Dimenzió #23

Valahol kinn az űrben...

(csillagászat, spektroszkópia, meteorészlelés)

                             BEFEJEZŐ GONDOLATOK

   Az  adatok feldolgozásából sajnos csak ennyi jutott az időmből. Kezdetben
teljesen  bizonytalan  voltam,  tulajdonképpen  mit tudok kimutatni a mérési
adataimból.

   Számos  lehetőségem  lett  volna  még a mérés javítására. Precíz méréshez
szükség  lenne  gondoskodni  a  pontos  időmérőről.  Ezt csupán azzal tudtam
pótolni,  hogy  az  észlelés  kezdetekor  a  számítógép óráját beállítottam,
észlelés  végeztével  pedig  feljegyeztem az eltérést. Általában egy észlelő
nem olyan szerencsés, hogy munkájához atomóra álljon rendelkezésére, azonban
enélkül is bizonyára növelhető a pontosság. Ma már Németországból sugározzák
egy  ottani atomóra jeleit, már forgalomba kerültek olyan karórák is amelyek
ennek  alapján  képesek  korrigálni  magukat. El lehet gondolkodni ilyen óra
felhasználásáról  a  mérés  során.  Ahol  észleltem  - ha időm és ismereteim
lehetővé  tették  volna - lehetőségem lett volna arra, hogy egy ilyen óráról
vegyem le a jelet. A késés ellenőrzésére is ezt az órát használtam.

   Érdemes  lenne  megoldani  azt is, hogy egy külső óra azonos időközönként
indítaná   az   egyes  adatok  mérését.  Ekkor  folyamatos  rögzítés  esetén
szükségtelen  lenne  az  idő  tárolása  minden  egyes mérés esetén. Ha pedig
bizonyos  szint  felett  rögzítjük a jeleket, pontosan tudjuk, hogy két adat
között volt-e a vágási szint alatti. Tudományosan is értékelhető eredményhez
─ mint a fentiekből is látszik ─ még rengeteg teendő lenne hátra.

   Az    adatok   szelektálásának   módjáról   is   el   kell   gondolkodni,
kompromisszumot   kötve   az   észleléshez   szükséges  memória,  az  adatok
pontossága, a kiértékeléshez szükséges idő között.

   Eleinte  sok  gondot  okozott  a  megfelelő  mérőműszer kiválasztása. Egy
amatőr  csillagász  számára  ez  számos  problémát  vet  fel. Nem kis gond a
megfelelő  érzékenységű vevőkészülék beszerzése. Nagy szerencsém volt azzal,
hogy  egy  már összeállított berendezéssel tudtam mérni Tárnokon. Tudni kell
azt  is,  hogy  honnan  tudjuk  erről  a  jelet "levenni". A rádiókészülékek
ugyanis  csak  úgy  képesek élvezhető rádióadást közvetíteni, ha a folyton a
vett  jel  erősségéhez  állítják  az  erősítés  mértékét  (AGC). Enélkül hol
csökkenne,  hol  felerősödne  a  rádió  hangereje,  ami például a komolyzene
hallgatását   élvezhetetlenné   tenné.  Az  így  korrigált  jel  azonban  az
észlelőnek  nem  jó.  Szintúgy  az  sem, hogy a vevőkészülékek mindig arra a
sávra  próbálnak  ráállni,  ahonnan  a legerősebb jelet kapják, kismértékben
elkódorogva   az  eredetileg  beállított  frekvenciától  (AFC).  Az  antenna
megépítése  vagy  beszerzése  is komoly ismereteket igényel. Számos dologhoz
kell    értenie    annak,    számítógéppel   szeretné   feldolgozni   rádiós
meteorészleléseit.  Szükség  van  az  adatok feldolgozásához programozásbeli
jártasságra.  Ismernie kell némileg a számítógép belső felépítését. Ismernie
kell  az  adók  elhelyezkedését.  Türelemmel  kell  rendelkeznie a megfelelő
észlelési  frekvencia  megtalálásához.  Ez  manapság,  amikor  az adók száma
rohamosan  nő, nem könnyű feladat. És végül ─ a legfontosabb ─ számos dolgot
tudnia kell a meteorokról.

   Horváth  György  jóslata szerint a megjelenő újabb és újabb adók miatt az
észleléshez alkalmatlanok lesznek a műsorvevő készülékek nagy sávszélességük
miatt. A munkához vagy drága kommunikációs vevőkészülékeket kell beszerezni,
vagy  ilyeneket  építeni,  amihez  komoly  elektronikai szaktudás szükséges.
Megoldás lehetne, ha az IMO (Nemzetközi Meteoros Szervezet) az ilyen jellegű
méréseket támogató speciális amatőr jeladót tartana fenn.

   Bízom benne, hogy a leírt nehézségek ellenére egyre többen kezdenek hozzá
ilyen észleléshez ─ talán éppen e dolgozat elolvasása nyomán.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.