Dimenzió #24

Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -

(szex-pszichológia, szex-szociológia, irodalom, szexualitás)

                      Issekutz Erzsébet - Fehér Alexa:

                             A SZERELEM KÉTSÉGEI
                     - Korunk jelensége: Biszexualitás -

                 (Forrás: Voil…, 1997/7-8. szám, 92-96. o.)

                       Ritkán  találkozunk  nyíltan  a biszexualitással. Még
                       azt  is titkolja valaki, ha nem a másik nemhez, hanem
                       a sajátjához vonzódik. A homoszexualitás, a leszbikus
                       hajlam  máig  szégyen  társadalmunkban.  De a nyugati
                       világban  egyre  többen  vannak, akik vállalják, hogy
                       jobban   szeretik   saját  nemüket.  A  biszexualitás
                       azonban olyan jelenség, amely a szakavatottak szerint
                       egyidős  az emberiséggel. A téma valamiképpen most, a
                       második   ezredév   vége   felé   bukkan   fel  egyre
                       gyakrabban.  Férfiak  és nők vallják: egyformán lehet
                       szeretni  férfit  és  nőt,  nemcsak  egy nemhez lehet
                       vonzódni,  de  az  emberiség  minden tagjához. Néhány
                       személyes  vallomás  és  körképünk segít eligazodnunk
                       ebben a kérdésben.

                          Akik nem akarnak dönteni

   Tegyük  szívünkre a kezünket. A szeretkezés közben, csukott szemünk előtt
zajló,  fejünkben  lepergő  moziban még soha nem szerepelt egy hasonló nemű?
Nos,  a  pszichológusok, a szociológusok és a történészek készséggel értenek
egyet abban: mindenkiben ott lapul egy valódi biszexuális. Még soha nem volt
valódi  szexuális élményünk a saját nemünkkel? Ez nem változtat a dolgon. Ha
Ön,  uram  mondjuk  igazi férfinak érzi magát, komoly izomzattal, szakállal,
bajusszal,  és  Ön,  hölgyem,  aki  kebleivel  és  ingerlő  domborulataival,
csilingelő  hangjával, nőies kis kezével azt valja, maga a megtestesült nő -
akkor  is, szívünk mélyén valódi biszexek vagyunk. Képzejük el a következőt:
a  tudatalattink  legmélyén  ott  lapul  egy  ellenkező  nemű  identitás:  a
szakállasnál  egy  nő, a keblesnél egy férfi. Erről persze valójában mit sem
tudunk.  Azonban,  ha  mondjuk az úr egy hölggyel szeretkezik, akkor a benne
lapuló  női  személy  is  egy  hölggyel  ölelkezik.  Viszont  az  asszonyban
szunnyadó    férfi   szintén   a   szakállast   csókolja.   Ilyenkor   tehát
homoszexuálisak  vagyunk  -  még  ha  valójában  ezt  keményen  ki is kérjük
magunknak.  Különben  is,  az  első  látásra  úgy tünik, minden rendben van:
rendes "vegyes páros" a szakállasé és a telt idomúé.

   Berzenkedhetünk  is  a  vád ellen, de ami tény, az tény: egyre többen nem
szeretnének dönteni. Ennek pedig jóval mélyebb okai vannak, mint az erotika,
illetve  a  szexualitás.  Persze  nem lehet elhanyagolható szempont, hogy az
ágyban  igen változatosan lehet hancúrozni hol egy leánnyal, hol egy fiúval.
De   aki  ennyire  nem  elkötelezett,  az  nyíltabb  és  toleránsabb  minden
tekintetben.   Nem   is  beszélhetünk  jellemző  biszexuális  magatartásról.
Biszexuálisnak  mondjuk  azt  a  példás  családapát,  aki húsz évi felhőtlen
házasság  után  egy  férfiba  szeret  bele, ahogy biszexnek tituláljuk azt a
fiatal  leányt,  akinek  tartós barátja és ugyanolyan fix barátnéja is van -
éppen  úgy,  mint azt a strichelőt, akinek mindegy, hogy kuncsaftja nadrágot
hord-e, avagy éppenséggel szoknyát.

                      Ami bi, az még nem kétszer annyi

   Woody  Allan  híressé  vált  mondása szerint: "ha biszexuális vagy, akkor
kétszer  olyan  jók az esélyeid egy sikeres szombat esti randira" ugyan igen
szellemes, de persze erről szó sincs. Aki mindkét nemmel szeretkezik, az még
nem  feltétlenül  szeretkezik  kétszer annyit. Ahogyan egy gyakorlott fiatal
hölgy fogalmazta: "Nem a mennyiség, a minőség számít. Lehetek akár apáca is,
mégis  lehet  biszexuális  a  beállítottságom". Mivel külföldön egyre többet
foglalkoznak  ezzel  a  témával,  számtalan  könyv  is  meg  jelent  erről a
kérdésről.  Marjorie  Garber  írja:  "  A  biszexuális élmény nem kell, hogy
feltétlenül  szexuális esemény legyen. Lehet pusztán egy színes fantáziakép,
vagy  egy  hirtelen  támadt  heves  érzelem egy személy iránt." Valószínűleg
ezzel  a megfogalmazással értene egyet az ismert angol énekesnő, Band Suede,
aki  egyik  interjújában magát amolyan "biszexuális szűznek" titulálta. Azaz
olyan nőnek: "aki biszexuális, de még soha nem feküdt le egy másik nővel".

   Hogy  mennyire  fontos  téma lett ez, jelzi, hogy az amerikai talk-show-k
kedvenc   témája  1996-ban  a  biszexualitás  volt.  1987-ben  még  csak  40
nemzetközi  bi-csoport  létezett,  a  legutóbbi  adatok  viszont  1420 ilyen
klubszerű  "képződményről" számolnak be. Az úgynevezett show business-ben, a
modellek  és  a  rocksztárok között egyre inkább nyílt és felszabadult flört
folyik  azonos neműek és ellentétes neműek között, folyamatosan, egy időben:
Michael  Stipe,  a  REM  együttes  énekese  nyilvánosan  kijelentette,  hogy
"igazságosan kívánja" mindkét nemet. Kurt Cobain, grunge-rockzenész özvegye,
Courtney   Love   a  Vanity  Fair  lapjain  fellebbenti  a  fátylat  frissen
felfedezett  szerelméről,  amilyet saját neme iránt érez. Rachel Williams, a
gyönyörű  fotómodell  meztelenül fényképezteti magát a barátnőjével, és azon
végképp  senki  sem  csodálkozik, hogy Madonna hol lányok, hol pedig férfiak
szerelmét élvezi.

   A  hatvanas  években  a  felszabadult  hippivilág és az antibébi tabletta
hozta  meg az első szexuális forradalmat. Úgy tűnik, most ismét amolyan nemi
forradalom  küszöbén  állunk.  Egy Amerikában, Franciaországban és Angliában
végzett  nagyszabású  vizsgálat  szerint  a  nők és a férfiak húsz szézaléka
vallotta  be,  hogy  nem  kizárólag  heteroszexuális.  A  külföldön elismert
szexkutató,   a   Hamburgi  Egyetem  professzora,  Gunter  Schmidt  szerint,
alapvetőn  változik szexuális magatartásunk. "A szexuális erkölcsök alkonya"
című   könyvében,   részletesen   taglalja,  miszerint  a  régi,  túlnyomóan
heteroszexuális  beállítottság  elsőbbsége  már nem jelentős, és a különböző
szexuális orientálódás sokkal színesebb lesz. Ennek a jelenségnek az okait a
professzor a társadalmi változásokban gyökerezteti.

                                   Lázadás

   A  hagyományos  életformák  már  régen  nem  működnek  olyan  simán, mint
régebben.  A  házasságok  felbomlanak,  a családok csonkák - írja a hamburgi
Schmidt professzor. Szerinte az olyan magas szinten fejlett élőlénynek, mint
az  embernek,  valójában  természettől  fogva  nem lenne szüksége arra, hogy
nemek  szerint  orientálódjon  a  szerelem  világában.  Hiszen  vonzalmunk -
logikus  módon - nem feltétlenül nemhez kötött. Ennél sokkal fontosabb lehet
egy  ember  megkedvelésében, hogy milyen a jelleme, milyen az érdeklődése és
milyen  a  természete  -  függetlenül  attól,  az  illető  melyik  nemhez is
tartozik.   Ám,   a   társadalmi   fejlődés  kialakította  a  nemek  közötti
munkamegosztást,  és  így  a nemi szerepek is "kiosztásra" kerültek. A férfi
kereste  a pénzt, s a nő pedig gondoskodott a gyerekről. De ez a hagyományos
felosztás  már  régen felbomlott. Manapság a férfi is mehet gyermekgondozási
segélyre  és  a  nő  is kereshet sokat egy igazgatói székben. Nem csoda hát,
hogy  a  szexuális  erkölcsök  szintén  megváltoztak. Manapság már nincsenek
tabuk,  és  szinte nincsen olyan, amit ne lehetne megtenni. A szexuális élet
jóval  sokszínűbbé  vált,  és  ennek következménye, hogy napjainkban hol egy
nőbe, hol egy férfiba szerethet bele bárki. Egymás után. Vagy egyszerre.

   A  professzor  szerint a nők könnyebben lépik át a határt. Előfordulhat -
példálódzik a szakember -, hogy egy többgyermekes családanya sokévi házasság
utén egy nőbe szeret bele, de nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egyszer
majd  újra  egy férfit fog imádni. De éppen ezek a nők nem hajlandóak a "bi-
szexualitás"  címkéjét  magukra ragasztani. Ők úgy vélik - egyszerüen kiélik
vágyaikat - és nem tartoznak semmiféle skatulyába.

   A férfiaknál persze más a helyzet. Évszázadokig a férfiasság jelképe volt
a  szexualitás,  ahogyan  egy  férfi  az ágyban leigázott egy asszonyt. Nemi
erejük  egyben  garancia  volt  arra, hogy ők valódi férfiak. A nők esetében
egyáltalán  nem  befolyásolja  talpig nőiességüket az a tény, hogy éppen egy
leánnyal avagy egy férfiúval hálnak.

   Gunter Schmidt a feminizmust tekinti a biszexualitás elterjedésének másik
okaként.  Sok-sok  nő úgy érezhette, hogy a szexualitás lehetőséget ad arra,
hogy a férfi maga alá teperje és elnyomja a nőt. Tehát a lázadás lehetőségét
rejtette  magában,  ha  a nő kitört a férfi igájából és egy másik asszonynál
keresett szerelmet, vigaszt.

                              Történelmi biszex

   A biszexualitás persze nem új jelenség a történelemben. A szerepváltásnak
komoly  hagyománya van. Míg a régi görögök ugyan azt vallották, hogy "minden
lábashoz  csak egy fedő illik", addig más antik népeknél elfogadott jelenség
volt  a  partner  nemének  váltogatása.  Egy ősi rege szerint az ember régen
kerek  volt, mint a golyó. Kerek volt és boldog. Minden a legnagyobb rendben
ment.   Ám   az  ember  vétkesnek  bizonyult,  és  Isten  megharagudott  rá.
Büntetésként  pedig  egyszerűen  kettévágta  a  kerek embert. Azóta a földön
csupa  olyan  ember  szaladgál,  aki kétségbeesetten keresi a párját... Ez a
mítosz  nem  ragaszkodik  ahhoz,  hogy  a golyó egyik fele női, a másik fele
férfi  legyen.  Nem,  csupán  azt  mondja  nekünk,  hogy  meg kell találnunk
párunkat - nemtől függetlenül.

   Régen  persze  ez nem volt olyan könnyű, mint manapság. George Sandnak, a
híres  írónőnek  még  férfiruhába  kellett  bújnia,  hogy  ne  csak mint nőt
tekintsék  az  irodalmi  életben.  Marlene  Dietrich  pedig  divatba hozta a
nadrágkosztümöt:  ő  volt  az  első  nő,  aki  bátran férfinadrágot öltött -
jelezve,  ki  is  hordja  a  kérdéses  ruhadarabot.  A  férfiaknál hasonló a
helyzet.  Sokuk  már  korábban  felfedezte, hogy létezik női része is. Oscar
Wildot a hagyományos morál még csak egyszerűen homokosnak tartotta, manapság
elmorfondírozhatnánk  azon,  vajon miért húzott társaságban, nyilvánosan női
harisnyát.  Grace  Jones, Annie Lennox, David Bowie már a nyolcvanas években
jelmezt öltöttek magukra, hogy demonstrálják a lehetséges átmenetet.

   Csaponghatunk tehát le-föl, és nem ragaszkodunk ahhoz, hogy valaki pontos
diagnózissal  meghatározza,  melyik  nemhez is tartozunk, és ahhoz sem, hogy
kizárólag egy nemben találjuk meg kerekdeddé tevő párunkat. Csak szeretnénk,
ha  minden  végre  kerek lenne. Manapság sokan még mindenfajta pár nélkül is
úgy érzik: kerek a világ egyedül is.

                            Előnyök és hátrányok

   A  biszexualitás  legnagyobb  hátránya  a társadalmi konvencióktól terhes
közösség  fogadtatása.  Az  emberek  azt  még  képesek  lenyelni,  ha valaki
tartósan  demonstrálja  másságát, és lassan megszokják, hogy egyik ismerősük
homokos.  De  azt  még  most  is nehezen emésztik meg, ha valaki egyszer egy
nővel  mutatkozik,  legközelebb  pedig egy férfival - ám mindig szerelmesen.
Ugyanez  az  állapot  gyötri  a  biszexeket  is. Ha éppen az ellenkező nemet
rajongják   körül   -   akkor   társadalmilag   tejesen   elfogadott  dolgot
cselekszenek. Ám, amint partnert váltanak és azonos neműt szeretnek - rögtön
másnak  kell érezniük magukat. Sokan súlyos lelki válságon mennek keresztül,
amikor   először   bújnak   össze  saját  nemük  egyik  példányával:  valódi
homoszexuálisnak     képzelik     magukat,     társadalmilag    kivetettnek,
megbélyegzettnek.  Ne  higgyük  egyetlen percig sem, hogy azok, akik büszkén
vállalják  szexuális  hajlamaikat,  azok belülről nem szoronganak, nem érzik
saját különösségüket, másságukat.

   Aki  eddig  még nem háborodott fel a témán, az talán most majd felhorkan:
méghogy előnyei is vannak az ilyenfajta devianciának. Nos, igen. Aki biszex,
az  alkalmas  arra, hogy utódokat nemzzen. Itt a gyermekkérdés nem probléma.
Lehet  a  kettős vonzalmú férfinak és nőnek is utódja - miért is ne. Igaz, ő
soha  nem  családban  fog  felnőni - de ha igen, akkor is eléggé zűrösben. A
másik  előny pedig az, amit csupán akkor hihetünk el, ha megtapasztaljuk - a
nemiség  sokfélesége.  Valamennyi  biszexuális  vallomása arról szól, hogy a
szex  igazán  úgy tökéletes, ha mindkét neművel megpróbáltuk már. Persze nem
azt  állítjuk,  amit  Kristina Kroemer a Fit for Fun lapjain, amely szerint:
"Sharon  Stone-nak, aki az Elemi ösztönök című filmben hol egy férfival, hol
egy  nővel  szeretkezik,  sokkal  több  jut az életből, mint szegény Richard
Gere-nek,  akinek  csak  az az egy Pretty Woman esett le." Erről azonban szó
sincsen. Többet biztosan nem tud "bekanalazni" a biszexudlis ember sem. Neki
szintén  vannak  izgalmas  napjai és unalmas hetei, néha neki is nagyon jó -
egy  férfval  vagy egy nővel - és néha ő is csak úgy tesz. Több neki sem jut
az  életből, legfeljebb valóban csupán színesebb a paletta. Hiszen egy férfi
is  és  egy  nő  is  máshogyan  csókol,  máshogyan beszél, másképpen ölel és
másképpen simogat.

                              Mi, mindannyian?

   Talán  az  egész  emberiség  képes  arra,  hogy  férfit  és  nőt egyforma
szerelemmel   szeressen?   Csak   a   kulturális   fejlődés,  a  civilizáció
kényszerített  minket  arra,  hogy  elfojtsuk kettős képességünket és kettős
lelkünket?  Igen  - állítják a szakemberek, szociológusok és pszichológusok,
no  és a szexszakember, Gunter Schmidt professzor. Szerintük minden jel arra
mutat,  hogy  a  társadalmi  fejlődés  ismét  felnyitja a sorompót az eltérő
szexuális  viselkedés  előtt  -  és  az  emberből  kibújik  ősi, biszexuális
természete.  A  hagyományos  család  felbomlása, az állam, valamint a vallás
nagyfokú és gyors visszaszorulása az emberi létből - mind annak a jele, hogy
egy  új  korszak  jön. A szerelem és a házasság ma még sokkal jobban függ az
érzelmektől  és  a  szextől,  mint  valaha  is. Ám az új trend szerint ismét
függetlenebb lesz a szerelmi élmény egy-egy emberrel - bármilyen neművel. És
a  barátság,  a  szerelem,  a  szimpátia,  a  vonzalom  is  összemosódik  és
felszabadul. Ugye, hányszor előfordult már, hogy egy lány barátságból feküdt
le  egyik fiúismerősével? Miért ne tehetné ezt meg egyik barátnőjével? És ha
nem  is bújik össze két kamaszfiú, az egész életre szóló heves barátságok, a
nagy  veszekedések  és  vallomások  vajon nem a szerelem jegyeit hordozzák-e
magukban?

   Dörte Helberg újságíró egyik utolsó cikkének ezt a címet adta: Segítség -
normális  vagyok.  Ebben  az  írásban  azon  berzenkedik,  hogy  manapság  a
feltünési vágy és a másság demonstrálása az ágyban is teret kapott. Szerinte
a  homoszexualitás  már  régen elfogadott dolog. Hiszen az újságok legtöbbje
hajlandó  meleg fiúktól és leszbikus nőktől hirdetést közölni. Sőt, a reklám
is  felfedezte az egynemű szerelmeseket. Egyik farmergyártó cég hirdetésében
két  homoszexuális férfi esküvőjét mutatják. Hiszen mi is lehet szebb a piac
számára,  mint  egy  olyan  férfipár,  akik mindketten keresnek, garantáltan
nincs  gyerekük  és  pénzüket  készségesen  adják  ki  divatos  göncökre  és
kozmetikai szerekre.

   Nos,  Dörte asszony ennél is tovább megy. Szerinte azért beszélünk ennyit
a szexről, mert egyre kevesebbet csináljuk. Mivel neurotikus társadalmunkban
alig-alig  megy  már  az  ágyban  -  megy hát az újságokban, a főcímekben, a
mozikban  és  a  pornóvideókon.  Ez,  és nem más az oka annak, hogy előtérbe
kerül  a biszexualitás. Igaza van vagy sem, nehéz megmondani. Ám, őt cáfolni
látszik  a  tény,  hogy egyes vizsgálatok szerint az utóbbi öt évben kétszer
annyira   nőtt   azon   emberek   száma,   akik  nyilvánosan  is  beismerik:
biszexuálisak.   Csak  Németországban  több,  mint  egymillióra  becsülik  a
számukat.  Közöttük  sokan  egész  életükben vidáman ingáznak nők és férfiak
között.  Mások  viszont egy bizonyos nemmel élik le egész életüket - és néha
kitörnek a másik irányba.

   Akár  így,  akár  úgy, Dörte asszonynak egyben talán igaza van: "Nem az a
fontos,  kivel  szeretkezünk.  Az  a  fontos,  hogy  igenis,  szeretkezzünk.
Mindegy,  hogy  férfival vagy nővel - vagy mindkettővel. Fő, hogy élvezzük a
dolgot, testestül, lelkestül!"

                        Beszélgetés a pszichológussal

Dr. Rajnai Viktor pszichológus szintén ismeri a külföldi sajtó véleményeit.

Voil…:  Vajon  a biszexualitás valójában létezik, ezzel születünk, vagy csak
        később lesz ilyen hajlamunk?

Dr. Rajnai Viktor:  Nehéz egyértelmű választ adni. Valószínűleg a tanulás és
                    az öröklés egyformán szerepet játszhat.

Voil…:  Való igaz, hogy minden ember alapjában véve biszexuális?

Dr. Rajnai Viktor:  Erről   vitatkoznak  a szakemberek. De ez nem is fontos.
                    Tény,   hogy   sokféle  oka  lehet  annak,  hogy  valaki
                    kipróbálja az azonos neművel való szexuális kapcsolatot.
                    Freud   szerint   minden   emberben  ott  a  potenciális
                    biszexuális hajlam. És ő mondta azt is, hogyha az azonos
                    nem  iránti  vonzalmunkat  elnyomjuk,  az  beteges lelki
                    jelenségekhez   vezethet.   A  biszexualitás  lehetősége
                    mindenkivel   veleszületett.   A   legtöbb   ember   már
                    ragaszkodott  különleges  módon  valamelyik  azonos nemű
                    rokonához   és  legalább  álmában  elképzelt  már  testi
                    kapcsolatot, szeretkezést vele azonos neművel.

Voil…:  Egyre  többen  ismerik  be nyilvánosan, hogy biszexuálisak. Vajon ez
        minek lehet az eredménye?

Dr. Rajnai Viktor:  Egyrészt  a  "bi"  állapot  azt  jelenti,  hogy  mindent
                    kipróbált  az  illető. Másodszor ma már minden területen
                    nyíltabbak  az  emberek.  Az emberekben egyre nagyobb az
                    igény,  hogy nyíltan megmutassák magukat, minden előnyös
                    és   hátrányos   tulajdonságukkal   együtt.   Egy  német
                    szexuálkutató   szerint   a   heteroszexualitás   és   a
                    homoszexualitás közötti híd a "bi" állapot. Ő készítette
                    azt  a  felmérést,  miszerint  a  férfiak  legalább a 40
                    százaléka  megélt  már  biszexuális  élményt. Szerinte a
                    német  ipari városokban a lakosság legalább 15 százaléka
                    biszexuális.

Voil…:  Vajon  a  társadalom  jobban  fogadja  a  biszexualitást,  mint  más
        aberrációt?

Dr. Rajnai Viktor:  Szó   sincs   aberrációról.  Hibás   különválasztani   a
                    homoszexuálisokat,  a  heteroszexuálisokat,  mint afféle
                    külön  fajtát.  A biszexuálisok azonban kezdenek hasonló
                    jogokat  kiharcolni,  mint  a homoszexuálisok. Bár nekik
                    még  nincsen szervezett mozgalmuk, sem saját kultúrájuk,
                    mint  a  leszbikusoknak  és a homoszexuálisoknak. Persze
                    Amerikában már ebben is egy kicsivel előbbre járnak: ott
                    már   komoly   mozgalmuk,  saját  klubjuk,  tv-show-juk,
                    számítógépes  hálózatuk,  újságjuk  és  napilapjuk van a
                    biszexuális embereknek.

                             Híres biszexuálisok

Ceasar - (+ i. e. 44) Szeretett egy királyt és Kleopátrát is.
Néró - (+ i. sz. 68) Féktelen szeretkezések nőkkel és férfiakkal.
Nagy Sándor - Katonáknak és hercegnőknek volt a szeretője.
James Dean - (+ 1955) Marlon Brandóba volt szerelmes.
Thomas Mann - (+ 1955) Nős volt, titokban férfiakkal találkozott.
Rainer W. Fassbinder - (+ 1982) Nős volt, imádta az arab férfiakat.
Carry Grant - (+ 1986) A férfiak és a nők is imádták. Ő mindkettőt élvezte.
Marlene Dietrich - (+ 1992) Férfiruhában lépett fel. Ez felettébb gyanús.
Marlon Brando - 71 éves Nők és férfiak ágyában egyformán sokszor megfordult.
Madonna - 36 éves "Nem hagyom magam egyetlen nemre korlátozni."

                                 Vallomások

   S.  J.  35  éves  irodalomtanár.  Életében már két hosszú kapcsolata volt
férfival  és egyszer rövidebb ideig együtt is lakott egy fiúval. Immáron két
éve barátnőjével, Sárával él:

   - Sára a kolléganőm volt, gyakran hívta meg magához kollégáit,  barátait.
Nála  mindig nagyon kellemes volt a légkör, mindenki jól érezte magát. Aztán
Sára  egyszercsak új lakásba költözött - két barátnőjével együtt. Segítettem
neki   összepakolni,   festeni   a   kéglit   és   esténként   borozgattunk.
Beszélgettünk.  Az  életünkről,  az érzéseinkről - mindenről, néha hajnalig.
Ezek  az  órák csodálatosak voltak: egyszerre gyöngédek és intellektuálisak,
valahogy   feldobtak.   Egyik   alkalommal   olyan   későig  maradtam,  hogy
marasztaltak,  aludjak  ott.  A  két barátnő a másik szobában lakott, így én
Sárával  aludtam  egy  ágyban. Tulajdonképpen Sára nem akarta. Én vágytam rá
egyre  jobban,  érezni  akartam  a  bőrét, a száját. Amikor megöleltem, első
gondolatom  az volt: milyen puha. Vajon minden nő ilyen puha? Talán én is? A
második  pedig:  vajon  milyen lesz vele? Mondhatom, csodálatos volt. Igazi,
remek  szex. Sára meg is jegyezte, olyan voltam, mintha mindig ezt csináltam
volna.  Komoly szerelem lett a dologból. Egyszer megsimogattam Sára hátát és
a  fülébe  súgtam:  szárnyaid  vannak.  Sára  boldog volt: hiszen örökké azt
álmodta,   tud   repülni.  Tökéletesen  megértettük  egymást.  A  férfiakkal
ellentétben  Sárával  soha  nem  járt a fejemben, hogy vajon jól nézek-e ki,
tetszik-e  neki  a  bugyim,  jó vagyok-e az ágyban? Egyszerűen elengedtem és
odaadtam  magam.  Soha életemben, egyetlen férfival sem voltam olyan boldog,
mint vele.

                                  *   *   *

   E.  K. 25 éves menedzser. Több kapcsolata volt már nőkkel, hosszabb ideig
együn élt egy férfival. Most éppen egyedül van. De nem magányos:

   - Mikor   életemben  először  feküdtem  le  egy  férfival   -   valóságos
katasztrófa  volt.  Másfél  évig küzdöttem önmagammal: gyötrődtem, a fejemet
törtem,  szakkönyveket  olvastam,  zokogtam  -  azt  akartam  tudni, valóban
"beteg"  vagyok-e. Végül már nem bírtam tovább a stresszt. Rengeteg barátnőm
volt.  Talán  az  átlagnál jobb képű vagyok és nagyon kedves is a lányokhoz.
Hát  imádtak.  Ám,  amikor  21  évesen  kikerültem  Amerikába egy tréningre,
beleszerenem  Dávidba. Aki ronda volt, kopasz, örökké bagózott és azt hiszem
mosakodni  sem  szeretett.  Nekem  ez mind imponált. De Dávid egyáltalán nem
volt homokos. Mikor hazajöttem, megpróbáltam elmondani egy-két lánynak, hogy
egy  pasiba  szerenem  bele. Kinevettek. Aztán volt egy haverom, aki, amikor
egyszer   valamit  a  fülembe  súgott,  megemelkedett  a  nadrágom.  Tudtam,
beleszeretek.  De  ő  sem volt homoszexuális. Annyira izgatott a dolog, hogy
megkérdeztem  egy  homokos  barátomat,  hogy  is  megy ez. Nem volt hajlandó
beszélni  róla. Erre videókat kölcsönöztem: undorítónak találtam. Nem tudtam
volna  elképzelni, hogy egy férfit megcsókolok, többet meg végképpen nem. De
az  egész  annyira fontos volt számomra, hogy elmentem egy bárba, ahol csupa
homoszexuális volt. Nagyot is néztek, mikor bementem, majdnem elsüllyedtem a
bámuló  szemek  kereszttüzében.  Fogalmam sem volt, mit kezdek majd itt. Egy
srác  odaült  mellém.  Az  egész  olyan volt, mintha egy filmet néztem volna
kívülről:  meghívtam  a  fiút  egy  italra,  aztán felvittem magamhoz. Aztán
megkérdezte,  van-e  vazelinom  és kondomom? Majd megpukkadt dühében, amikor
kiderült,  hogy  nincs meg az alapfelszerelés. Egyszóval - neki nagy nehezen
jó volt, de végül maga csinálta meg. Nekem rettenetes. Végül egy hirdetésben
bukkantam  rá  Kristófra.  Jóképű volt, fiatal és biszexuális. Amikor egymás
mellett feküdtünk az ágyban, nem tudtunk mit kezdeni egymással - hiszen mind
a ketten kezdők voltunk. De végül remekül összejöttünk, és én újra szerelmes
voltam.  Olyan  szuper orgazmusokat éltem meg Kristóffal, mint nővel azelőtt
soha.  Könnyebb  is  egy férfival szeretkezni. Egyrészt, egyértelműen látom,
hogy  kíván-e  vagy  sem. Nőknél ez nem ilyen nyilvánvaló. Másrészt keményen
meg   lehet  fogni  a  pasit,  a  nők  sokkal  puhábbak.  És  a  férfiak  is
határozottabban,  érdesebben érnek hozzám. Nem tudom, mitől vagyok ilyen, de
az  biztos,  élvezem így az életet. Ha valaki balkezes és mind a két kezével
tud  írni, arra azt mondják, hogy milyen ügyes. Miért nem ugyanez a helyzet,
ha valaki biszexuális?
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.