''SZABADSÁGOS LEVÉL
Váratlanul kellemes fordulat történik: Húsvétra, két turnusban
szabadságot kapunk. Futótűzként terjed a hír. Percek alatt mindenki
megtudja. Felélénkül az egész falu, még a legszótlanabbak is beszélni
kezdenek. Van aki három nap alatt meg akar nősülni. Mások a család minden
gondját meg akarják oldani egy életre. Mindenki a magáét mondja, s a másikra
alig figyel. Most nincs kártyázás, csak tervezgetés. Éjfél elmúlt mire
mindnyájan elalszunk, és mindenki álmodja a magáét.
Zsebünkben a szabadságos levél. Hárman tartunk a lévai pályaudvarra.
Várjuk a Budapest felé tartó vonatot. Mikor igyunk, ha nem most -
előkotorjuk megmaradt pénzünket. Már a hazamenés gondolata is mámorossá
tett, s a fél deci cseresznye már nótára is fakasztott bennünket. Majdnem
üres vagonba szálltunk, s középen foglaltunk helyet. Elővettem bendzsómat, s
máris szólt a nóta. Össze voltunk szokva, hisz mindhárman benne voltunk a
századnál összeszedett zenekarban. Papp Jóskának szép bariton hangja volt.
Egymás után peregtek a legjobb számok, és katonanóták. Nem vagyunk nagy
művészek, de szívből énekeltünk. Hamarosan benépesült a vagon. A közelből
mindenki átjött, s velünk énekelt. Megnyíltak a csomagok, s a borral,
pálinkával telt csatos üvegek. Egymás után nyújtották felénk.
- Ezt kóstolják meg vitéz urak!
Fogyasztottunk is derekasan. A hangulat egészen családias lett. Mindenki
beszélt mindenkivel, mint régi ismerősök. Nótákat kértek, a bor minőségén
vitatkoztak.