KLÓNOZÁS AZ ISTÁLLÓBAN
(Forrás: Népszabadság, Pro Patiente, 1995.)
A klónozással "készített" Dolly bárány világra jötte a szakemberek és a
laikusok táborát is megosztotta. A biotechnológia e nagy visszhangot kiváltó
csúcsteljesítménye láttán sokakban felmerült a kérdés, szükség van-e ilyen
jellegű kísérletekre. A klónozás itt nem a biológiai sokféleség megőrzését
szolgálta - bárányok egyelőre kellő számban legelnek a réteken -, a magyar
szürkemarha esetében azonban elképzelhető, hogy a biotechnológia is szerepet
játszhat e faj továbbélésében.
A mezőgazdaság minden kétséget kizáróan sokat remélhet e
tudományterülettől. Balázs Ervin, a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai
Kutató Központ igazgatója szerint a biotechnológia talán legfontosabb
kutatási irányzata az élőlények génkészletének - genomjának - pontos
feltérképezése. A gazdaságilag fontos növények és állatok genomjának
összeállítása különösen jelentős eredményeket felmutatva halad előre. Japán
irányítással például a rizs teljes géntérképének elkészítésén dolgoznak a
kutatók. Kontinensünkön ugyanakkor az élesztőgomba örökítőanyagának
megismerését tűzték ki célul, illetve az Európai Unió jelentős összeggel
támogatja az Arabidopsis-programot. Ez utóbbi esetben egy olyan apró,
kétszikű, keresztesvirágú gyomnövényről van szó, amelynek nagyon gyors az
életciklusa - az ültetéstől a magok elhullásáig mindössze hat hét telik el
-, ráadásul kicsiny a genom mérete. Remélhetőleg éppen e két ok miatt
gyorsan meghatározható a teljes génszerkezet. A genom ismeretében azután már
arra is lehetőség nyílik - véli Balázs Ervin -, hogy ha például egy
vadnövényben a mezőgazdaság számára hasznos rezisztencia-ellenállóságért
felelős - gént találnak, kiemelhetik és átültethetik egy kultúrnövénybe is.
A haszonnövények esetében a legnagyobb gond ugyanis génállományuk eróziója.
A termesztett növények örökítőanyaga beszűkült, a minél nagyobb hozam
elérését szolgálja. Ennek a célnak viszont esetenként áldozatul eshet a
növényi védekezőrendszer. Permetezés híján a betegségek elpusztíthatják a
növényi kultúrákat. Az ellenálló képesség növelésével viszont kevesebb
vegyszerre lenne szükség, ami környezetvédelmi szempontból fontos.
Az irányított génbeviteli technikák kifejlesztése a biotechnológia másik
kiemelkedő jelentőségű feladata. Manapság sajnos még véletlenszerűen épülnek
be a tudósok által kiválasztott gének. Hogy pontosan hová került az
örökítőanyag, csupán utólag lehet meghatározni. A cél az irányított
beépítés, amely lerövidítené a tudományos programokat.
A biotechnológiában az állati klónozás az egyik kiemelt állattenyésztési
program. Klónozással értékes egyedek megmentésére és szaporítására nyílik
mód, illetve kipusztulásra ítélt egyedeket őrizhetnek meg az utókor számára.