1.2.1 MEGFIGYELÉSEK SZABAD SZEMMEL
A csillagászat története során csak az utolsó néhány évszázad óta van
lehetőség az égbolt távcsővel történő megfigyelésére. Minden korábbi
megfigyelés szabad szemmel kellett, hogy történjen. Ma a rádióteleszkópok,
űrtávcsövek világában is sok hasznos ismeretet szerezhetünk és a tanítás
során számos fizikai és csillagászati vonatkozású jelenséget, törvényt lehet
így bemutatni. (Kulin, 1975 [7])
- Refrakció vizsgálata a felkelő és lemenő Nap megfigyelése segítségével.
A Föld körül található légtömeg 90%-a a 20 km magasság alatt van. Ha a
zenit felé nézünk, a szemünkbe jutó fény 20 km vastag levegőrétegben halad
át. Vízszintes irányba nézve (a horizont síkjában) a szemünkbe jutó fény kb.
500 km utat tesz meg a légkörben, ezért ott megtörik és az égitestet
magasabban látjuk, mint ahol valójában van.
- Miért vörös a lemenő Nap?
A Nap fénye összetett, a légkör nem egyformán szórja szét a különböző
hullámhosszú fényt: a rövidebb hullámhosszú fényt a légköri por és
levegőmolekulák jobban szórják, mint a hosszabb hullámhosszú fényt.
- Fogyatkozások megfigyelése
Évente legalább kettő és legfeljebb hét fogyatkozás figyelhető meg a
Földről. A Hold körülbelül 400-szor közelebb van a Földhöz, mint a Nap. A
Hold átmérője is 400-szor kisebb a Nap átmérőjénél. Ennek következtében
mindkét égitestet megközelítőleg ugyanakkora szög alatt, ugyanakkora
korongnak látjuk, de a változó távolságok miatt időnként a Hold, máskor a
Nap látszik nagyobbnak. Fogyatkozás akkor következik be, ha éppen akkor van
újhold vagy holdtölte, amikor a Hold azokon a pontokon tartózkodik, ahol a
Hold pályasíkja metszi a Föld pályasíkját. A Hold keringése folytán havonta
kétszer áthalad ezeken a pontokon, de az áthaladások csak ritkán esnek egybe
az újholddal vagy a holdtöltével.
Holdfogyatkozás akkor következik be, ha a Hold a
Föld árnyékkúpjába kerül. Ha a Hold az árnyékkúp
tengelyén halad át, mindig teljes holdfogyatkozás
lép föl. Ha a Hold holdtöltekor csak részben kerül a
Föld árnyékkúpjába, részleges holdfogyatkozás jön
létre. A holdfogyatkozás a napfogyatkozással
ellentétben bárhonnan megfigyelhető.
Napfogyatkozás akkor jön
létre, amikor a Hold a Nap és a
Föld közé kerül és a Hold
árnyékkúpjának egy - legfeljebb
264 km átmérőjű - foltja a Föld
felszínére vetődik. Teljes nap-
fogyatkozás csak erről a terü-
letről figyelhető meg.
''1-2. ábra A fogyatkozások kialakulásaď0
''3. ábra A napfogyatkozás kialakulásaď0
Amikor a Hold földközelben, a Föld pedig naptávolban jár (nyár), a Hold
látszólagos átmérője nagyobb a Napénál. Ekkor jöhet létre teljes
napfogyatkozás. A jelenség maximális időtartama 7.5 perc lehet. A teljes
fogyatkozás zónáján kívül részleges fogyatkozás figyelhető meg.
''4. ábra
Részleges, teljes és gyűrűs napfogyatkozásď0
Amikor a Hold földtávolban, a Föld napközelben van (tél), a Nap
látszólagos átmérője nagyobb a Holdénál, így a Hold nem tudja az egész
napkorongot eltakarni, és gyűrűs napfogyatkozás jön létre. Maximális
időtartama 12.5 perc. Napfogyatkozáskor megfigyelhetővé válnak a
''5. ábra
Az 1999 augusztus
11-i teljes napfo-
gyatkozás központi
zónája
protuberanciák, a napkorona. A legközelebbi teljes napfogyatkozás 1999.
augusztus 11-én lesz. A napfogyatkozásról további információk szerezhetők az
alábbi Internet címeken:
http://planets.gsfc.nasa.gov/eclipse/eclipse.html
http://umbra.nascom.nasa.gov/eclipse/990811/rp.html
http://iphicp1.physik.uni-mainz.de astro/exlipse99
http://www.shop.de/priv/hp/1123/s
http://www.boun.edu.tr koeri/eclipse_99
(Szatmáry, 1997 [15])
Holdfogyatkozás akkor következik be, ha a Hold a
Föld árnyékkúpjába kerül. Ha a Hold az árnyékkúp
tengelyén halad át, mindig teljes holdfogyatkozás
lép föl. Ha a Hold holdtöltekor csak részben kerül a
Föld árnyékkúpjába, részleges holdfogyatkozás jön
létre. A holdfogyatkozás a napfogyatkozással
ellentétben bárhonnan megfigyelhető.
Napfogyatkozás akkor jön
létre, amikor a Hold a Nap és a
Föld közé kerül és a Hold
árnyékkúpjának egy - legfeljebb
264 km átmérőjű - foltja a Föld
felszínére vetődik. Teljes nap-
fogyatkozás csak erről a terü-
letről figyelhető meg.
''1-2. ábra A fogyatkozások kialakulásaď0
''3. ábra A napfogyatkozás kialakulásaď0
Amikor a Hold földközelben, a Föld pedig naptávolban jár (nyár), a Hold
látszólagos átmérője nagyobb a Napénál. Ekkor jöhet létre teljes
napfogyatkozás. A jelenség maximális időtartama 7.5 perc lehet. A teljes
fogyatkozás zónáján kívül részleges fogyatkozás figyelhető meg.
''4. ábra
Részleges, teljes és gyűrűs napfogyatkozásď0
Amikor a Hold földtávolban, a Föld napközelben van (tél), a Nap
látszólagos átmérője nagyobb a Holdénál, így a Hold nem tudja az egész
napkorongot eltakarni, és gyűrűs napfogyatkozás jön létre. Maximális
időtartama 12.5 perc. Napfogyatkozáskor megfigyelhetővé válnak a
''5. ábra
Az 1999 augusztus
11-i teljes napfo-
gyatkozás központi
zónája
protuberanciák, a napkorona. A legközelebbi teljes napfogyatkozás 1999.
augusztus 11-én lesz. A napfogyatkozásról további információk szerezhetők az
alábbi Internet címeken:
http://planets.gsfc.nasa.gov/eclipse/eclipse.html
http://umbra.nascom.nasa.gov/eclipse/990811/rp.html
http://iphicp1.physik.uni-mainz.de astro/exlipse99
http://www.shop.de/priv/hp/1123/s
http://www.boun.edu.tr koeri/eclipse_99
(Szatmáry, 1997 [15])