Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

                               Nemere István:

                          MEGTALÁLTÁK NOÉ BÁRKÁJÁT?

       (Forrás: RTV hét, 1998. február 16. - 22., 8. szám, 12-13. o.)

   Az  első,  történelmileg  ismert  források  már  több száz évvel Krisztus
születése  előtt  regéltek  arról,  hogy  az Ararát hegyén még láthatóak Noé
bárkájának   maradványai.  Kr.  e.  475-ből  származik  az  az  irat,  amely
tanúsítja,  hogy  a  bárka  akkoriban  még  nagyon  jó  állapotban  volt,  a
környékbeli lakosság lekaparta róla a szurkot.

   A Krisztus idejében Damaszkuszban élő Miklós nevű szerző szerint "a bárka
roncsai  érintetlenűl hevernek a hegyen". A 13. században már néhány európai
is  eljutott  arrafelé  (köztük volt állítólag a híres velencei utazó, Marco
Polo is) de senki semmit nem talált.

   Az  első  igazi  jelekre  a  tizenkilencedik században akadtak: 1829-ben,
mondhatni elsőként, a francia G. Parrot mászta meg az Ararátot bizonyítottan
és  hitelt  érdemlően.  A  csúcs  egybbként  kettős,  a  magasabbik 5165, az
alacsonyabb  3925  méter;  a  nagy  csúcsot  örök hó fedi és mintegy harminc
gleccser  is  indul  ki  onnan század negyvenes éveiben török munkások, akik
gleccserellenes  gátat építettek, éppen a jégfolyamból előkerülő "valamilyen
nagyon régi hajó roncsairól" regéltek, de ezt akkor senki sem ellenőrizte.

   Aztán  1850-től  kezdve  megszaporodtak  az  oda  indított expedíciók. Az
európaiak  nem  is  titkolták,  hogy  igazából  a bárkát keresik. Vallási és
tudományos  szenzáció  lenne  -  vélték  jogosan  -, ha sikerülne fellelni a
bárkát.  Nagyon  sok  hitetlent  lehetne  meggyőzni  ezzel,  akik  szerint a
Bibliában  leírt események csak legendák, kitalált történetek. A bárka, mint
fizikailag  létező, bemutatható, megtapintható tárgy, kemény fricska lehetne
az ateistáknak, hirdették.

   Németek belgák angolok, oroszok váltották egymást a barátságtalan vidéken
ám  a  bárkát  nem  lelték.  Csak a környékbeli lakosságtól hallottak néhány
ellenőrizhetetlen  történetet  a valahol odafent lévő, esetleg jégbe fagyott
maradványokról.

   V.  Roszkovickij  orosz repülőtiszt 1916-ban a török határt ellenőrizte a
levegőből.  Így  a  határhegynek  számító  Ararát  fölött  is elszállt, és a
"keleti oldalán kék foltot pillantott meg", miként később a jelentésében ezt
le  is  írta.  Ekkor  eltért  eredeti útvonalától, és körözni kezdett a folt
fölött.

   Rájött,  hogy  az  befagyott  kis  tó,  "amelynek közepén gigantikus hajó
roncsait látta". Ellenőrizhetetlen hírek szerint ezt követően II. Miklós cár
két  expedíciót  is  indított  a  hegyre,  ezek megerősítették a hajóroncsok
létét.  Ám  sajnos, ez teljesen bizonytalan, ugyanis az 1917-es "forradalom"
során a két expedíció dokumentációjának nyoma veszett.

   1952  augusztusában  két  francia:  Fernand  Navarra  és  Jean de Riquier
másztak fel a hegyre, de sem a hajó darabjait, sem fényképeket nem hoztak.

   Navarra  egy  év  múlva  ismét  nekirugaszkodott, és állítólag talált egy
szakadékot,   amelyben   rejtélyes   fadarabokat   is   látott.   De   ekkor
megbetegedett,  és  vissza  kellett  térnie.  Végül  1955-ben, tizenegy éves
fiával  együtt mintegy négyezer-kétszáz méter magasan ismét meglátta a bárka
roncsait egy mély szakadékban.

   Vastag  jégréteg  alól  kiszedett egy embernagyságú gerendadarabot. Ezt a
bárkagerendát aztán több laboratóriumban is megvizsgálták. Kiderült, hogy az
Ararátról  hozott lelet kétségtelenül tölgyfából van, és emberi kéz formázta
valamikor.  Hogy  mikor?...  A  modern  technika  erre is megadja a választ:
ötezer évvel korábban készült!

   A  felfedezőnek  nincsenek  kétségei, hiszen ötezer év az szinte pontosan
annyi,  amennyit  a  Biblia és magyarázói is állítanak. Persze, jobb lenne a
helyzet,  ha  sikerülne  kétséget  kizáróan  bebizonyítani azt is: a gerenda
valóban egy hajó alkatrésze volt valamikor!

   Mert  így,  amíg  ez  nem  biztos  amíg ki nem szedik a többi részét is a
jégből,  bizony  lehetett  az  ház vagy bármiféle más építmény. Olyan tehát,
amelynek semmi köze a legendához. (Vagy a valósághoz?)

   Mert  bár a későbbi években is el-elterjedtek olyan hírek, hogy az Ararát
oldalában  műholdról  lefotóztak  egy nagyméretű, hajó alakú tárgyat, sőt az
egyik  amerikai  űrhajós  szintén  indított  expedíciót  a  bárka nyomába az
Ararátra - de még mindig nem mondható el, hogy valóban azt találták meg.

   A  geológusok  makacsul állítják, hogy az a bizonyos vízözön nem lehetett
olyan  méretű,  hogy  bármilyen vizi járművet ötezer méter magas hegycsúcsra
vitt  volna  fel.  Nem lehetett már csak azért sem, mert szerintük az ázsiai
vízözön   csupán   lokális   jellegű  volt,  és  a  leírások  szerint  olyan
jelenségsorozat kísérte, amilyen kizárólag sík vidéken következik be.

   Így  most  csak  abban  lehetünk  bizonyosak,  hogy  Navarra lehozott egy
fadarabot  a  hegyről, amely "valami" lehetett. De hogy pontosan mi, azt itt
és  most  nem  lehet  megállapítani.  Talán majd egyszer - ha netán az egész
bárkát meglelik odafönt a hegyen...
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2021
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.