Gyarmati László:
''BÉKÉMET MÉGIS...
(Édesapám emlékére)
Csak vissza ne sírjuk a régi időket
- mondta apám, homlokán fura ránc -.
Mert volt, mikor éberen őrizte álmom
A félelem fénye, a kard-szinű lánc...
Rettenetemben az Isten vigyázott,
Hínni akarta, hogy hinni tudok.
Don-kanyar könnyei égre szökelltek,
Állva fagytak a bús magyarok.
Túlélni mindent, mit Ő rendelt nékem,
Ez volt a cél, a Nagy Feladat.
Hinni, hogy eljő egy fényteli élet,
S lassan rombolni Nagy Falakat.
Csak vissza ne sírjuk a régi időket
- mondta apám, homlokán fura ránc -.
Lehet-e szabadon zenére járni,
Vagy jobb-e a ritmus, ha gúzsban a tánc?
Mert volt, mikor barmok bőgtek a téren,
S bohócok jártak csürdöngölőt,
Karámba terelt bárányok bégtek
A mocsokban hízlalt vályú előtt.
De volt legalább a vályúban étek,
S gyapjú a bőrön - hisz élni muszáj.
Megmerevedett a kőszínű mosoly
Téren álló szobor fagyos arcán.
Leéltem ím már hetvenöt évet,
Hinni akartam, hogy hinni tudok...
Csak vissza ne sírjuk a régi időket -
Csalók rondítják a grádicsot. . .
...hol égbe vezetne a becsület útja,
hol emberség, szeretet megterem
(hinni akarom, hogy hinni tudom):
békémet mégis meglelem!
Siófok, 1993. szept. 14.Dimenziók
- #1 - Itt és most (Értekezés a térről és időről)
- #2 - Világ(egyetem)
- #3 - A jövő (Technikai jövő)
- #4 - Internet
- #5 - Matematikai mikroszkópok: A fraktálok
- #6 - Átutazóban a földön
- #7 - A sokoldalú ember - Szárnyaljon a képzeleted!
- #8 - Érdekességek a nők történetéből
- #9 - Nevelésügy az anekdoták tükrében
- #10 - Álmodozók - Irodalmi antológia
- #11 - eLeVeN
- #12 - Mozaikok a nevelés történetéből
- #13 - Achilles Dent - a gondolkodó ember
- #14 - Y-akták - Tele Fiction Magazin
- #15 - Kábulatban
- #16 - Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- #17 - Antigravitációban
- #18 - Nem iskolás fokon...
- #19 - Gyermekszemlélet
- #20 - Csillagnézők
- #21 - Magyar nők a dualizmus korában
- #22 - MeGiNT eLeVeN
- #23 - Valahol kinn az űrben...
- #24 - Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -
- #25 - Az örökkévalóság pillanatai
- #26 - Gitta írásai - Kaderják Gitta
- #27 - Hó hull sóhajomra (Don-kanyar - Elveszve a végtelenben)
- #28 - Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?