ÁLOM VAGY VALÓSÁG?
Furcsa helyen ébredek
És nem védnek a mondatok
Nem érzem hogy létezek
Nem tudom hogy hol vagyok
Kutatok és meglátlak
Könnyet szül a fájdalom
De a katonáim felállnak
Magam könnyen nem adom
Úgy érzem, hogy tiéd leszek
Gyilok után, halottan
Remélem hogy tévedek
De nyíl reccsen az avarban
Futni kezdek előled
Préda leszek újra
Vad szerelmed nem enged
De kész vagyok a harcra
Nincs esélyem ellened
Behálózol, megkínzol
A testem megint elveszed
És eljátszod rajt kényedet
Csak a lelkem nem hajol
Tudom már hogy hol vagyok
Hogy mellettem lélegzel
Elmentek az angyalok
Megtört szemembe nézel
És nem kérdezed
Mégis tudod...
Újra itt voltak
A testembe tiportak
NiGHTMARE, 1996.07.03.Dimenziók
- #1 - Itt és most (Értekezés a térről és időről)
- #2 - Világ(egyetem)
- #3 - A jövő (Technikai jövő)
- #4 - Internet
- #5 - Matematikai mikroszkópok: A fraktálok
- #6 - Átutazóban a földön
- #7 - A sokoldalú ember - Szárnyaljon a képzeleted!
- #8 - Érdekességek a nők történetéből
- #9 - Nevelésügy az anekdoták tükrében
- #10 - Álmodozók - Irodalmi antológia
- #11 - eLeVeN
- #12 - Mozaikok a nevelés történetéből
- #13 - Achilles Dent - a gondolkodó ember
- #14 - Y-akták - Tele Fiction Magazin
- #15 - Kábulatban
- #16 - Gyer(MEK)kor (Magyar Elektronikus Könyvtár)
- #17 - Antigravitációban
- #18 - Nem iskolás fokon...
- #19 - Gyermekszemlélet
- #20 - Csillagnézők
- #21 - Magyar nők a dualizmus korában
- #22 - MeGiNT eLeVeN
- #23 - Valahol kinn az űrben...
- #24 - Kapcsolat - kezdő és gyakorló szeretőknek -
- #25 - Az örökkévalóság pillanatai
- #26 - Gitta írásai - Kaderják Gitta
- #27 - Hó hull sóhajomra (Don-kanyar - Elveszve a végtelenben)
- #28 - Túl a horizonton - Egyedül vagyunk?