Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

                           MI VOLT A KRUMPLIKRIMI?

                   (Forrás: IPM, 1983. szeptember, 97. o.)
                         (Begépelte: Csokona Péter)

   Köztudomású,  hogy a burgonya Dél-Amerikából került Európába. A spanyolok
hozták  be  1560  és  1570  között,  kontinensünk  népe azonban meglehetősen
gyanakodva  fogadta.  Franciaországban  elkezdták  ugyan termeszteni, de nem
tudták,  hogy  a  növény  gumóját  kell  fogyasztani,  ezért  a föld feletti
leveleiből  próbáltak  főzeléket  kotyvasztani,  aminek  az  eredmény súlyos
rosszullét lett.

   Itáliába   és   a   németeknél  már  kezdték  megszokni  és  rendszeresen
termeszteni,  amikor  Budán  még  letartóztattak két protestáns prédikátort,
mert  burgonya volt a tartisznyájukban, amelyet nálunk még mérgező növénynek
tartottak. Amikor kiderült, hogy nem mérgező, akkor meg sváb töknek csúfolta
a   magyar,   és  mivel  semmi  sem  kellett  neki,  ami  német,  azért  sem
termesztette.  Asszonyi furfang kellett hozzá, mégpedig Mária Teréziáé, hogy
népünk  a  krumplit megkedvelje. Ő ugyanis megtiltotta magyar alattvalóinak,
hogy  földjükön krumplit termesszenek, viszont saját magyarországi birtokait
teleültette burgonyacserjével.

   Szégyen ide, szégyen oda, a trükk bevált. Bár a királynői krumpliföldeket
katonák  őrizték,  magyaros  virtus  lett őfelsége burgonyáját dézsmálni. Az
őrök  meg  senki  tolvajt  el nem csíptek, mert eleve ez volt az utasításuk,
hogy ne lássanak, ne halljanak semmit.

   Így  kaptak  rá  végül  hazánkfiai  a  krumplira,  s máig sem bánták meg.
Restellni  is  csak  mérsékleten  kellett  magunkat  a  történtekért, hiszen
például   az   angol   parasztokat   is   hasonló   módszerrel  vette  rá  a
krumplitermesztésre  Sir  Walter  Raleigh, aki az első burgonyszállítmányt a
szigetországba   hozatta.  Ő  is  tudta  azt,  hogy  ami  tilos,  az  rögtön
kívánatossá is válik az emberek szemében.
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.