Nemere István:
REJTÉLYES JÓSLATOK
(Forrás: TVR hét, 1998. június 1. - 7., 23. szám, 20-21. o.)
Három tragikus jóslat következik. Aki hisz a "megérzésben", vagy a "jósok
előrejelzésében, annak talán nem lesz meglepő egyik eset sem. Mások
alighanem hihetetlennek tartják majd őket.
A franciaországi Lyonban élt Gisella T. háziasszony. Otthon ült éppen
1972 februárjában, miközben három fia az iskolában. A lakás csöndjében
egyszer csak megszólalt egy ismeretlen hang: "Az egyik fiad hamarosan
meghal."
Az asszony nagyon megijedt, már azt sem tudta valóban hallotta-e a
hangot, vagy csak hallucinált. Mindenesetre titokban szerelőt hívott, nem is
egyet, hogy vizsgálják át a legidősebb fiú motorját meg a 11 és 7 éves
kerékpárjait, az összes háztartási gépet is, mindent, ami bajt okozhat a
fiúknak. Ügyelt az étrendjükre, a kisebbeket elkísérte az iskolába,
egyszóval mindent megtett, hogy a különös jóslat be ne teljesedjen. De a
lelkében még mindig élt a rettegés. Sajnos, nem ok nélkül. 1973. május 4-én
a legkisebb fiút iskolába menet elütötte egy autó, és ott a helyszínen
szörnyethalt.
A második jóslat 1981 elején következett be: Renate D. azt álmodta hogy
hosszú kórházi folyosón rohan, aminek a végében fehér ruhás emberek egy
kerekes ágyat tolnak. Az ágyon holtsápadtan az ő felnőtt lánya fekszik, és
az asszony érzi hogy a gyermeke halott. "Nem akarom, nem akarom!" - kiabálja
álmában, mire egy négy-öt éves forma kislány megfogja a szoknyáját: "És
velem mi lesz?".
Ébredés után Renate D. felhívta a lányát, akinek persze semmi baja nem
volt. "Felejtsd el azt az ostoba álmot, mama!"
Eltelt egy év. És megcsörrent a telefon - a veje értesítette, hogy a
lányt kórházba vitték, ugyanis várandós volt, és elérkezett a szülés ideje.
De szülés közben komplikációk és vérzés lépett fel. Végzetes vérzés...
Renate D. rohant az álomból ismert fehér folyosón, a végén ott volt a
kerekes ágy, rajta a... már halott lánya.
Azóta a vejével közösen neveli az unokát, aki napról napra jobban
hasonlít az álombeli kislányra, bár most már nem kérdezi a nagyanyjától: "És
velem mi lesz?..."
A harmadik jóslat történelmi személyre vonatkozik: 1880-ban az akkor 28
éves Maurice Berteaux egy Párizs környéki falu búcsújában célba lőtt,
hintázott, aztán betért a jósnőhöz, aki belenézett a fiatalember tenyerébe,
és csak ennyit mondott: "A hadsereg élén fogsz állni. De aztán egy repűlő
szekér meggyilkol téged."
Berteaux szerelmi kalandokról hallott volna inkább, ezzel a jóslattal nem
tudott mit kezdeni. Micsoda ostobaság! Hogyan kerülhetne a hadsereg élére,
hiszen a politika sosem érdekelte. "Ez a nő Napóleonnak nézett engem!" -
mondta el később a családnak. Mindenki jót mulatott a jóslaton...
Aztán tizenhárom évvel később Maurice Berteaux politizálni kezdett, és
hamarosan a radikális párt élén állt. Képviselőséget is szerzett, és 1910-ig
a párt parlamenti képviselője volt. Több izben lett polgármester, sőt
néhányszor miniszter is. 1911-ben éppen ő lett a - hadügyminiszter. Bár a
család eszébe juttatta a jóslatot Maurice Berteaux még mindig csak
legyintett És akkor 1911. május 22-én légi bemutatóra hívták. A közönség
nagyon érdeklődött ugyanis az akkor terjedőben lévő, fából és vászonból
épült, nagyon primitív repülőgépek iránt.
A hadügyminiszter úr, látva a levegőben keringő "szekereket", váratlanul
felfogta a veszélyt. Megértette a jóslatot. "A hadsereg élén állsz, és egy
repülő szekér meggyilkol téged." ...Az egyik géppel valami történt, mert
zuhanni kezdett, egyenesen a nézök felé... Berteaux menekülésre fogta a
dolgot. Ha a helyén marad, semmi baja sem esik - állapította meg utólag a
vizsgálóbizottság. De mert éppen a zuhanó "repülő szekér" alá rohant, a
roncsok között lelte halálát.