''Lebedy Jánosď0:
''KÖZÉPKORI MAGYAR ÍRÁSOS CSILLAGÁSZATI EMLÉKEK
(Forrás: Astra (*), 1998. július-augusztus, Pécs)
----------------------------------------------------------------------------
(*) Szerk.: Gyenizse Péter, 7635, Pécs, Aranyhegyi dűlő 1., Tel: 72/250-567)
ASTRA = az APCSE és az MCSE Pécsi Csoportjának kéthavi híradója (II.
évf. 4. szám)
----------------------------------------------------------------------------
Az alábbi történeti emlékek mindannyian tartalmaznak valamilyen
csillagászati megfigyelést, melyet természetesen a kor embere
világszemléletének megfelelően próbált megmagyarázni. Az emlékírók kivétel
nélkül magyar származásúak. Olvasmányaimból szedtem össze az alábbi
idézeteket.
"1680 - Ebben az esztendőben nagy és példa nélkül való üstököscsillag
láttatik az égen, melyet mi is Udvarhelzt laktomban nagy álmélkodással
szemléltünk, egész nyolc hétig durált, azután exspirála. Sokféle jövendölést
hallottam akkor felőle, de az utána következett nagy változások megmutatták,
Isten mit akart azzal jelenteni."
"1692 - Ebben az esztendőben Magyarországban, Pécs város táján csuda
jelenések látszottanak az égből, nagy öreg tűzes oszlopok függöttek le az
égből, és két nagy üstököscsillag napnyugot felől tiz nap s éjszaka
láttatott, négy olyan formák, mint a nap és hold udvarai, nagy fényességgel
látszottanak, különb-különbféle szinben változtatván magokat. A mezőkön levő
vetések mint a kénkőnek morzsalékai, olyanok valának, a hegyeken nagy, tűzes
seregek tizenkét nap s éjjel látszottanak, kik szörnyű ropogással egymás
ellen harcoltanak. A pécsi templomban barátköntösben megjelenvén sokan,
pápista mód szerint a mise coeremóniát szintén elvégezték, s a karban úgy
musikáltak, énekeltek, mintha valóságos emberek lettek volna."
(Nagyajtaji Cserei Mihály)
"1563 esztendőben szent Margit asszony nap előtt való hétfőn estve,
mikoron a hold tele volna, a hold teljességgel feketévé változik, és semmi
világossága nem vala, tartott ez a dolog mintegy óráiglan."
(Borsos Sebestyén: Krónika a világnak lett dolgairól)
Az 1619-es üstökös Heidelberg fölött (a hiedelmek szerint ez jelezte a
harmincéves háború kitörését)
"1618 Decemberében láttatik napkelet felé egy nagy üstökös csillag nagy
sokáig. Eodem anno mind az egész országban kevés bor lőn."
"9 decembris 1620 az hold teljességgel elveszté az fényét estve nyolc óra
előtt, úgy annyira, hogy délután négy órától fogva tartott nyolc óráig, és
egy egész óráig volt teljességgel elboritva az hold, hogy teljességgel semmi
fénye nem volt."
(Segesvári Szabó Bálint: Tiz esztendő krónikája)
"1680 december hónapjában egy hatalmas nagyságú üstököscsillag tűnt fel,
melynek csóvája 60 foknyi távolságot ölelt át, és nyolc héten keresztül volt
látható."
"1737 februárjában nyugat és dél közötti irányban üstökös csillag jelent
meg (az égen). Mivel a mi országunktól ez távol esett, nálunk csak esténként
(csóvájának) kis része."
"Ismét az emlitett esztendőben, augusztus havában, kelet és észak közötti
irányban tűzes égi jel tűnt fel."
(1740. évi Névtelen: Magyar történet/Macar Tarihi vagyis Madzsar Tarihi)