----------------------------------------------------------------------------
Gimnáziumi évvégi vizsgám emlékére irodalomból negyedik osztály végén.
Tananyag: József Attila
Az eredmény belőle pontok, amelyek a főiskolára kerülésemet határozzák meg.
Senki nem várhatja el tőlem, hogy szeressem ezért.
----------------------------------------------------------------------------
NE ZAVARJATOK
Miért kell elhinnem hogy
Többek vagytok nálam
Mert én nem fürdethetem arcom
Forradalmi, véres lángban
Szavaitok nem jelentenek
Semmi fontosat nekem
Mégis szótokon múlik
Eljövendő életem
Már többször megpróbáltam
Megérteni szótokat
De nem láttam mást bennük csak
Forradalmi
Skizofrén
Halálvágyó
Egymásra írt
Múlt-mutató foltokat
IGEN! Én nem lehettem ott -
De ehhez nem szólhattam hozzá
Én a jólétbe születtem
De Damoklész kardja fölöttem -
A rabló világ, Pénzisten, gyűlölet
Ki tudja mikor leszek áldozattá
Nekem nem kell kenyérért küzdenem
Hálából láthatom hogy lesz a világból
Öngyilkos, és a sárgolyóból végtelen -
Szótlan és koldus az értelem
A szavaim most mint a tiétek
Rendszertelen, úr nélküli cselédek
Mert szabadon engedtem őket
Hogy az utókor... hah!... nem lesz olyan
Belemagyarázhassa a nőket
Kik lelkembe tiportak meg az időket
Mikor a hídról leugrani és élni ugyanolyan
Hát tessék! Én nem írok ganéjról
Klárist nem látok bele
Öklendezve rakom egymás után a szókat
Mint mikor lépcsőn kopogok le
'Csupán céltalan szórakozásból'
Hát tessék! Én is bele tudom fűzni
Semmi-szók közé a hitemet
Pengeélen ámokfutó
Őrült zajokra táncoló
Masinákba belelátó
Vad divatot csináló
Ez mind én legyek?
Ez én vagyok!
Igen!
Nem tetszik?
Ne kíméljetek!
Mert én elviselem
Mert magam fogadtam
Magamba mindezt
Inkább mint hogy
Mű-álmokkal
Mű-izmokkal
Mesterséges boldogsággal
Mérgezzem a testet
Vagy füstöt szívjak magamba
Mintha a szmog nem lenne elég
Vagy alkoholt az agyamba
Hogy 'Valamitől úgyis elég!'
Inkább magamra bízom a veszélyt
Bolond tánc a forgalomban
'Ennek sincs ki mind a négy kereke!'
Ordítják a nyomomban
Csak azért mert nekem nyolc van
Inkább magamra bízom a táncot
Nem érdekel senki más
Én csak a ritmus miatt táncolok
Nem azért, hogy felszedjelek, kedves!
'Nevetséges, idejét múlt dolog!'
Inkább magamra bízom a társaságot
Leginkább a monitorba látok
Azt legalább tudom mit csinál
Nem úgy mint a lányok az útszélen
Rámrepülnek a defektes kocsinál
Inkább magamra bízom a divatot
Minthogy tudjam, a bandavezér után kullogok
Ha tetszik, ha nem, Világ
Magamba amennyit csak akarok
Annyi lyukat fúratok
Közben világos éjszakákon
Verset kopogok éberen félelem gyanánt
Majd nappal titkolni sikerül
De a szemétség egyszer úgyis kiderül
Hogy álmodtam vagy tényleg nagy szürke feje volt
A messiásnak és az ördögnek egyaránt
Most kitört.
Talán eddig titkoltam
De most kitört.
Tovább nem titkolhattam
Mi fogva tart a bűvös kört...
Hiába vagyok üstökös
Sziklák között semmit sem érek
Kicsit méltó életet hiába remélek
Csak két kézzel foghatom a tőrt...
Ha jól akarok élni, belevághatom cserébe
Az elveimbe
Nem fogom feladni, eddig is két életem volt
Most legfeljebb lesz ezer
Kit szeretnék ha szeretne
Mindenkinek jut belőle
Kinek van mostanában
Egy egész élete
Nem vagyok itthon
Ne keress most
Álmomban úszok mélyre bújt tavon
Nem akarok látni
Nem akarok hallani
Beszélni oly rég nem tudok
Hogy nem vagyok való ebbe a világba
Már régen nem titok
Hát ne zavarjatok
NiGHTMARE, 1997.04.21.