HAZUG VALLOMÁS
I.
Láttam az égbolt szemeit
Lángolt bennük hamis hit
Nem tudsz róla de szeretem
Hogy nálam tartod az arcaid
II.
A kedves arcod is itt van velem
Tulipán nyílik a szikla nyomán
Megtenném én is de nem ír a kezem
Inkább nevetve fogom vágyadat szaván
A kacér arcod is itt van velem
Surran az idő füst a dalom
Felhő-tested dobod nekem
Meghalok újra de elfogadom
A harcos arcod is itt van velem
Tűzre festi a tengert az átok
Hiába írom a Naphoz a versem
A Földről csak a Holdig látok
A hazug arcod is itt van velem
Méregbe mártott eper a vágyam
Kiszöksz belőle börtön a szemem
Kígyóval osztom meg nappal az ágyam
A síró arcod is itt van velem
Szállnak a csendben a téli napok
A tavasz ha jön majd vigaszt terem
De vigasztalni én nem maradok
A gyászos arcod is itt van velem
Nem nő virág az elhagyott síron
Porrá lesz bűnök közt a lelkem
Hogy én voltam rossz a sírunkra írom...
III.
Láttam a hegyek ormait
Lángolt rajtuk igaz hit
Nem tudsz róla de szeretlek
És örökre őrzöm arcaid
NiGHTMARE, 1997.05.03.