''TOVÁBB KELL MENNEM
Mire felébredtem teljes világosság volt. Melegített tésztát kaptam, amit
javítottam egy konzervvel. Az 50 év körüli férfi sokat mondóan magyarázott,
már bejárták a környéket, megtudtak mindent ami éjszaka történt. Csak nagyon
keveset értettem belőle, abban is bizonytalan voltam. Mutogatással
igyekeztem rögzíteni a biztos tényeket.
- Magyarok elmentek, nem maradtak itt katonák.
- Dá, dá - feleli oroszul.
Kimegyek körülnézni. Civilek és gyerekek vannak csak az utcán. Tovább
kell mennem, döntöm el. Az orosz magyaráz, félkört mutat minduntalan, ami a
bekerítésre értendő. Minden igyekezetével maradásra bíztat.
- Jobb otthon - mondom tört oroszsággal amit megért a sokadikra, és sűrűn
bólogat.
Fél karton száraztésztát két pokrócot adok nekik. Pár marékkal a
kenyérzsákomba teszek biztosítéknak. A férfi kivezeti a lovat, befogja a
szánkóba. Körülöttem ugrándoznak a gyerekek. A kislány karomba kapaszkodva
marasztal pityeregve. Megölelem, visszateszem a hóra. Hirtelen
elhatározással megölelem az asszonyt, majd a férfit.
- Köszönöm, köszönöm - mondom oroszul. A férfi egy papírdarabot nyom a
kezembe, ha hazaérek írjam meg. Megértem a kívánságát, megígérem írni fogok.
Inkább családtag búcsúztatásának fest az egész jelenet mint ellenségeké.
Megindítom a lovat, a gyerekek futnak egy ideig a szánkó mellett, s én
sűrűn integetek hátrafelé. Egészen elérzékenyültem. Mindég nehezemre esik a
búcsúzkodás.
Lehet, hogy marhaságot csináltam. Most nem parancsra, saját
elhatározásomra álltam tovább. A hazatérés lehetősége mindennél fontosabb.
Nem tudhatom mit hoz a sors. Elindultam a teljes bizonytalanság felé.
Az út délnyugati irányba halad. Ezt az irányt terveztem abban a
reményben, hogy a németek sztálingrádi utánpótlási vonalaikat mindenképpen
tartják, mivel hadászati jelentősége számukra rendkívül fontos. Még abba a
tudatban voltunk, hogy Sztálingrádot régen elfoglalták a németek.
Az út mentén kevés az eldobott felszerelés, több az elhullott ló, és
felrobbantott ágyú.
Leugrálok a szánkóról megmozgatni tagjaimat és kipróbálni dagadt lábamat.
Nehezen megy a gyalogolás. Dél tájban házakat látok távolról. Mérlegelem a
helyzetet, merre tudnám kikerülni legrövidebben, hogy utána visszatérhessek
az útra.