Adamcsik Mária - Dávid Zoltán:
AZ ÉLET ÁRA
(Forrás: Voil…, 1998/8. szám, 16-20. o.)
"Ha valaminek a kimenetele bizonytalan, akkor gyakran meg
kell próbálkozni vele, hogy sikerüljön."
(Seneca)
"Már csak a csodáan reménykedtünk, amikor tízévi
próbálkozás után sem született gyerekünk." A várva
várt gyermek végül mesterséges megtermékenyítéssel
jött világra. Magyarországon ma 150 ezer gyermektelen
pár reménykedik különöző meddőségkezelő intézetek
beavatkozásának sikerében.
A gyermektelenség, a meddőség két ember, egy férfi és egy nő személyes,
fájó magánügye. De csak részben. Rajtuk kívül érint családtagokat,
rokonokat, barátokat és végső soron a társadalmat is. Különösen ma. amikor
Magyarország népessége évek óta csökkenő tendenciát mutat. A tudomány
termékeny nőnek nevezi azt, aki képes megfoganni, kihordani és világra hozni
utódait. Minden nőben ott lakozik az anyává válás ösztöne. Ha egy nő
gyereket akar, azt senki sem állíthatja meg, nem foghatja vissza. Még abban
az esetben sem, ha a természet kegyetlen játékot űz vele, elvéve tőle annak
lehetőségét, hogy természetes úton teherbe essék, illetve kihordja megfogant
gyermekét. Ez a tehetség azonban sajnos nem adatik meg mindenkinek. A ma
Magyarországon élő több, mint ötmillió nő közül csaknem másfél millió
képtelen teherbe esni, vagy kihordani gyermekét. Most essék szó róluk, a
meddő nókről, azokról, akik valamilyen biológiai okból nem képesek
természetes módon megtermékenyülni, gyermeknek életet adni. Ma már sok
minden-re van megoldás. Írásunkban ezekre a lehetőségre világítunk rá.
A gyermekáldás az emberiség központi problémája, létének értelme. Gond
akkor van, ha egy nő rendszeres nemi élet mellett két év elteltével sem esik
teherbe. Jelzés ez a javából, s ilyenkor jobb minél előbb orvoshoz fordulni,
a bajok forrását felkutatni, megoldásokat keresni. Meddő házaspár esetében
az orvosi kivizsgálást szinte minden esetben a férfival kezdik, amely
egyszerű spermavizsgálatból áll. Amennyiben a menstruációs ciklus
rendszeres, a nőknél elsőként a méh és a petefészek átjárhatóságát
ellenőrzik. Bonyolultabb, nem egyértelmű esetekben laparoszkópia
segítségével elvégzett kisműtét során a nőgyógyász teljes képet kap a
kismedence fekvéséről, a női szervekben történt esetleges elváltozásokról.
Ha az orvosi vizsgálatok, különféle gyógymódok alkalmazása, a többszöri
inszemináció - az ondó mesterséges úton történő bevitele - sem vezetnek
eredményre, illetve egyértelműen kiderül, hogy a házaspár természetes úton
képtelen utódot nemzeni, vetődik fel a mesterséges megtermékenyítés
lehetősége. Ma Magyarországon a házasok 15 százaléka meddő, vagyis jelenleg
körülbelül 350 ezer gyermektelen és természetes módon megtermékenyülni
képtelen házaspár él közöttünk. A meddő házastársaknak mindössze egyharmada,
mintegy 100 ezer kér csak orvosi segítséget. Hazánkban évente 3000
mesterséges beavatkozást végeznek, amely mindössze a gyermektelen házaspárok
egy százalékát érinti.
Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a lombikbébik nem normális gyerekek,
azaz másféle elbánásban kell részesíteni őket. Azt képzelik, hogy az ilyen
gyereket valóban lombikban kotyvasztják össze és kilenc hónap múltán
egyszerűen kibontják az üvegből, mint valami befőttet. Ez a képzavar lehet
az oka, hogy a társadalom mind máig azt hiszi, hogy ők valamiféle kis zsenik
vagy épp, rendellenességgel születnek. Megtörtént például, hogy egy óvodás
elesett, és beütötte a fejét. Az óvónők hívták a szülőket, mert a gyerek
vérzett és úgy gondolták egy "lombikost" biztosan másképp kell ellátni. A
kétségbeesés azonban sokakat meggyőz arról, hogy bizonyos esetekben ez az
egyetlen járható út.
"Kezdetben csak nőgyógyászokhoz jártunk - emlékszik vissza egy sokáig
gyermektelen asszony -, de miután nem használt, végső lehetőségként
Ausztriába utaztunk kezelésre, mert akkor még csak ott volt lehetőség
mesterséges megtermékenyítésre." Két próbálkozást tudtak fizetni saját
zsebből, mindhiába. Voltak, akik házat, autót eladva kaparták össze a
kezelés költségeit. A meddő párok többnyire tanácstalanul és szégyenkezve
próbálnak kiutat keresni helyzetükből. Magyarországon eleinte egyedül dr.
Dévai István főorvoshoz fordulhattak azok, akik mesterséges úton reméltek
utódot. Az ő segítségével már 1989 júniusában született magyar csemete,
méhen kívüli megtermékenyítés (in vitro fertilizáció - IVF) és
megtermékenyített petesejt visszaültetése (embriótranszfer - ET) módszerével
a budapesti Nyírő Gyula Kórházban. Kezdetben az intézet költségvetéséből
különítettek el rá pénzt. majd 1993-tól a társadalombiztosítás is támogatta
a próbálkozásokat. Pécs volt a másik úttörő város, ahol eddig tizenhat
újszülött világra jöveteléről kaptak visszajelzést.
"Drága kincsem"
Ági és Béla tíz hosszú esztendeig vágyott gyerekre. Mindent kipróbáltak.
amihez ma Magyarországon meddő házaspár hozzájuthat. Eredménytelenül. Ági,
aki egy éve adott életet két szép gyermeknek, egy fiúnak és egy leánynak, ma
így vall: "Amikor a két kicsit először a kezemben tartottam és a mellemre
fektettem, úgy éreztem, értelmet kapott az életem, és a sors kárpótolt
minden átélt szenvedésért, gyötrődésért, esetenkénti megaláztatásért. Igazán
csak az értheti meg a meddő házaspárok lelkivilágát, aki maga is hasonló
cipőben jár. Egy nőnek szinte elviselhetetlen fájdalom azt érezni, hogy
kevesebb, mint mások, hogy nem képes új életet adni. Borzasztó volt hónapról
hónapra, évről évre abban reménykedni, hátha most, vagy majd legközelebb.
Toltuk magunk előtt az időt, az energiánk egyre fogyott, de a hitünk az nem
apadt. Megvallom őszintén, a mesterséges megtermékenyítéssel nem véletlenül
vártam ilyen sokáig. Nehezemre esett önszántamból hormonkezelés alá vetni
magam. Hiába tudtam, nincsen más mód, hiába bíztattak, hogy a gyógyszerek
hormontartalma alacsony, féltem a ma még talán nem teljes egészében ismert
következményektől. Örömmel jelentem: az elmúlt egy évben nem volt semmilyen,
a szokottól eltérő panaszom, s bízom benne, nem is lesz. A kicsik tündériek,
ha rájuk nézek, elfelejtek minden megpróbáltatást. Ilyen boldogságot kívánok
mindenkinek, akinek még nem oldódott meg az élete."
Az IVF-kezelés három részből áll. Az első a hormonstimulálás, amelynek
célja, hogy az ovuláció során több érett petesejt termelődjön. Az ehhez
használt gyógyszer alapanyagát a klimaxon már átesett apácák vizeletéből
vonják ki. Azért épp apácákéból, mert ők biztosan nem AlDS-esek, stressz
nélkül élnek, helyesen táplálkoznak, tehát egészségesen élnek, így ideális
alanyok, és azért a már klimaxon túl lévőket, mert az ezen gyógyszerhez
szükséges hormont csak a klimax után termeli a női szervezet. A sikeres
hormonkezelést az érett peték "leszívása" követi, amelyeket ezután in vitro,
azaz testen kívül, egy lombikban, laboratóriumi körülmények között hoznak
össze az ivarsejttel-sejtekkel. Végezetül következik az embriótranszfer,
azaz az érett, megtermékenyített és már osztódó petesejteket visszahelyezik
az anyaméhbe.
A statisztika szerint százból kilencven esetben fejlődik ki embrió az ET
után, azonban 70-80 százalékban nem tapad meg. Az IVF+ET után a teherbe esés
valószínűsége világszerte és hazánkban is 20-25 százalékos. Ennél egyébként
a természet sem dolgozik hatékonyabban, vagyis az egészséges populáció
esetében is ekkora az esély. Az ikerterhességek valószínűsége - lévén több
petesejt visszaültetéséről szó -, sokkal nagyobb mesterséges
megtermékenyítés esetén, ami veszélyt jelenthet az anyára nézve. A
beültetendő embriók számát éppen ezért törvény szabályozza, legfeljebb három
lehet.
A mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó központokban, kórházakban,
magánklinikákon jelentkező házaspárokat részletesen tájékoztatják az IVF
lefolytatásáról, a kockázatokról és a felmerülő költségekről.
Igaz ugyan, hogy a társadalombiztosítás terhére három próbálkozás
elszámolható - ennek ára 150-170 ezer forint között változik -, de a
gyógyszereket saját zsebből kell fizetni. Jelenleg ez kezelési ciklusonként
minimum 50 ezer forint, ám a legújabb technikával előállított szintetikus
gyógyszerek ára 7580 forintra rúg ampullánként, amelyből 20-30-ra, vagy akár
ennél is többre lehet szükség. Sajnálatos módon a társadalombiztosítás
egyelőre egyáltalán nem támogatja az új gyógyszert, pedig ezeket a
készítményeket orvosi ellenőrzés mellett otthon is - az inzulinhoz hasonlóan
- bárki beadhatja magának, tetemes időkiesést spórolva meg, ami miatt
egyébként már sok dolgozó nőt elbocsátottak munkahelyéről.
A munkahelyen
"Aki már részt vett lombikbébi programban, az tudja, hogy a peteérést
órára, percre pontosan meghatározó nőgyógyásznál rendszeresen, havonta
többször, megadott időpontban kell jelentkezni - meséli egy többször
munkahelyet váltani kényszerült asszony. - A kezelés hónapokig is
elhúzódhat, és bizony nehéz mindig ürügyet találni a távozásra. Egyszer-
kétszer elmegy, hogy rossz közérzetre, családi programra, rokonlátogatásra,
vagy az anyósra hivatkozunk - az emberi fantázia ilyenkor leleményes és
kiapadhatatlan -, de nem lehet túlzásba vinni. Előbb-utóbb feltűnik a sok
hiányzás. Általában a főnökök már azt sem nézik jó szemmel, ha egy nő
férjhez megy, és gyerekekről mesél. A munkaadónak ez nem érdeke, hiszen egy
betanult munkaerő kiesik a munkából. Mindezek fényében, hogy lehet őszintén
elmondani egy felettesnek, egyelőre próbálkozom, megteszek mindent azért,
hogy legyen, és ha sikerül, akkor ne számítson rám, mert nekem ez mindennél
fontosabb. Ha egy ilyen intim dolog kipattan, vagy gyakori és rendszeres
hiányzásokkal jár, akkor szó nélkül, vagy mondva csinált ürüggyel utcára
teszik az embert."
Élő inkubátorok
Manapság a technikai eszközök fejlődése ezen a téren is olyan gyors, hogy
többen joggal állítják: a mesterséges megtermékenyítést lefedő törvényi
szabályozás olyan kisgyerekként toporog, mint aki nem tudja, merre induljon,
hiszen a homokkal megrakott vödrét a játszótér összes gödrébe egyszerre
szeretné belefordítani. A legkényesebb pont a béranyaság. Béranyának azt a
nőt nevezik, aki egy másik nő gyermekét méhében kihordja és megszüli. Az
orvosi beavatkozás a következőkből áll: a férj spermáját leveszik,
megtermékenyítik a feleség leszívott petesejtjével, majd az embriót
beültetik a béranya méhébe. Általánosan vitatott kérdés: kié a gyerek?
Számos ország törvényei elítélik, semmisnek nyilvánítják a béranyákkal
kötött szerződéseket, és kimondják, hogy a gyerek azé, aki megszülte.
Márpedig egy béranya nemcsak kihordja más megtermékenyített petesejtjét,
hanem meg is szüli a babát. Magyarországon nem tiltott ez a tevékenység,
annak ellenére, hogy sokan a gyerek-feketekereskedelem lehetőségét látják
benne. Mások lombikbébi-turizmusról beszélnek; és valóban sok külföldinek
megéri olcsó magyar béranyát találni az ugyancsak Magyarországon, olcsón
megtermékenyített petesejtjének kihordására. "Én egymillió forintot kaptam -
emlékszik vissza a három saját gyerekét nevelő béranya, aki majdnem tíz éve
szült. - Az egész nagyon megviselt, viszont munkanélküliként kellett a pénz.
Azóta is fáj, ha eszembe jut a csecsemő, akit megszültem valaki más
számára."
A béranyaság egyre komolyabb üzlet, ám több, mint egyszerű adásvétel. A
lelki tényezők néha kiszámíthatatlanok. 1986-ban például az elhíresült "Baby
M"-ügy a Kentucky Legfelsőbb Bíróságot (USA) is állásfoglalásra késztette.
Történt ugyanis, hogy a béranya a megszült gyermeket a megállapodás szerint
átadta ugyan, de egy láthatás alkalmával férje segítségével és
közreműködésével elrabolta a kicsit. A rendőrség akkor fogta el a házaspárt,
amikor azok a gyereket egy szálloda hátsó ablakán próbálták meg
kicsempészni. A genetikai szülők visszakapták a csecsemőt, a bíróság azonban
számos ellenvetést fogalmazott meg, arra hivatkozva, hogy a béranyák előre
nem tudják, nem tudhatják, milyen érzelmi kötelék alakul ki bennük a
terhesség kilenc hónapja alatt.
Az efféle esetek ellenére mégis keresettek a béranyák. Az "üzletág"
olyannyira fejlett, hogy Olaszországban például egy béranya egyidejűleg két
szülőpártól származó gyereket, lombikbébit hoz hamarosan világra. Dél-
Afrikában egy negyvennyolc éves nő lánya gyermekeit, vagyis saját unokáit
hordta ki. A terhességből hármas ikrek születtek. Tudunk olyan,
megélhetésük, munkájuk miatt elfoglalt artistákról is, akik a
megtermékenyítő központhoz fordultak segítségért, kifejezve reményüket, hogy
béranyát találnak születendő gyermekeik számára. Köztudott, hogy az
autóversenyzők veszélyes szakmája miatt kockázatos az utódlás, ezért ők
ivarsejtjeik lefagyasztásával kacérkodnak.
Magyarországon a törvény nem foglalkozik a béranyaság jogi problémáival,
pedig emellett még egy sor morális, vallási, orvosetikai kérdés is felmerül.
"Sajnos az új törvénytervezetből kimaradt ez az egyébként már megfogalmazott
rész, így továbbra is az intézetek erkölcsi ítélőképességén múlik,
közvetítenek-e vagy sem" - mondja az egészségügyi törvényt előkészícő
csoport vezetője, dr. Kapócs Gábor. Ugyanakkor a béranyaság esetében nem
sikerült egyértelműen meghatározni, kié a gyerek, ennek a rendezéséhez
valószínűleg a családjogi törvény módosítására lesz szükség.
A béranyaság
Magyarországon jelenleg a jog nem rendelkezik a béranyaság kérdéséről. Az
egyébként is vitatott orvosi eljárást nem védi, nem tiltja, a béranyaság
fogalmát nem ismeri. A BTK értelmében azonban az, aki másnak szül gyermeket,
háromtól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető. A biológiai anya
bűncselekményben való közreműködésért bíróság elé állítható. A beavatkozást
végző orvos szabálysértést követ el, és 30 ezer forintig terjedő
pénzbírsággal sújtható. A béranya s a donor anya közt megkötött szerződésért
az ügyvédet akár az ügyvédi kamarából is kizárhatják. Eddig hazánkban ilyen
ügyben még nem folyt peres eljárás. Az előkészítés alatt álló jogszabály
értelmében családtagok számára megengedett lesz a dajkaterhesség, de csak
anyagi szolgáltatások igénybevétele nélkül. A jogszabály 2000 után lép
érvénybe.
A sejk lányai
A katolikus egyház természetellenesnek, sőt egyenesen rasszista
megoldásnak tartja a mesterséges megtermékenyítést. A klérus és a módszer
támogatói közötti vita természetesen kiterjedt a többes ikerterhesség
megszüntetésére is, ami egyáltalán nem ritka, ám ez jelenleg összhangban van
az abortusztörvénnyel - érvelnek a módszer támogatói. A megtermékenyített és
vissza nem ültetett peték sorsa felől nemcsak az egyház érdeklődik behatóan,
hanem a törvényalkotók is, akik e téren európai normákat sürgetnek. A
jelenleg érvényben lévő jogszabályok, illetve gyakorlat szerint az ilyen
embriók kutatási célokra 14 napig tarthatók életképes állapotban. Hogy utána
mi lesz velük? Nem tudni, mint ahogyan azt is homály fedi, hogy a fölösleges
peték az elmúlt pár évben melyik csatornában végezték. Az etikai kérdések
azonban ezzel még nem érnek véget. Napjainkban lehetőség van a beültetendő
embrió nemének kiválasztására, de ehhez - erkölcsi okokra hivatkozva - az
orvostudomány csak akkor nyújt segítséget, ha nemhez kötötten öröklődő
betegség gyanúja áll fenn. Az orvosi körökben emlegetett tanmese szerint
tehát a dúsgazdag arab apa valószínűleg hiába könyörgött, hogy kilenc
gyereke mellé, akik szégyenszemre mind lányok, csináljanak neki egy fiút is.
A terméketlenség legtipikusabb okai
Férfiak körében
- a megtermékenyítésre alkalmas spermák alacsony száma
- a herezacskók funkciózavara, amely a központi idegrendszer, a hipofízis
működésével áll összefüggésben
- pubertás kori mumpsz
- pszichés okok
- krónikus betegségek (pl.: cukorbetegség)
(Bizonyos ismeretek szerint a gyermektelen házaspároknál 40-50
százalékban a férfi miatt nem lehet utód.)
Nők körében
- hazánkban az egyik leggyakoribb gond a peteérés hiánya
- öt nőből kettőnél a terméketlenség összefüggésben áll az endokrín
rendszer zavarával
- az immunrendszer elégtelen működése
- pszichés faktorok
- petevezeték elzáródása (A nők harmada szenved petevezeték elzáródásban,
ez gyulladások, felfázások, ill. abortusz következtében alakul ki.)
A pszichés faktor
A pszichés elemek nem csekély szerepet játszanak egy-egy teherbeesésnél.
Azoknál a nőknél, akik nagyon aktív szellemi, intellektuális tevékenységet
folytatnak, mély érzelmi életet élnek, a nemiség és ezzel együtt az anyaság
kérdése bizonyíthatóan másodlagos szerepet kap. Legalább ilyen mértékben
szerepet játszik a pszichés tényező azon párok esetében, akik görcsösen,
mindennél jobban akarnak babát. (A szakirodalom több ilyen problémával küzdő
patológiai esetről is említést tesz.)
Anita és Ábel éveken keresztül gyötörték magukat, orvosról orvosra
jártak, mert gyermek után sóvárogtak. Anita 21 évesen, egyetemistaként művi
abortuszra szánta el magát, s azóta önmagát hibáztatja. Hétévi sikertelen
próbálkozást követően, milliónyi lázgörbével, aktatáskányi orvosi papírral a
kezükben gondoltak egy nagyot, elhatározták, örökbe fogadnak egy kisbabát. A
láthatáson viszonylag hamar kiszúrtak egy picit, aki még leendő apjára is
hasonlított valamelyest. A hazai gyakorlattól eltérően minden ment, mint a
karikacsapás. Alig fél év elteltével már csak a formaságok elintézése volt
hátra. Amikor megkapták a végleges választ, határtalan örömmel ugrottak
egymás nyakába, nem éreztek mást, csak végtelen boldogságot,
megkönnyebbülést. Végre ők is igazi család lehetnek. Már csak egy hónap volt
hátra a pici jöveteléig. A többit mesélje el Anita. "Amikor késett a
menstruációm, csak legyintettem, ugyan már, igazán nincs miért izgulnom.
Most már nem számít. Ki tudja hányadszor késik, és mindig ugyanaz a vége.
Még a két hét kimaradásra sem gyanakodtam. Ugyan, miért pont most sikerülne?
Nos, igen, nem nehéz kitalálni, váratlanul, minden magyarázat nélkül hét év
után teherbe estem. Sírtam a boldogságtól. Sokáig hittük, a kiválasztott
kicsit hazahozzuk, hiszen neki köszönhettüük, hogy megszabadultunk attól a
borzalmas pszichés gáttól, ami oly sok szenvedést okozott. Végül mégis
másként döntöttünk. Talán megértik, milyen érzés a sajátunknak örülni. Ha
van valaki, aki vér a véremből, hús a húsomból, akkor azt kell becsületel
felnevelni."
Kérdések és kételyek
Szoknyások és nadrágosok
A mesterséges megtermékenyítés katolikus ellenzői - akik mellesleg az emberi
faj szellemi, fizikai leépülését látják ebben a módszerben -, az angolszász
feministákban találtak remek szövetségesekre. A család vallásos felfogása
ugyanúgy nem tűri meg a béranyát, mint a nők egyenjogúságáért küzdő
mozgalom, amely az élő inkubátor létét a nők kizsákmányolásának újabb
formájaként kezeli.
Titok vagy nem titok?
"Kivettek egy kicsit apuból is meg anyuból is, azt összerakták és
visszatették az anyuba. Így lettem én" - fogalmazta meg önmaga létét egy
napjainkban hatéves lombikbébi. A velük kapcsolatos történeteknek se szeri,
se száma. Mind máig él úgy házaspár, hogy tizenöt évi próbálkozás után
megszületett gyermekükről még a nagymamának sem merték elárulni az
igazságot.
Hűvösre tett gyerekek
Izraelben egy elvált nő nemrégiben megtermékenyített petesejtjei feletti
rendelkezési jogát kizárólag önmagának akarta megszerezni. Férjének ugyanis
- akitől elvált - következő házasságából két gyereke született. Ha az
asszony, Ruthni Nathmani béranyát alkalmaz, elvileg akár tizenegy gyerek
után is igényelhetett volna gyerektartást ex férjétől, hisz ennyi embriót
fagyasztottak le egykoron. Az Izraeli Legfelsőbb Bíróság azonban nem adott
erre lehetőséget, amiért többen bírálták az igazságszolgáltatást, mondván,
döntésük egyenlő az abortusszal.
Tisztázatlan kapcsolat
Az angol Diane Blood kómában fekvő férjétől vetetett spermamintát, hogy a
férfi halála után is képes legyen gyereket szülni kedvesétől. A dolog
idejekorán kiderült, s a hatóság megtiltotta, hogy az asszony felhasználja a
spermát. A döntés szerint Mrs. Blood bármely spermabankban tárolt férfi
ivarsejtjeihez hozzájuthat, kivéve a saját férjéét. Az ok kézenfekvő, a
hatóság szerint az asszony megsértette férje személyiségi jogait, amikor
annak beleegyezése nélkül "eltulajdonította" spermáit.
Érdekességek
▪ Európában minden századik ember lombikprogram segítségével jött a
világra.
▪ Magyarországon jelenleg nincs magánspermabank. Rendszerint diákok adnak
- keresetkiegészítésként - spermát, amelynek költségtérítése
alkalmanként 2000 forint. A spermát megvizsgálják, AIDS-teszttel
szűrik. Az egyedüli kitétel, amelyet a jog szabályoz: a spermát nem
lehet áruba bocsátani, eladni. (Zárójelben megjegyezzük, hogy a sperma
külföldi kozmetikumok kedvelt alapanyaga.)
▪ Normál terhesség esetén a vetélés esélye 5-10 százalék lehet, ugyanez
mesterséges megtermékenyítésnél 20 százalék.
▪ Vannak a világon olyan párok, akiknél minden vizsgálati eredmény
negatív, nincs szervi bajuk, orvosi szempontból teljesen egészségesek,
mégsem képesek utódot nemzeni. Az ő számuk 5-7 százalékra tehető.
▪ A stressz oly mértékben kihat nemi életünk aktivitására, hogy
megzavarhatja a menstruációs ciklust. Még a háborús időkből ismert,
hogy alig-alig fogantak gyermekek a bombázások idején.
▪ A prostituáltak az átlagosnál kevesebbszer esnek teherbe. Ennek egyik
oka az immunrendszer. Annak a nőnek a szervezete, aki rendszeresen és
sok szexuális partnerrel érintkezik, védi magát a nagy mennyiségben
szervezetébe kerülő idegen antigénektől.
Megtermékenyítéssel foglalkozó intézetek
▪ Debreceni Orvostudományi Egyetem (52) 417-144/5714 mellék
▪ Pécsi Orvostudományi Egyetem (72) 324-122/2119 mellék
▪ Semmelweis Orvostudományi Egyetem (1) 210-0315/234 mellék
▪ Jáhn Ferenc Dél-pesti Kórház (1) 284-7610
▪ Szent János Kórház (1) 156-1122/1552 mellék
▪ Nyírő Gyula Kórház (1) 270-0711/338 mellék
▪ Kaáli Intézet (1) 202-2802
Úgy tartja a fáma, hogy egy nő két dologért képes minden áldozatra,
azért, hogy ne legyen gyermeke és azért, hogy legyen. Lássuk, mit jelent ez
ma a pénz, a jelenlegi, hazai tarifák tükrében. Egy-egy lombikbébi program
az állami kórházakban 150 ezer forintba kerül. A Kaáli Intézetben, amely
magánklinika, a beavatkozás 240 ezer forintra rúg, de ha egyéb ezzel
összefüggő beavatkozásra is sor kerül, a végösszeg ennek másfélszeresét is
elérheti. A TB gyermektelen házaspár esetén az első öt próbálkozás
költségeit téríti.
Az intézményes ondófelhelyezés - inszemináció - 20-30 ezer forintba
kerül.
Az ovuláció-indukcióra, a tüszőérés elősegítésére használt gyógyszerek
többségén 50 százalékos TB-támogatás van. Egy kúra ennek ellenére, 30-80
ezer forint között mozog.