AZ ÉSZLELŐBERENDEZÉS FELÉPÍTÉSE
A berendezés tömbvázlata a következő:
č Antenna
│
│ ┌────┐ ┌───┐ ┌──────────┐ ┌──────────┐
└─────>│Vevő│'<'.&.'#9472;───>'│ADC│'<'.&.'#9472;───>'│Számítógép│'<'.&.'#9472;───>'│Winchester│
└────┘ └───┘ └──────────┘ └──────────┘
''10. ábra
A mérőrendszer blokkvázlataď0
Rhode & Schwartz cég ESU2-es vevőjével figyeltem a 94,7 MHz-es sávot.
Ebben a sávban több adás van Olaszországban, közelebb pedig egy sem.
Közvetlenül nem foghatóak, és egész nap sugároznak. Előzetes méréseink
mutatták a sáv alacsony zajszintjét.
LPD x 50/950 keresztlogperiodikus vevő
antenna
Polarizáció: horizontális
Frekvencia: 100 MHz
Állóhullámarány: 1,7
''11. ábra
A mérés során használt antenna irány-
karaktrisztikájaď0
A vevő a jeleket egy logperiodikus antennáról kapja, amely ─ nagyon
széles sávban ─ 50 MHz - 950 MHz tartományban használható. Az antenna mind
horizontális, mind függőleges polarizációjú adás vételére alkalmas.
Észlelésemhez a műsorszórásban gyakrabban előforduló horizontális
polarizációt használtam. Az észlelés sávjához igen közel eső 100 MHz-es
iránykarakterisztikából látható, hogy az antenna nyílásszöge 30º, azaz az
antenna tengelyétől ilyen szögre levő adónak kétszer akkora teljesítménnyel
kell sugároznia ahhoz hogy a vevő-
be ugyanakkora jel érkezzen, mint
az antenna tengelyében levő adónak
(3 dB csökkenés).
A vevőt 120 kHz sávszélességre
állítottuk. Ez azt jelenti, hogy
a használt frekvenciától 60 kHz
''12. ábra
A vevő sávszélessége
távolságra lévő forrásból érkező jelet már 6 dB-el kisebbnek érzékeli,
mintha az sáv közepén lenne, azaz az antennáról jövő jel feszültsége
feleakkora ebben az esetben. Mivel a szomszédos adósávok 100 kHz távolságban
vannak, így azok nem zavarták az észlelést. A vevő a kimenetén az antennáról
bejövő decibelben mért értékkel közel arányos jelet ad ki.
A kijövő jelet egy PCL-711 típusú kártya analóg-digitális átalakítójával
mértem. Ez nyolc bemenő csatornát tartalmaz. A kártya a -5 ── +5 V
tartományba eső adatot 12-bites felbontásban képes mérni 40 kHz-es
mintavételezéssel (a programunkkal elérhető sebesség 100 Hz körül van). Az
átalakítása lineáris. Linearitása ″ 1 bit. A konverziót szukcesszív
approximációval végzi. A konverter típusa AD574 vagy ezzel megegyező. A
kártya portjainak címét a 220h címtől számoljuk. Ezt az értéket a programban
a Base változó jelöli.
Méréskor a legelső lépés a csatorna beállítása. Ennek sorszámát a
Base +10-es portra kell kiküldeni. Ezután a Base +12-es portra küldött
tetszőleges értékkel indíthatjuk el az ADC működését. A mért értéket a
Base +4-es és a Base +5-ös kapjuk meg a következőképpen:
Bitek sorszáma 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1. 0.
Base + 4 AD7 AD6 AD5 AD4 AD3 AD2 AD1 AD0
Base + 5 0 0 0 DRDY D11 AD10 AD9 AD8
AD11 - AD0 a mért érték bitjei. Az AD11 a legnagyobb helyiértékű.
DRDY jelzi, hogy kész-e az adat. 0 jelenti azt, hogy kész.
LPD x 50/950 keresztlogperiodikus vevő
antenna
Polarizáció: horizontális
Frekvencia: 100 MHz
Állóhullámarány: 1,7
''11. ábra
A mérés során használt antenna irány-
karaktrisztikájaď0
A vevő a jeleket egy logperiodikus antennáról kapja, amely ─ nagyon
széles sávban ─ 50 MHz - 950 MHz tartományban használható. Az antenna mind
horizontális, mind függőleges polarizációjú adás vételére alkalmas.
Észlelésemhez a műsorszórásban gyakrabban előforduló horizontális
polarizációt használtam. Az észlelés sávjához igen közel eső 100 MHz-es
iránykarakterisztikából látható, hogy az antenna nyílásszöge 30º, azaz az
antenna tengelyétől ilyen szögre levő adónak kétszer akkora teljesítménnyel
kell sugároznia ahhoz hogy a vevő-
be ugyanakkora jel érkezzen, mint
az antenna tengelyében levő adónak
(3 dB csökkenés).
A vevőt 120 kHz sávszélességre
állítottuk. Ez azt jelenti, hogy
a használt frekvenciától 60 kHz
''12. ábra
A vevő sávszélessége
távolságra lévő forrásból érkező jelet már 6 dB-el kisebbnek érzékeli,
mintha az sáv közepén lenne, azaz az antennáról jövő jel feszültsége
feleakkora ebben az esetben. Mivel a szomszédos adósávok 100 kHz távolságban
vannak, így azok nem zavarták az észlelést. A vevő a kimenetén az antennáról
bejövő decibelben mért értékkel közel arányos jelet ad ki.
A kijövő jelet egy PCL-711 típusú kártya analóg-digitális átalakítójával
mértem. Ez nyolc bemenő csatornát tartalmaz. A kártya a -5 ── +5 V
tartományba eső adatot 12-bites felbontásban képes mérni 40 kHz-es
mintavételezéssel (a programunkkal elérhető sebesség 100 Hz körül van). Az
átalakítása lineáris. Linearitása ″ 1 bit. A konverziót szukcesszív
approximációval végzi. A konverter típusa AD574 vagy ezzel megegyező. A
kártya portjainak címét a 220h címtől számoljuk. Ezt az értéket a programban
a Base változó jelöli.
Méréskor a legelső lépés a csatorna beállítása. Ennek sorszámát a
Base +10-es portra kell kiküldeni. Ezután a Base +12-es portra küldött
tetszőleges értékkel indíthatjuk el az ADC működését. A mért értéket a
Base +4-es és a Base +5-ös kapjuk meg a következőképpen:
Bitek sorszáma 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1. 0.
Base + 4 AD7 AD6 AD5 AD4 AD3 AD2 AD1 AD0
Base + 5 0 0 0 DRDY D11 AD10 AD9 AD8
AD11 - AD0 a mért érték bitjei. Az AD11 a legnagyobb helyiértékű.
DRDY jelzi, hogy kész-e az adat. 0 jelenti azt, hogy kész.