Dimenzió #23

Valahol kinn az űrben...

(csillagászat, spektroszkópia, meteorészlelés)

                                 4.1. GAMMA

   A  gamma-sugarak  heves,  aktív forrásokban keletkeznek, mint amilyenek a
szupernóvák, a pulzárok és talán az a folyamat, amikor anyag szívódik be egy
fekete  lyukba.  A  gamma-égbolton  végighúzódó fényes sáv egybeesik a Tejút
sávjával. Erre rárakódva, különálló pontszerű forrásokként figyelhetők meg a
legnagyobb  szupernóva-maradványok.  Vannak  más  nagy  erejű  források, ún.
gamma-bursterek,  melyek  rejtélyesen megjelennek, és aztán néhány másodperc
múlva  eltűnnek.  De  arra  a rövid időre néha erősebben sugároznak, mint az
égbolt valamennyi gamma-sugárforrása együttvéve. Úgy tűnik, ezek a sugarak a
mi  galaxisunkon  kívülről  érkeznek, és roppant nagy erejű események hozzák
létre őket.


                                A CGRO (WWW)

   A  Compton  Gammaobszervatórium  (Compton  Gamma Ray Observatory, CGRO) a
NASA  második  nagy  űr-obszervatóriuma.  (Az első a Hubble Space Telescope,
HST.)  Míg  a HST műszerei az infravöröstől az ultraibolyáig (2.500 nm - 115
nm)  fedik  le  a  megfigyelt  elektromágneses spektrumot, addig a CGRO négy
műszere  a  jóval nagyobb energiájú gamma-sugarak tartományában (30 keV - 30
GeV) folytat megfigyelést.

   Ez  a 4 műszer (BATSE, OSSE, COMPTEL, EGRET) mind méret, mind érzékenység
tekintetében   jelentősen   felülmúlja   az   eddigi  légkörön  túli  gamma-
teleszkópokat.  (Mivel  a  gamma-fotonok  száma jóval kisebb mint az optikai
fotonoké,  a  megfelelő  számú  foton detektálásához nagyméretű műszerre van
szükség.)

   A  CGRO  -  17  tonnás  tömegével  -  a  legnagyobb  Föld  körül  keringő
obszervatórium.   1991.   április   5-én   bocsátották   fel   az   Atlantis
űrrepülőgéppel.   Programjában   -  többek  között  -  napkitörések,  gamma-
bursterek,  pulzárok,  nóva-  és  szupernóva-maradványok  valamint  kvazárok
sugárzásának vizsgálata szerepel.


                BATSE (Burst and Transient Source Experiment)

   A  BATSE  feladata gamma-bursterek keresése és irányának meghatározása, a
teljes  égboltra  kiterjedően.  8 detektora 20 keV és kb. 1 MeV között tudja
észlelni a gamma-sugárzást. A detektorokban nátrium-jodid kristályok vannak,
melyek   gamma-sugárzás   hatására  látható  tartománybeli  fényfelvillanást
bocsátanak  ki.  Ezt a detektorok észlelik és rögzítik az időpontját, ill. a
felvillanást kiváltó gamma-fotonok energiáját.


                     COMPTEL (Imaging Compton Telescope)

   A  COMPTEL  1-30  MeV  között érzékeny műszer. A Compton-effektus alapján
működő,  két  rétegben elhelyezett detektorai gamma-források képeit állítják
elő.   Elsősorban  aktív  galaxisok,  radioaktív  szupernóva-maradványok  és
kiterjedt   molekulafelhők   által  kibocsátott  gamma-sugárzás  észlelésére
alkalmas.

   A detektorok felső rétege folyékony szcintillációs anyaggal van kitöltve,
ami  szórja a beérkező gamma-fotonokat (Compton-effektus). A szórt fotonokat
az   alsó   rétegben   elhelyezett   nátrium-jodid   kristályok   nyelik  el
(abszorbeálják). A műszer rögzíti a detektálás idejét, helyét és energiáját;
ezek  alapján  meghatározza  az  eredeti  gamma-foton irányát és energiáját,
amiből előállítja a gamma-forrás képét és energiaspektrumát.


              EGRET (Energetic Gamma Ray Experiment Telescope)

   Ez  a  műszer  érzékeny  a legnagyobb energiákon: 30 MeV - 30 GeV között.
Mintegy  10-15-ször  nagyobb  és  érzékenyebb,  mint az ebben a tartományban
észlelő korábbi detektorok.

   Az   EGRET   detektora   nagy   feszültségű,   nemesgázzal  (Ne)  töltött
szikrakamra.  Amikor  a  nagyenergiájú  gamma-fotonok  behatolnak a kamrába,
elektron-pozitron  párokat keltenek, amelyek kisülést hoznak létre a gázban.
A  részecskék  nyomképének  ismeretében  meghatározható  a beérkezett gamma-
fotonok  iránya.  A korpuszkuláris részecskék energiáját a szikrakamra alatt
elhelyezett  Nal-kristályok segítségével mérik, amiből kiszámítható a gamma-
fotonok energiája.


            OSSE (Oriented Scintillation Spectrometer Experiment)

   4  darab  Nal  szcintillációs  számlálóból  áll,  50  keV - 10 MeV között
detektál. A detektorok egymástól függetlenül irányíthatók, így lehetőség van
a  gamma-források  és  a  háttérsugárzás  ("zaj")  felváltott mérésére, majd
ezután  a  zaj  levonására  a  megfigyelt gamma-forrás sugárzásából. Az OSSE
ezidáig több megfigyelést végzett napkitörésekről, szupernóva-maradványokban
végbemenő  radioaktív  bomlásokról és a galaxisok centrumában lezajló anyag-
antianyag annihiláció sajátosságairól.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2021
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.