.) Egészen bizonyos, hogy sok
tanár megdöbbenne, és átértékelné véleményét diákjairól, ha néhány órán át
elmélyedne ezen vagy más újság hasábjain. A fiataloknak ez olyan "szabad
tér", ahol bármiről elmondhatják a véleményüket, korlátozások nélkül
hozzászólhatnak az őket érdeklő különféle témákhoz (nincs cenzúra, semmibe
nem szólnak bele a felnőttek, szemben például egy suli-újsággal...). A
gyerekek és ifjak magukhoz hasonló korú fiatalokkal kötehetnek ismeretséget
a gép segítségével. A TN témakörei közül néhány, bizonyítandó a
sokszínűségét: számítógépes cikkek, hírek; humoros oldalak; irodalmi
alkotások; képek, zeneszámok, filmkritikák, és egy sajátos, sokak által
kedvelt "rovat", melynek címe (minden szépítés nélkül): "Nők, szex,
buli". [9] {A TN sajnálatos módon azóta már megszűnt 1997 második felében a
79 számmal. - ALEX megjegyzése.}
A szoftver-újságok olyan sokszínűen és mélyen vallanak a mai tizen
(huszon) évesek gondjairól, életéről, mint semilyen más írott dokumentum.
Aki nem találkozott ezen újságokkal, lehet, hogy el sem tudja képzelni, mi
mindent gondolnak a diákok a szerelemről, a katonaságról, a világot
fenyegető ökológiai és egyéb veszélyekről, a pénzről, az emberi értékekről.
Számítógépes formában megírni a véleményt - ez valami teljesen új
megnyilvánulási forma a gyerekek számára. Könnyebb (nyelvileg és lelkileg),
mint szóban elmondani valakinek a gondokat; szórakoztató, hisz mások is
"ilyeneket" írnak, és önmegvalósítás is egyben - még akkor is, ha ennek
értéke néha vitatható és megkérdőjelezhető. Tudomásul kell vennünk, hogy
tendenciózusan és hatványozottan nő azoknak a fiataloknak a száma, akik
órákon át némaságba burkolózva ütik a billentyűzetet és bámulják a monitort,
ám eközben másokkal "beszélgetnek" és új ismereteket szereznek.
''IV. Partikď0
A személyes találkozás, ismerkedés fontossága (egyelőre) még alig
veszített erejéből. Évtizedünk végén azonban megfigyelhető, hogy a baráti
(?) társaságok úgy alakulnak ki, hogy egy-egy számítógépes
beszélgetőcsatorna résztvevői vagy egy szoftver-újság állandó írói-olvasói-
levelezői személyesen is összeismerkednek. Ez gyakorta úgynevezett
"partikon" történik, amely összejövetelek külföldön éppoly népszerűek és
elterjedtek, mint hazánkban. A legnagyobb magyar partikon idegenekkel és
számítógép segítségével szerzett "ismerősökkel" lehet találkozni, és eszmét
cserélni a világ dolgairól - persze, elsősorban számítógépes újdonságokról.
Az országos partik kínálnak lehetőséget az önálló alkotások (demo-k)
bemutatására, a versengésre. Egyik népszerű számítógépes magazin szerint
15-25 év közötti a partikra járók életkora, és általában péntektől
vasárnapig gyűlnek össze valahol, Budapesten vagy valamelyik vidéki
városban. [10] Újabban kezdenek sokasodni az "IRC-bulik", amelyeket
általában magánlakásokban rendeznek, 10-12 fő részvételével, akik egy-egy
levelezési csatorna "beszélgetőtársai".
''V. Az új kommunikációs formák előnyei és hátrányaiď0
Bár több felnőtt szerint a fentebb említett jelenségek aggasztónak
tűnnek, azt nem lehet kétségbe vonni, hogy a máris felismert hátrányok
mellett előnyei is adódnak az új kommunikációs formáknak. Ezek közül az
egyik feltétlenül a sokoldalú ismeretszerzés. Ám előnyök és hátrányok
egymástól nem elválaszthatóak, ezért ebben az esetben is igaz, hogy mindez
káros is lehet. A sci-fi irodalom kedvelői (így a fiatalok) körében kedvelt
író, Stanislaw Lem például nemrégiben azt nyilatkozta egy interjú során,
hogy
"az ember nem tud mit kezdeni az információáradattal. Agyunk és
érzékszerveink kapacitása még mindig ugyanakkora, mint a
kőkorszakban, százezer évvel ezelőtt. És manapság hirtelen ránk
zúdul ez a roppant információtömeg." [11]
Pozitív vonás, hogy a számítógép új felhasználási módjai alkotásra
ösztönöznek, de nagyon is jogosult a pedagógusok aggodalma a manuális
cselekvés, a sokszínű alkotás térvesztése miatt.
Ami a nyelvi következményeket illeti, talán leghosszadalmasabban lehetne
írni a hatásokról. (Valószínűleg a közeljövőben sokasodni fognak az ezzel a
témával foglalkozó kutatások.) A diáknyelv megfigyelhetően új kifejezésekkel
bővül, ám ez leginkább az angol eredetű (számítástechnikai) szakszavak
beáramlását és sokszor elferdített használatát jelenti. [12] A fiataloknak
szóló magazinokban egyre gyakoribbak az ilyesféle mondatok:
"Ma a swapperek helyét a sysopok veszik át, akik a ma oly divatos
BBS-eken keresztül importálják/exportálják a scene stuffokat." [13]
(Nem csoda, hogy a számítógéphez nem értő pedagógusok utolsó csepp,
lelkesedése is elszáll, hogy számítógéppel foglalkozzanak...) Továbbá
teljesen megoldatlan az a probléma, hogy az írásos kommunikáció nem tudja
közvetíteni a beszédet kísérő különböző jelzéseket, [14] a mimikát, a
testtartást, a gesztusokat. Így valóban szinte bármit lehet írni, ám a
mondanivaló csak üggyel-bajjal nyomatékosítható, és az érzelmek kifejezése
meglehetősen nehéz.
A számítógépes kommunikáció ugyan egyrészt segíti barátságok
kialakulását, ugyanakkor fennáll az a veszély, hogy a serdülő tudomást sem
vesz körülötte élő (ülő) kortársairól - legalábbis akkor nem, ha nem értenek
a géphez vagy nem követik kellő gyorsasággal a számítógépes fejlődést. A
nemek közötti kapcsolatoknak egyértelműen nem kedvez a gép, hiszen lányok
csak elenyésző számban élnek jelenleg ezen új kommunikációs lehetőségekkel.
Ez amiatt is nagyon káros lehet, mert a nő és a szerelem, mint érték a
kamasz fiúk között leértékelődik, hiszen lányokról még szépen beszélni sem
igen "divat" fiúk körében, nemhogy írni... A lányok pedig szinte be sem
kapcsolódnak ezen újságok, levelezőcsatornák köreibe, illetve kialakítják
saját köreiket.
Nagyon káros az a jelenség, amelyről sokat tudnának beszélni számítógépet
rendszeresen használó gyerekek szülei, tanárai, és amellyel kapcsolatosan
megszülettek már világszerte az első tanulmányok: a gyermekek (és felnőttek
is) számítógép-függővé válnak. Ez azzal jár, hogy mozgásuk szegényebbé
válik, nem mennek ki a szabadba, nem beszélgetnek, ezért szóbeli
kifejezőkészségük alig fejlődik. Gondoljuk csak meg, amikor a számítógép még
nem volt több, mint információ-szolgáltató és tároló adatbázis, műveleteket
végző masina, játéklehetőségek tárháza, már akkor is sok gyermek rabjává
vált, éppúgy, mint a televíziónak. Most pedig a számítógép arra is számtalan
lehetőséget ad, ami egykor "fegyver" lehetett vele szemben: barátkozni és
cseverészni lehet valós időben a segítségével!
Rendkívüli vonzerőt gyakorol a fiatalabb korosztályokra az új
kommunikációs formák mindegyike amiatt is, mert felelősség nélkül lehet
mondani bármit, gyakran mások (felnőttek, pl. az apa) felhasználói neve
mögött megbújva. Lehet csúnyán beszélni (egyes újságok és levelező-csatornák
esetében ez szinte "erény"), és lehet füllenteni is, hiszen a levelek,
cikkek olvasói gyakorta több száz km-rel odébb vannak, és sosem lesz
lehetőségük ellenőrízni az állítások igazságtartalmát.
Egy Internettel foglalkozó cikk szerzői szerint
"a virtuális közösségben tulajdonképpen mesterségesen létrehozott
személyiségek léteznek." [15]
Az Interneten és a szoftver-újságok oldalain nem a megszokott kategóriák
szerint ítélik meg az embert. Mit sem számít a kinézet, az öltözködés, a
származás, a pénz, hiszen ezek nem is derülnek ki általában a csak
számítógéppel kommunikáló emberekről. A cyber-térben mindenki annyit mutat
meg magából, amennyit akar, tetszés szerint elkendőzhet tulajdonságokat és
kitalálhat magáról nem létező "jellemzőket" - legfeljebb vigyáznia kell,
hogy ne "azonosítsák" egy partin. [16]
''VI. Mit tehet a pedagógus?ď0
Semmiképpen nem azt, hogy tanítványait (saját gyermekeit) eltiltja a
számítógép használatától. Ellenkezőleg. Azzal kell kezdenie, hogy maga is
leül a gép mellé, és megpróbálja megérteni, milyen lehetőségeket hordoz és
milyen veszélyeket rejt a felnövekvő generáció szempontjából az informatika.
Mindez annál is inkább fontos, mert a gyerekek egy része rendkívüli
maradiságnak tartja, hogyha a "felnőtt" nem ért a géphez. Régimódinak
tartott felnőttekkel pedig egy kamasz sem fogja megosztani sem számítógépes
sem hétköznapi problémáit.
A pedagógus legfontosabb feladata az, hogy minden erejével és tudásával
megpróbálja tanítványait ráébreszteni a világ ezerszínűségére és
szépségeire, és a számítógépes információszerzés mellett sok más lehetőséget
is fel kell mutatni. A közeljövőben olyan didaktikai problémák fognak
felmerülni, amilyenek korábban egyáltalán nem léteztek. A számítógép akkor
lesz segítség és nem gát, ha a gyerekeket megtanítjuk gondolkodni, és
ráébresztjük őket a felfedezés, az alkotás örömére.
"Miért kellene a »zenélés örömét« a »zene élvezetével«
helyettesíteni? Miért kellene a gyermeket a természettudományok és a
matek »élvezetére« tanítani, amikor tulajdonképpen sokkal nagyobb
örömmel (amellett jobb hatásfokkal) tudna egész világokat alkotni?
Ami a biológiában és az emberiség más nagy tudományos
rendszereiben igazán lényeges, azt nem lehet gyorspostán
»kikézbesíteni«. Meg lehet viszont tanítani a diákoknak - amennyiben
közvetlen kapcsolatba hozzuk őket a »létezés nagy láncolatával« -,
hogy belsőleg fejlesszék ki magukban azokat a struktúrákat, amelyek
a nagy hatású eszmék hordozásához szükségesek." - olvashatjuk egy
amerikai iskolakísérlet tanulságai között. [17]
A tanárnak - szülőnek - igazi partnernek kell lenni a gyerekek életében,
ma sokkal inkább, mint bármikor. Kisgyerekkortól úgy kell nevelni a
gyerekeket, hogy felnőve a számítógépet ne a világgal azonosnak véljék,
hanem csak egy eszköznek a világ megismeréséhez.
Talán kissé komor képet rajzoltam a fentiekben, de a helyzet nem
egyszerű, és számos újonnan felmerült probléma megoldásra vár. az időnk
pedig kevés, hiszen már kopogtat az ajtón a XXI. század új ismeretszerzési
(szórakozási) módja, a virtuális valóság...
Végezetül álljon itt a cikkben szereplő lemezújságok közül egy
(moderált!) diskmagazin - a Dimenzió nevű tudományos-ismeretterjesztő újság
- címe, melyet az érdeklődők on-line is olvashatnak
(http://nostromo.pte.hu/iqdepo), vagy letölthetik
(ftp://nostromo.pte.hu/pub/iqdepo).
''JEGYZETEK
[1] A harmadik hullám (In: Heti Világgazdaság, 1996. febr. 17.) 85. o.
[2] Pl.: IBM PC XT/AT kezelése (BINOM BT., Bp., 1992.) 10. o.
[3] Bakonyi Géza-Drótos László-Kokas Károly: Navigáció a hálózaton (IIF,
Bp., 1994.) 3. o.
[4] L. pl.: Walter R. Fuchs: Az új tanulási módszerek (KJK, Bp., 1973.)
[5] E témáról olvasható érdekes tanulmány pl.: alan C. Kay: Oktatás: a
szellem gépe vagy a gép szelleme (In: Tudomány, 1991. nov.) 88-95. o.
[6] Lőke András: Felhasználói statisztika - A legelésző elit (In: Heti
Világgazdaság, 1996. febr. 17.) 61. o.
[7] Kisszótár kezdőknek (In: Heti Világgazdaság, 1996. febr. 17.) 59. o.
[8] Pl.: Armed & Deadly, Bad News, Booster, Brain Browse, Censor, Channel,
Contrast, CoderMag, Cult, D-Mag, Daskmig Illusions, Das Bootsector,
Death Bringer, Dissonance, Digital Underground Association Mag, Danger
News (TN lopás), Dimenzió, Free Style, Flash, Fun News, Fusion, The
Garden Party, Genetic Dreams, Guide, Hektor, Happy News, Hoax
Magazine, Hulladék, Infused Bytez, Imphobia, Infinity, Insane Reality,
Kendermag, LBA, Mental Scream, CLI, New World Order, Sanity, Other
Side, Pain, Parrot, Perfact magazin, Post Office, Public Incantation,
Pulse, Pussy erotic magazin, Radical diskmag, Ruppy News, Runtime,
Scanline, Scanner, Scenial, Sledge Hammer, Solaria, Stuart the Fish,
Synopsis, Terror News, Titanic, Top Secret, Unreal, U.S.Navy, Voxel,
Yahoo, ZigZag, ...
[9] Jelen tanulmány szerzőjének számtalanszor megfordult a fejében, hogy
azok a felnőtt kutatók, akik a diákéletmóddal, a diákok egészségével,
a diákokat fenyegető veszélyekkel foglalkoznak, egyik legfontosabb
forrásukat nem találják meg, ha nem élnek ezen "újságok" olvasásával.)
[10] Oravecz Richard: A számítógép őrültjei (In: CHIP Magazin, 1996. jún.
VIII/6.) 76-77. o.
[11] Az ember a számítógép foglya lesz - Interjú Stanislaw Lemmel (In: CHIP
Magazin, 1996. ápr. VIII/4.) 20. o.
[12] A helyzet bonyolultságát ugyanakkor jól mutatja az a tény, hogy e
tanulmány készítője sem tud eltekinteni bizonyos angol kifejezések
használatától, hiszen nincs egyértelmű és elterjedt magyar fordításuk.
[13] Oravecz R. i. m. 76. o.
[14] Galántai Zoltán - Komáromy Gábor: "Valahol az Interneten mindig ősz
van" - Netikett vagy anarchia (In: Új Alaplap, 1996. márc.) 4. o.
[15] Galántai Z. - Komáromy G. i. m. 6. o.
[16] Hogy mindez mennyire igaz, bizonyítja az a tény, hogy a tanulmány
írója maga is hosszabb időn át volt egyik szoftver-újság állandó
levelezője, a sok tinédzser fiú között "csak egy lány". A
legkülönbözőbb kérdésekkel és üzenetekkel keresték meg fiatalok,
akiknek sejtelmük sem volt, hogy ki is ő valójában.
[17] Alan C. Kay: Oktatás... i. m. 93. o.