Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

                               Nemere István:

                            MENNYI IDŐS AZ EMBER?

  (Forrás: RTV hét, 1998. szeptember 28. - október 4., 40. szám, 16-17. o.)

   A  tudományos  felfogás szerint az emberek a "külsejüket" szinte "tegnap"
nyerték  el.  Európában  alig  harmincezer  éve  bukkant  fel  a  maihoz már
mindenben hasonlító cro-magnoni típus, és gyorsan eluralta a kontinenseket.

   1863-ban  a  franciaországi  Abbevillo-ben  a mai ember arcberendezéséhez
illő   állkapcsot  találtak  olyan  kőzetben,  amelynek  kora  kétségtelenül
háromszázharmincezer éves volt. Ugyanott szerszámokat is találtak. A tudósok
mindkettőt valódinak tartották, egészen a darwini nézet uralkodóvá válásáig.
Akkor  rögtön  "elfelejtették",  sőt,  hamisítványnak nyilvánították, hiszen
cáfolta az elfogadott elméletet.

   Később más francia lelőhelyeken is előkerültek éppen háromszázharmincezer
éves  emberi  csontok.  Minden  tudós  elismerte  -  de  később  visszavonta
szakvéleményét. A szintén franciaországi Terra Amata-i lelőhelyen nem emberi
csontokat   találtak,   hanem  őskori  települést,  szerszámokat  és  emberi
lábnyomok lenyomatait, amelyek semmiben sem különböztek a maiaktól. Igen ám,
csakhogy  a  leletek  kora  bizonyíthatóan  meghaladta  a négyszázezer évet!
Vagyis  tízszer  annyi időtartamot ölelt fel, mint amennyit a mai tudomány a
cro-magnoni embernek "ad"...

   1896-ban  a  Buenos  Aires-i új kikötő építésénél, a La Plata folyó medre
alatt   tizenegy   méterrel   koponyát   találtak,  kormánylapátnak  látszó,
megkövesedett  tárgy  mellett. A leletet tartalmazó kőzet korát a geológusok
legkevesebb  egymillió,  de  inkább  másfél  millió évre tették... A koponya
teljesen  egyezett  a mai emberével. Az akkori tudósok szerint a mai emberét
megelőző  kor emberpéldányát találták meg, és külön latin nevet is kapott ez
a  faj.  Később,  persze,  visszavonták  véleményüket. Volt, aki így érvelt:
"mivel nagyon modern a formája ez kizárja, hogy abból a korszakból ered"...

   1970-ben az egyik brazil múzeumban kutatók koponyamaradványokat találtak,
amelyek  arra  vallottak: nem csak Afrikában élhetett az ember elődje, a már
felegyenesedett  Homo  erectus, hanem a mai Brazília egyes vidékein is. Több
ilyen  lelet  látszott  ezt  bizonyítani,  de  a tudósok nem ismerték el, és
később  mindkét lelet - bár két különböző múzeumban őrízték őket - egyszerre
tűnt  el!  Egyszerűen  nyomuk  veszett, és az érintett hivatalos személyek a
vállukat  vonogatták,  amikor az antidarwinisták, vagy egyszerűen azok, akik
szerettek volna tisztán látni az ügyben, keresni kezdték őket...

   Az  olaszországi  Castenedolóban  számos  csontvázat  találtak  -  köztük
teljesen   egészeket,   érintetleneket   is!  -,  amelyek  egy  pliocén-kori
megkövesedett  rétegben  feküdtek.  Volt  ott több különálló darab, de akadt
például  egy  felnőtt és két gyermek teljes csontváza is. Szakértők végezték
az  ásatásokat,  miután  néhány  csont  már kifordult ott a földből. A jelek
szerint  az  egykori halottakat a tenger sodorta arra a helyre, és a kagylók
rárakódtak  a  csontokra, majd velük együtt kövesedtek meg. No és mikor volt
az a pliocén korszak, amikor azon a helyen még tenger volt? Három-négymillió
évvel korábban!

   Ugyanez  történt  szintén  az  olasz Savona városában. Az 1850-es években
anatómiailag  teljesen  a  mai  emberének  megfelelő csontvázat leltek olyan
kőrétegben,  amelynek  korát  három-négymillió évesre keltezi a tudomány. Az
argentinai  Miramarban  1921-ben  találtak  néhány  emberi csontot, valamint
eszközöket,  méghozzá ezúttal sem amatőrök, hanem kutatók. Ez is több millió
éves kőben volt. Kaliforniában a múlt században kilenc, kilenc és fél millió
éves rétegekben is emberi maradványokra bukkantak.

   Most  már  bizonyos,  hogy mindez nem a véletlen műve, ennyi "hamisítást"
senki  sem szervezhetett meg az utóbbi kétszáz év során. Már csak azért sem,
mert  a  leletek  felfedezői  vagy  első,  helyszíni osztályozói szakavatott
kutatók  voltak.  Mindegyikről  szakszerű  leírás  van,  nemegyszer  régebbi
tudományos forrásokban.

   Mindezek  ellenére  ezeket  a  leleteket általában hallgatás veszi körül,
vagy  némelyiknek  -  mint a braziliaiaknak - egyszerűen nyoma vész. Esetleg
megvannak  de  soha  nem  mutatják meg a nyilvánosságnak. Hogy is mutogatnák
őket, vagy hivatkoznának rájuk, ha egyszer cáfolnák a kötelező elméletet...?
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2021
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.