Dimenzió #26

Gitta írásai - Kaderják Gitta

(versek, novellák, humor, dokumentációs írások, krimi, rajzok)

                                ''TÚRÓS LEPÉNY

                          Az alkony ha leszállt,
                          a harmatos réten át,
                          tejeskancsóval a kezemben,
                          a drága Nagymamihoz mentem.
                          Gyalogúton, az erdészházhoz,
                          a legkedvesebb Nagymamához.
                          A vén gesztenyefasor alatt,
                          néha mókuska is szaladt.
                          Kerek kis ház istállóval,
                          az istállóban egy pár lóval.
                          Tehénpár is kérődzgetett
                          és Nagymama tejet fejett.
                          Csurgott a tej a sajtárba,
                          még melegen a pohárba,
                          és Nagymama kínálgatta:
                          "Egyél, fiam, igyál, egyél,
                          ebből lesz a túrós lepény."
                          A ház körül mesevilág,
                          pillangó, meg harangvirág.

                          A Nagyapám kemény legény,
                          fél tőle a Mami szegény.
                          Félve mentem közelibe,
                          Fut előle minden csibe.
                          A bakancsa nagyon szögös,
                          Azt beszélik: "nagyon dölyfös."
                          Büszke volt a kutyabőrre
                          a miniszter elődökre.
                          Nem mond neki senki nemet,
                          lábát nyújtja keze helyett.
                          A Nagymamát megkíméli,
                          nem is akar hozzá érni,
                          "Vidd odébb a kampóidat"
                          Kérésén a család mulat.
                          A Nagyapa erdészember,
                          Kezében van gyakran fegyver.
                          Mami oson a fal mellett,
                          dugdossa az imakönyvet.
                          Szeretne templomba menni,
                          de a tehént meg kell fejni.
                          Megérkezik az "Ámmen"-ra
                          Nem is néz már senki oda,
                          Falunépe vakon tudja,
                          Megérkezett a Zsuzsanna.
                          Neki az "Ámmen" is elég.
                          Otthon ő csak megtűrt cseléd.

                          Nagyapámban semmi humor,
                          gyomrát nyomta a nagy tumor.

                          Istent szidta meg-megnyögött,
                          bikarbónától böfögött.
                          Meg is halt még fiatalon,
                          Nyugalmat lelt ravatalon.
                          Siratta a szeretője,
                          ki pénzt kapott még időbe.
                          Halála előtt a nagyapa,
                          unokáját odahívta,
                          nagymamának háta mögött
                          a néninek pénzt is küldött.

                          Nagymama, a drága lélek
                          Gyakran maga elé révedt,
                          Sugárzó arccal mesélgette,
                          hogy az utolsó percébe
                          lett Nagyapa nagyon gyengéd:

                          "Ő amindég oly goromba,
                          odabújt a két karomba,
                          itt lehelte ki a lelkét."

                          Nagyapáról még egy eset,
                          amit soha nem feledek.
                          Valamikor réges-régen
                          bableves volt terítéken,
                          mellette a túróspite,
                          ettem a levest septibe,
                          a levestől majd meg fulltam,
                          gyorsan a lepényért nyúltam.
                          E napnak legszebb perciben
                          Nagyapa felüvöltött mérgiben:
                          "Zsuzsi, az anyád Istenit"
                          - Sohasem hallottam ilyesmit -
                          Gyerekszám is tátva maradt,
                          repült ottan a jó falat,
                          mégpedig a fa tövébe:
                          Tányér pite összetörve.
                          Szipogott a szegény mami,
                          Oda van a remek hami.
                          A cserepeket szedegette,
                          lepényét a kutya ette.
                          A túrósból nem is ettem,
                          A Nagyapa ily kegyetlen!

                          Sajnáltam a mamát, szegényt,
                          hát még a jó túrós lepényt!
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.