''HOSSZÚ SOROK
Ebben az ismeretlen nevű helységben, és környéken összefutott a menekülők
sok ezer résztvevője, németekkel vegyítve. A helység nevét másnap mondták az
oroszok, de életemben most hallottam először. Sejtelmem sem volt merre esik
az általam is ismert helységektől.
Aznap éjjeli szobatársaink korán útra keltek. Megpróbáltunk a
házbeliekkel üzletet kötni. A tíz pokrócot gyalog nem vihetjük tovább sem a
szánkót adjanak érte valami ennivalót. Nincs semmijük felelték. A lovat
eltüntették reggelre egy nagy edényben főzték a húst. Várjuk meg nemsokára
elkészül. Nem várjuk, meg döntöttünk, két pokrócot nekik adtunk a többit
kivittük az országútra és az első embereknek szétosztottuk. Egy-egy fehéret
magunkra terítve belevegyültünk a menetelők közé.
Az út teljes szélességében telítve haladt az emberáradat. Valószínű, hogy
utolértük a menekülők élenjáróit, mert magyar lovas kocsik felpakolva
tömegesen haladtak az úton. Az út két oldalát magasra tornyosuló hófal
zárta. Helyenként ki sem lehetett látni tőle.
Volt itt mindenféle jármű. A bedöglött német teherautókat hatalmas
muraközi lovak húzták. Más német teherautók egymást. Magyar szekerek szánkók
ló vontatással. Mind letakarva a vizsla szemek elől, nehogy a kiéhezett
katonák az élelmiszereket észrevegyék.
Már napok óta köröztek felettünk vörös csillagos orosz felderítő repülők,
de tüzet nem nyitottak ránk. Most is megjelentek. Végig mentek a végtelen
hosszúra nyúló sor felett a szokott lassúsággal semmitől sem zavarva.
Valamivel később feltűnt vagy tíz repülő. Kényelmesen sorban elhúztak
mellettünk majd vélhetően a sor elejére ráfordulva alacsonyra váltva
elkezdték szórni bombáikat. Hihetetlen pánik tört ki. Az összegubancolódott
járművek eltorlaszolták az utat. Az épségben maradt teherautók tovább
akartak hajtani, de fentakadtak az előttük álló járművek lovak roncsain és
felfordultak. Az emberek kiakartak mászni az útról, de minduntalan
visszacsúsztak, egymást visszasodorták. Látva a reménytelenül
visszacsúszkálókat egy közeli teherkocsi irányában futottam, melyet a
detonáció a hófalra vetett. Felmásztam a tetejére és kijutottam az útról.
Elfutottam 30 méterre és leguggoltam a hóban. Többeknek sikerült kimászni az
országúti csapdából, s onnan néztük a jelenetet.
A repülők nagy ívben megfordultak majd közel az út mellett szállva
kihajolva figyelték hol maradt ki valamilyen érdemleges célpontot. A sor
elején ismét megfordulva kezdték a második menetet, gépfegyvertűzzel
kombinálva. A harmadik fordulóra kilőttek minden kilőhetőt és eltávoztak.
Óvatosságból vártunk egy ideig nem következik e újabb hullám majd
visszatértünk az útra. A látvány szörnyű, de a túlélők vannak többségben.
Mire visszaértünk a járművekből szétszóródott élelmiszert konzervet szét
kapkodták. Erről a helyről csak gyalogosan távozott mindenki.
Kárörvendezve néztünk a németekre akiknek szintén gyalogosan kellett
távozni. Barátomat elvesztettem, nem tudom mi történt vele, a nagy
keveredésben elsodródtunk egymástól. Nem láttam többé.
Egy felfordult német teherautó mellett nagy halom vitamint láttam. A
fronton rendszeresen kaptuk ezeket a tablettákat. Pár marékkal eltettem a
zsebeimbe, ki tudja mikor veszem hasznát.
Ismét egyedül baktatok a sorban teljesen magamra utalva. A repülőtámadást
délelőtt kaptuk, hosszú az út még estig.