Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

                              Pavlovics Ágota:

                               ÁLLATI ÉRZELMEK

           (Forrás: Képes Extra, 3. évf., 1998/28. szám, 4-5. o.)

                       "Az  ember  nem  más, mint az állatvilág egyik tagja.
                       Egyszer   szörnyeteg,  másszor  fenséges,  de  mindig
                       állat.  Hiába  szeretjük  bukott  angyalnak tekinteni
                       magunkat,  ha  a  valóságban  felkapaszkodott  majmok
                       vagyunk."
                                                            (Desmond Morris)

   Csányi  Vilmos  professzor, etológus, humánetológus, magatartásgenetikus.
Fő  kutatási  területei:  az  állati  és az emberi viselkedés, az agyműködés
vizsgálata,  valamint  a  biológiai  és kulturális evolúció kérdései. Csányi
Vilmos  professzort  arra  kértük  ossza meg néhány gondolatát olvasóinkkal,
állat és ember viszonyáról, az állatvédelem gondjairól.

      - Desmond   Morris,   "Az   emberállat"   című,    napjainkban    nagy
        népszerűségnek örvendő könyvének szaklektora Ön volt. A közelmúltban
        jelent  meg  Morris "Az állati jogok szerződése" című munkája is. Az
        angol  etológus  és  a  professzor  úr nagyon hasonló, ha nem azonos
        kutatási  területen  dolgozik,  Megyrországon hogy alakult az állati
        jogok szerződése?

   - Magyarországon  állandóan  változott  az  állatvédelemmel   kapcsolatos
álláspont.  Volt idő amikor az állatvédelmi törvénnyel Európa előtt jártunk,
de  az  állatokhoz  való viszony a mindenkori politikai irányzatok függvénye
is. Talán kevéssé fontos, hogy milyen volt a múlt, inkább a jelen gondjaival
kell  foglalkoznunk.  Napjaink  Magyarországának  egyik  problémája, hogy az
emberek  keveset  tudnak  az  állatokról,  azt  gondolják  az  állat pusztán
biológiai  lény,  nem több ennél. Pedig flóra és fauna vesz bennünket körül,
illene  tudnunk,  milyen  élőlények  alkotják környezetünket. Az emberek nem
tudnak szinte semmit a velük szoros közelségben élő állatokról, ezért könnyű
elhitetni  velük  bármi  rosszat róluk. Egyszerűen nem ismerik az állatokat.
Tekintve,  hogy  saját tapasztalattal nem rendelkeznek az állatok világáról,
könnyű  elfogadtatni  velük, hogy az állatokat nem kell becsülni. Az emberek
nem  törekednek  arra,  hogy személyes tapasztalatokat gyűjtsenek az állatok
viselkedésével   kapcsolatban,   nem   szándékoznak   megismerni   őket,  és
olvasmányélményük  sincs. Összegezve igen kicsi az általános tudásuk ezekről
a  fogalmakról.  Az  ember  az  idők  folyamán tökéletesen izolálta magát, a
városok pár évtizeden belül teljesen mesterséges környezetbe kerülnek. Ekkor
az  emberek  az  állatokat még jobban ki fogják zárni környezetükből, aminek
végeredménye az lesz, hogy a régi gyakorlati tudás már hiányzik, és ahol nem
élnek a közelben állatok, ott új személyes tapasztalatok sem születhetnek.

      - Mikor  felejthette  el  az ember alapvető ismereteit az  állatokról,
        miért veszett el ez a tudás?

   - A  mai  kutya  és  macska  tartás  hozzávetőleges  képet ad arról, hogy
valamikor  milyen  volt  az ember viszonya az állatokhoz. A magányos emberek
számára  ma  is  fontos  a  kutya,  a  macska,  mert  érzelmi támaszt adnak.
Ugyanakkor  nem  tudják  -  még  az  állattartók sem tudják minden esetben -
hogyan  kell  bánni  az  állatokkal.  Tapasztalataim  szerint  ez generációs
probléma is. Vegyünk egy egyszerű példát. Amikor az ember kutyát sétáltat az
utcán  és  szembejön  vele  egy  óvodáskorú  kisfiú,  a  gyerek barátságosan
közeledik,  és  azt  mondja,  milyen  helyes  kutya.  Aztán  a kisfiú mamája
rémülten  felsikolt,  ne  nyúlj  hozzá,  mert  megharap.  Persze  a gyereket
alaposan  megijeszti, hogy ilyen erős érzelmi felindulásban látja a mamáját,
akinek  a  magatartása  a gyerekben tovább örökíti a kutyától való félelmet.
Ellentmondásosnak  hangzik  ugyan, de igaz, hogy egyre több a kutya és egyre
kevesebb az ismeret. Nagy szükség lenne tehát a tudásra. Az iskolában tovább
folytatódik  ez a rosszul indult folyamat, hiszen az állatokkal való viszony
etikai oldala megint homályban marad, az állat ismét csak biológiai lényként
szereopel a tananyagban. Pedig ember és környezetének viszonya számos etikai
kérdést  vet  fel.  Ahhoz,  hogy  az  élőlényt megbecsüljem, ne okozzak neki
rosszat,  tudnom  kell,  az  állat  hogyan éli át a fájdalmat. Az állatokkal
kapcsolatos   ismeretek   azért  is  fontosak,  hogy  az  ember  jól  tudjon
tájékozódni  a  világban.  Mindez  a  mi  társadalmunkban is életvezetési és
morális  probléma. A média is nagy szerepet kellene vállaljon a felhalmozott
jelentős mennyiségű ismerethiány pótlásában.

      - Gyakran  igen  lenéző  pillantásokat  vetnek rám ismerőseim,  amikor
        arról  akarom  meggyőzni  őket,  hogy  az állatok érzelmi élete igen
        gazdag.

   - Van  érzelmi  életük  a  gerinceseknek,  hiszen  az  agyuk   felépítése
biológiailag  olyan,  mint  az emberé. Élettanilag tehát éppen úgy működnek,
mint  mi,  csak  ők  nyelvileg nem tudják kifejezni magukat, ezért gondolják
róluk,  hogy nekik nem fáj, amit tesznek velük. A tudomány régen megcáfolta,
hogy  az állatoknak ne lenne érzelmi életük. Sőt, ma már nem csak az állatok
érzéseiről,  hanem  állati  kultúrákról  is beszélünk. Napjainkban Afrikában
ötven helyen tanulmányozzák a csimpánzok kultúráját. Ez persze egyenlőre nem
ment át a köztudatba.

      - Vajon  hoz  jelentős  változást,  az állatok életminőségében  komoly
        javulást az állatvédelmi törvény?

   - Ezt nem tőlem kellene kérdeznie, végre megvan, az a fontos.  A törvényt
nem  tartom  megoldásnak.  Csupán  eszköz,  alap,  és  ha   lesz  állatvédői
aktivitás, ha használják, akkor lehet előre lépni. Ha minden úgy marad, mint
volt a társadalomban, akkor nem sokat fog érni az elkészült törvény.

      - Mégis mi az, ami némi optimizmusra ad okot?

   - Az  európai  kultúrában  a  jólét,  a  higiénia   szintje  folyamatosan
emelkedik,  ezzel  együtt az állatokhoz való viszony minőségének javulása is
tapasztalható.  Magyarországon  is  ilyen  változásra  lehet  számítani.  Az
állattartás az elmondottak ellenére is kitüntetett helyen van nálunk, hiszen
a legtöbb kutyát, macskát itt tartják a családok Európában.

      - Professzor  úr új könyvén dolgozik. Kinek szól és mivel  foglalkozik
        készülő munkája, a kötet várhatóan mikor kerül a könyvesboltokba?

   - Készülő  könyvem  az  emberi  viselkedés   evolúciójával   foglalkozik,
munkacíme  Humánetológia.  Egyetemi hallgatóknak, érdeklődő embereknek szól,
és várhatóan a jövő év tavaszán jelenik majd meg.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.