Dimenzió #23

Valahol kinn az űrben...

(csillagászat, spektroszkópia, meteorészlelés)

            NÉHÁNY ÉSZREVÉTEL AZ ÉSZLELÉSI ADATOKKAL KAPCSOLATBAN

   Az  egy  órára eső meteorszám kiszámításának két módja lehet. Az első, ha
végignézzük  az  adatokat.  Ez  azonban  rengeteg  munkát  igényel.  A másik
lehetőség,  ha  az  ember programot ír az adatok végignézésére. Ez utóbbihoz
jól  kell ismerni a lehetséges jelalakokat. Ismerni kell azt is, hogy milyen
jelalakok keletkezhetnek egyéb okból.

   A rövidebb meteorok esetén a jel alakját kivehetetlenné tette volna, ha a
mért  idő  függvényében  ábrázolom  az  eltérést,  mivel  az  adatok  néhány
időpontra   szét.   Feltételeztem,   hogy  a  mérések  nagyjából  egyenletes
időközönként   történtek,   így   megtehettem  azt,  hogy  az  adatokat  úgy
ábrázoltam,  hogy az idő tengelyen egyenletes távolságban helyezkedjenek el.
A  tengely  feliratánál  az  eredetileg  mért időpontot tüntettem fel, így a
tengelyeken   az  egymást  követő  időadatok  közötti  különbség  változhat.
Hosszabb   adatsor  esetén  nem  jelent  problémát,  ha  három  négy  azonos
időadattal szereplő jel egymás alatt szerepel a grafikonon.


          
          
''13. ábra Nagy töltéssűrűségű meteorjelď0 Nézzük tehát milyen jelalakokat találtam böngészésem során. A meteorok maximuma általában csak néhány százalékkal haladja meg az alapzajszintet. Előfordul azonban, amelyik ennek felét is eléri. Az ábrán látható meteor igen nagy maximuma van. Jelalakja azonban megfelel a szokásos nagy elektronsűrűségű nyomoknak. Időbe telik amíg eléri a maximumát, majd fokozatosan csökken a jelszint. Vannak azonban olyan meteorok is, amelynél ez a csökkenés nem ilyen folyamatos, hanem többször felerősödik, majd lecsökken. Ilyen látható a 14. ábrán. Elképzelhető, hogy ez ionoszférában fújó szelek következménye. A következő 15. ábrán látható jel teljesen eltér a szokásos jeltől. A csökkenő szakasz hosszabb szokott lenni a felfutási szakasznál. Lehet, hogy nem is meteor okozta ezt az erős jelet.
'
'14. ábra Erősen ingadozó erősségű meteorjelď0
'
'15. ábraď0 A 16. ábrán egy alacsony töltéssűrűségű nyomról visszaverődött jel látható. Ennek az időtartama mindössze harmad másodperc. A két ábrán jól megfigyelhető a kétfajta meteornyom eltérése. A nagysűrűségű nyom lassabb felfutású. Tudjuk, hogy a nap során változik az ionoszféra állapota. Kíváncsi voltam rá, vajon ez megmutatkozik-e az alapzaj változásában? Hogyan változik a nap folyamán? Mivel az alapzajt eredetileg nem rögzítettem, utólag nyertem vissza az adatot az észlelésekből. Az alapzajtól való eltérésből és a jel nagyságából visszakövetkeztethetünk az alapzajra. Hogy a lehető legjobb adatot kapjam, vissza nem tehettem azt meg, hogy az összes adatra átlagoljam az így kapott alapzajszintet, hiszen akkor egy-egy hosszabb meteor döntően járulna hozzá az átlaghoz, jelentősen eltorzítva az átlagos szintet. Úgy jártam el, hogy az észlelési adatok közül csak azokat vettem figyelembe, amelyek között legalább 5 perc telt el. Az alapzaj azonban ─ várakozásaim ellenére ─ nem mutatott jól kivehető, szabályos ingadozásokat. Érdekes azonban, hogy a harmadik észleléssorozat esetén az alapzaj szintje 1270 mV körüli szintről 950 mV körülire esett. Ennek az okát nem tudom.
'
'16. ábra 17. ábra
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.