NÉHÁNY ÉSZREVÉTEL AZ ÉSZLELÉSI ADATOKKAL KAPCSOLATBAN
Az egy órára eső meteorszám kiszámításának két módja lehet. Az első, ha
végignézzük az adatokat. Ez azonban rengeteg munkát igényel. A másik
lehetőség, ha az ember programot ír az adatok végignézésére. Ez utóbbihoz
jól kell ismerni a lehetséges jelalakokat. Ismerni kell azt is, hogy milyen
jelalakok keletkezhetnek egyéb okból.
A rövidebb meteorok esetén a jel alakját kivehetetlenné tette volna, ha a
mért idő függvényében ábrázolom az eltérést, mivel az adatok néhány
időpontra szét. Feltételeztem, hogy a mérések nagyjából egyenletes
időközönként történtek, így megtehettem azt, hogy az adatokat úgy
ábrázoltam, hogy az idő tengelyen egyenletes távolságban helyezkedjenek el.
A tengely feliratánál az eredetileg mért időpontot tüntettem fel, így a
tengelyeken az egymást követő időadatok közötti különbség változhat.
Hosszabb adatsor esetén nem jelent problémát, ha három négy azonos
időadattal szereplő jel egymás alatt szerepel a grafikonon.
''13. ábra
Nagy töltéssűrűségű meteorjelď0
Nézzük tehát milyen jelalakokat találtam böngészésem során. A meteorok
maximuma általában csak néhány százalékkal haladja meg az alapzajszintet.
Előfordul azonban, amelyik ennek felét is eléri. Az ábrán látható meteor
igen nagy maximuma van. Jelalakja azonban megfelel a szokásos nagy
elektronsűrűségű nyomoknak. Időbe telik amíg eléri a maximumát, majd
fokozatosan csökken a jelszint.
Vannak azonban olyan meteorok is, amelynél ez a csökkenés nem ilyen
folyamatos, hanem többször felerősödik, majd lecsökken. Ilyen látható a 14.
ábrán. Elképzelhető, hogy ez ionoszférában fújó szelek következménye.
A következő 15. ábrán látható jel teljesen eltér a szokásos jeltől. A
csökkenő szakasz hosszabb szokott lenni a felfutási szakasznál. Lehet, hogy
nem is meteor okozta ezt az erős jelet.
''14. ábra
Erősen ingadozó erősségű meteorjelď0
''15. ábraď0
A 16. ábrán egy alacsony töltéssűrűségű nyomról visszaverődött jel
látható. Ennek az időtartama mindössze harmad másodperc. A két ábrán jól
megfigyelhető a kétfajta meteornyom eltérése. A nagysűrűségű nyom lassabb
felfutású.
Tudjuk, hogy a nap során változik az ionoszféra állapota. Kíváncsi voltam
rá, vajon ez megmutatkozik-e az alapzaj változásában? Hogyan változik a nap
folyamán? Mivel az alapzajt eredetileg nem rögzítettem, utólag nyertem
vissza az adatot az észlelésekből. Az alapzajtól való eltérésből és a jel
nagyságából visszakövetkeztethetünk az alapzajra. Hogy a lehető legjobb
adatot kapjam, vissza nem tehettem azt meg, hogy az összes adatra átlagoljam
az így kapott alapzajszintet, hiszen akkor egy-egy hosszabb meteor döntően
járulna hozzá az átlaghoz, jelentősen eltorzítva az átlagos szintet. Úgy
jártam el, hogy az észlelési adatok közül csak azokat vettem figyelembe,
amelyek között legalább 5 perc telt el.
Az alapzaj azonban ─ várakozásaim ellenére ─ nem mutatott jól kivehető,
szabályos ingadozásokat. Érdekes azonban, hogy a harmadik észleléssorozat
esetén az alapzaj szintje 1270 mV körüli szintről 950 mV körülire esett.
Ennek az okát nem tudom.
''16. ábra 17. ábra
''13. ábra
Nagy töltéssűrűségű meteorjelď0
Nézzük tehát milyen jelalakokat találtam böngészésem során. A meteorok
maximuma általában csak néhány százalékkal haladja meg az alapzajszintet.
Előfordul azonban, amelyik ennek felét is eléri. Az ábrán látható meteor
igen nagy maximuma van. Jelalakja azonban megfelel a szokásos nagy
elektronsűrűségű nyomoknak. Időbe telik amíg eléri a maximumát, majd
fokozatosan csökken a jelszint.
Vannak azonban olyan meteorok is, amelynél ez a csökkenés nem ilyen
folyamatos, hanem többször felerősödik, majd lecsökken. Ilyen látható a 14.
ábrán. Elképzelhető, hogy ez ionoszférában fújó szelek következménye.
A következő 15. ábrán látható jel teljesen eltér a szokásos jeltől. A
csökkenő szakasz hosszabb szokott lenni a felfutási szakasznál. Lehet, hogy
nem is meteor okozta ezt az erős jelet.
''14. ábra
Erősen ingadozó erősségű meteorjelď0
''15. ábraď0
A 16. ábrán egy alacsony töltéssűrűségű nyomról visszaverődött jel
látható. Ennek az időtartama mindössze harmad másodperc. A két ábrán jól
megfigyelhető a kétfajta meteornyom eltérése. A nagysűrűségű nyom lassabb
felfutású.
Tudjuk, hogy a nap során változik az ionoszféra állapota. Kíváncsi voltam
rá, vajon ez megmutatkozik-e az alapzaj változásában? Hogyan változik a nap
folyamán? Mivel az alapzajt eredetileg nem rögzítettem, utólag nyertem
vissza az adatot az észlelésekből. Az alapzajtól való eltérésből és a jel
nagyságából visszakövetkeztethetünk az alapzajra. Hogy a lehető legjobb
adatot kapjam, vissza nem tehettem azt meg, hogy az összes adatra átlagoljam
az így kapott alapzajszintet, hiszen akkor egy-egy hosszabb meteor döntően
járulna hozzá az átlaghoz, jelentősen eltorzítva az átlagos szintet. Úgy
jártam el, hogy az észlelési adatok közül csak azokat vettem figyelembe,
amelyek között legalább 5 perc telt el.
Az alapzaj azonban ─ várakozásaim ellenére ─ nem mutatott jól kivehető,
szabályos ingadozásokat. Érdekes azonban, hogy a harmadik észleléssorozat
esetén az alapzaj szintje 1270 mV körüli szintről 950 mV körülire esett.
Ennek az okát nem tudom.
''16. ábra 17. ábra