THOMAS ÉS VERA TÖRTÉNETE
Szia Andrea!
Érdeklődve olvastam az Internet Kalauz júliusi számában megjelent cikked
és úgy éreztem, muszáj megosztanom a tapasztalataimat Veled vagy netán az
olvasókkal. Az én történetem nem olyan mélyen szántó mint Viktóriáé, de
talán ez is érdekes.
Elmesélem dióhéjban. Már többször volt hogy valakivel jól megértettük
egymást az Interneten keresztül, de ez most teljesen más volt. Thomas és én
egy német chat-vonalon ismerkedtünk meg valamikor március elején, teljesen
véletlenül. Azonnal észrevettük hogy teljesen egy hullámhosszon vagyunk és
heteken keresztül majdnem minden nap "találkoztunk" a virtuális térben. Ha
egyszer valami miatt nem jött össze, jöttek-mentek az emailek. Úgy
viselkedtünk a chatvonalon mint akik együtt járnak, de tudtuk, semmi
esélyünk, az óriási távolság miatt. Őt Németországba köti az egyetem, engem
meg ide. Ennek ellenére mind a ketten úgy érezzük, egy pár lennénk, ha nem
laknánk ilyen messze egymástól. Telefonon is beszéltünk és ha mindketten
őszinték voltunk, akkor mindketten sokat gondolunk a másikra. Annak
ellenére, hogy mindkettőnknek van más, "valóságos" kapcsolata.
Tervezzük, hogy esetleg találkozunk a nyáron, de ez még a jövő zenéje.
Vera