DUTKA ÁKOS: ESŐS NYÁRI REGGEL Emlékezz csak a szeretőd szemére... Csókodtól fáradt, boldog reggelen: Sötét és mély volt, mint a tiszta tenger S rejtelmes, mint a titkos végtelen... Ilyen az ég áldott messzi kékje Fáradt békével, reménnyel tele, Miként örömtől könnyes, nevető szem: Álmából ébredt szeretőd szeme. S a város ázott mélyiből fehéren, Lassan nyújtózva felszakad a köd, Miként egy érett szép mezitlen asszony, Sóhajtása egy nagy tükör előtt. Ha tudta, hogy te nézed és kivánod S szemed a boldog, sóvárgó tükör, Melyben megszépül érett földi teste. Igy néz a város most az égre föl. Az ég nevet és meleg napsugárral Csókolja most a város tornyait, S a város kacéran néz az ég szemébe S ajtót, ablakot boldogan kinyit.
Dimenziók
- #1 - Itt és most (Értekezés a térről és időről)
- #2 - Világ(egyetem)
- #3 - A jövő (Technikai jövő)
- #4 - Internet
- #5 - Matematikai mikroszkópok: A fraktálok
- #6 - Átutazóban a földön
- #7 - A sokoldalú ember - Szárnyaljon a képzeleted!
- #8 - Érdekességek a nők történetéből
- #9 - Nevelésügy az anekdoták tükrében
- #10 - Álmodozók - Irodalmi antológia
- #11 - eLeVeN
- #12 - Mozaikok a nevelés történetéből
- #13 - Achilles Dent - a gondolkodó ember
- #14 - Y-akták - Tele Fiction Magazin
- #15 - Kábulatban
- #16 - Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- #17 - Antigravitációban
- #18 - Nem iskolás fokon...
- #19 - Gyermekszemlélet
- #20 - Csillagnézők
- #21 - Magyar nők a dualizmus korában
- #22 - MeGiNT eLeVeN
- #23 - Valahol kinn az űrben...
- #24 - Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -
- #25 - Az örökkévalóság pillanatai
- #26 - Gitta írásai - Kaderják Gitta
- #27 - Hó hull sóhajomra (Don-kanyar - Elveszve a végtelenben)
- #28 - Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?