Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

                               Nemere István:

                            AZ IDEGEN LÁTOGATÁSA

       (Forrás: RTV hét, 1998. október 12 - 18., 42. szám, 20-21. o.)

   Nem volt ez békésnek mondható látogatás, az idegen pedig nem ürlény volt,
bár  éppenséggel  a  kozmoszból  érkezett.  1908.  június  30-án  csapott le
bolygónkra... valami.

   Azon  a napon Szibériában, nem messze a Bajkál-tótól reggel 7 óra 15 perc
tájban,  ötszáz  kilométerre  a  legközelebbi  várostól  erős  szél  támadt,
amelyről később kiderült, hogy valójában lökéshullám volt. Sok-sok kilométer
magasan. Szemmel jól látható fényes tárgy repült igen nagy sebességgel, majd
felrobbant.  A  forró  légnyomás fák tizezreit tépte ki a földből, és égette
el.  Még  negyvenöt  kilométerrel távolabb is károsodott a növényzet. A föld
remegett.

   Ilyen  hatással  jár  a  nukleáris  robbantás  is. A detonációt nyolcszáz
kilométeres körzetben mindenki hallotta, és érezték a földmozgást is.

   A  lökéshullám  a  szeizmikus  mérés  szerint  megkerülte a Földet. Utána
hetekig  olyan  "világító felhőket" láttak nemcsak Ázsiában, hanem Európában
is, amelyeket azelőtt vagy azután soha sem.

   Nyilvánvalónak  látszik,  hogy  nem valamiféle földi haditechnikai termék
hatásáról   lehet   szó.  Mivel  repülő  tárgyat  emlegettek,  kézenfekvő  a
feltételezés, hogy az a valami csak a világűrből érkezhetett.

   Az  első  expedició csak tizenkilenc évvel később jutott el a helyszínre,
kevés korabeli személyes élménybeszámolót ismerünk, bár akad ilyen is.

   Hét  és  húsz  kilométer közötti magasságban kellett felrobbannia annak a
bizonyos  testnek.  Kétezer-kétszáz négyzetkilométeres területen rombolta le
az  erdőt,  de  az  epicentrumban  megmaradtak  a  fák. És nem volt sehol...
kráter.  Mindez  szintén azt igazolja, hogy a robbánás nem a földön történt,
hanem  a magasban. Az a titokzatos tárgy tehát nem ütközött össze a Földdel.
Ettől  még  maradhatott itt mutatóba az anyagából - és a következő évtizedek
kutatásai sok érdekes dolgot tártak fel.

   A  repülő  test  nem  volt  meteor,  mert nem hagyott ráutaló jellegzetes
nyomot  a  talajban.  A  legfantasztikusabb  feltételezések  születtek ezzel
kapcsolatban. Sokan állították, hogy idegen civilizáció nukleáris meghajtású
űrhajója  járt  szerencsétlenül  a  tajga fölött. Ámde nem találtak fokozott
radioaktivitásra   utaló   jelet   sem   a  talajban,  sem  a  növényzetben.
Megvizsgálták  az  életben maradt fák évgyűrüit, és azon belűl az 1908-as év
és a következő évek gyűrűjét, de nem leltek nyomra.

   A   másik   feltételezés  az  volt,  hogy  valószínűleg  üstökössel  vagy
úgynevezett  "gázüstökössel"  ütközött  a  Föld. 1908-ban a csillagászok már
számon  tartottak  minden  nagyobb  üstököst, és azok közeledése bolygónkhoz
heteken   vagy   hónapokon  át  megfigyelhető.  Így  ki  lehet  zárni,  hogy
észrevétlen, ismeretlen üstökös jutott volna ilyen közel.

   Arra  is  gondolni  kellett,  hogy  a  Föld kisbolygóval ütközött. Efféle
űrtörmelékből  vagy  ötvenezer  (!)  darab  kering  aránylag  közel  a  Föld
pályájához  és  a  belső bolygók között ezért nem lehet kizárni az ütközést.
Talán  az  emberiség  szerencséjére  ez  a  tárgy legfeljebb csak száz méter
átmérőjű  lehetett.  Ha  ugyanis  a Föld tíz kilométer átmérőjű kisbolygóval
ütközne  össze,  akkor gyakorlatitag megsemmisülne a civilizáció. A tudomány
ismer  ilyen  eseteket,  de  azok szerencsére még az ember földi megjelenése
előtt  történtek.  Többször  előfordult,  hogy  bolygónkon  csaknem teljesen
kipusztult az élővilág, éppen egy-egy ütközés miatt.

   Mások  úgy  vélték,  a Föld kisebb mennyiségű, űrben keringő antianyaggal
ütközött.  Megint  mások  gigantikus,  a  kozmoszon végigseprő lézersugárról
szóltak,  amelyet  valamelyik  másik  civilizáció  indított  útnak számunkra
ismeretlen  céllal.  Többeknek  feltűnt,  hogy  ha azt a tárgyat a szemtanúk
látták,  nem repülhetett elég gyorsan ahhoz, hogy kozmikus eredetű legyen. A
legfantasztikusabb  elmélet  azt sugallta, hogy valamilyen rejtőzködő, földi
(atlantiszi) civilizáció egyik repülő szerkezete járt szerencsétlenül...

   Mindenesetre  több jele van annak, hogy a tudomány még nem nyugodott bele
a    rejtélybe.   1995-ben   Bolognában   rendeztek   kongresszust   "tunguz
meteoritról".  Ismét  elővették  az 1908-as esemény adatait. Ki tudja, mikor
fejti meg az emberiség ezt az érdekes titkot?
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2021
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.