ÁLLATOK NEMESÍTÉSE ÉS GÉNTERVEZÉSE
A GENETIKA BEVETÉSE lényeges javulásokat eredményezett a szarvasmarhák és
egyéb állatok hozamában és jólétében. Egyik legújabb, 1993 elején
bejelentett példa erre egy olyan disznónak a kifejlesztése, amely nem hordoz
magában egy sajátos mutációt, amely egyébként az állat stresszre való
érzékenységét fokozza. Mivel ez a hús fokozott soványságát meghatározó
tulajdonsággal is kapcsolt, kifejezetten ennek a célnak az érdekében
szelektálták ki. A nemkívánatos következmények miatt sikerült ezt a
[stressz-]gént a Cotswold Disznótenyésztő Társaság (EK) programjának keretén
belül teljesen eltüntetni ("ki-keresztezni").
A DNS-t a megtermékenyített petesejt pro-
nukleuszainak egyikébe fecskendezik egy finom
üvegtű segítségével. Jobboldalt egy pipetta
látható, amely a sejtet tartja.
''DNS befecskendezése a petesejtbe
Most, a hagyományos állatnemesítés kibővült a génsebészettel,
transzgénikus állatok létrehozásával. Ha egy gént úgy kell bejuttatni egy
szervezetbe, hogy az minden sejtben megtalálható legyen, beleértve az
ivarsejteket is, akkor ezt a gént a fejlődés egy rendkívül korai szakaszában
kell a szervezetbe vinni. Ezt csakis úgy lehet megtenni, hogy a nőstény
állatnak olyan hormonokat adnak, amelyek szupraovulációt (számfeletti
ovulációt) váltanak ki: nagy mennyiségű érett petesejtet eredményeznek.
Megtermékenyítés után ezeket mikroszkóp alatt rögzítik és klónozott DNS-t
fecskendeznek a két sejtmag valamelyikébe. Mindkét sejtmag (egyik a
petesejtből, a másik a hímivarsejtből származik), haploid
kromoszómakészletet tartalmaz. Az esetek egy részében a befecskendezett DNS
egy vagy több kromoszómába beépül. A manipulált ivadék egy nevelőanyába
kerül és a megszülető leszármazott szűrhető a bevitt génre.
Egy másik megközelítésben, a DNS-t beültetik az embrió differenciálatlan
sejtjeibe (törzs-sejtek), olyan sejtekbe, amelyek beültetés előtti
embriókból származnak s amelyek lombikban akadálytalanul tenyészthetők. Azok
a sejtek, amelyekben a beültetett DNS "működik" (vagyis termelik az illető
fehérjét), lombikban kimutathatók és
kiválaszthatók, majd beültethetők egy
normális [korai] embrióba és ezek
után átvihetők a nevelőanya
szervezetébe. A közvetlenül a
manipulációt követő nemzedék
"kevertsejtű szervezetekből"
(kimérákból) áll, mivel a különböző
szervekben - beleértve az
ivarszerveket (a gonádokat) is -
genetikailag megváltoztatott és normális sejtek egyaránt lehetnek. Azonban a
leszármazottakban a beültetett [normális és "szerelt"] gének hasadnak, így
az ezt követő nemzedékben már megjelenik a teljesen transzgénikus állatok
csoportja. Az a lehetőség tehát, hogy a manipulált sejteket lombikokban
lehet kezelni, azt jelenti, hogy amennyiben ismert a génszekvencia, a gén a
kromoszóma egy adott helyére irányítható ["belőhető"].
A DNS-t a megtermékenyített petesejt pro-
nukleuszainak egyikébe fecskendezik egy finom
üvegtű segítségével. Jobboldalt egy pipetta
látható, amely a sejtet tartja.
''DNS befecskendezése a petesejtbe
Most, a hagyományos állatnemesítés kibővült a génsebészettel,
transzgénikus állatok létrehozásával. Ha egy gént úgy kell bejuttatni egy
szervezetbe, hogy az minden sejtben megtalálható legyen, beleértve az
ivarsejteket is, akkor ezt a gént a fejlődés egy rendkívül korai szakaszában
kell a szervezetbe vinni. Ezt csakis úgy lehet megtenni, hogy a nőstény
állatnak olyan hormonokat adnak, amelyek szupraovulációt (számfeletti
ovulációt) váltanak ki: nagy mennyiségű érett petesejtet eredményeznek.
Megtermékenyítés után ezeket mikroszkóp alatt rögzítik és klónozott DNS-t
fecskendeznek a két sejtmag valamelyikébe. Mindkét sejtmag (egyik a
petesejtből, a másik a hímivarsejtből származik), haploid
kromoszómakészletet tartalmaz. Az esetek egy részében a befecskendezett DNS
egy vagy több kromoszómába beépül. A manipulált ivadék egy nevelőanyába
kerül és a megszülető leszármazott szűrhető a bevitt génre.
Egy másik megközelítésben, a DNS-t beültetik az embrió differenciálatlan
sejtjeibe (törzs-sejtek), olyan sejtekbe, amelyek beültetés előtti
embriókból származnak s amelyek lombikban akadálytalanul tenyészthetők. Azok
a sejtek, amelyekben a beültetett DNS "működik" (vagyis termelik az illető
fehérjét), lombikban kimutathatók és
kiválaszthatók, majd beültethetők egy
normális [korai] embrióba és ezek
után átvihetők a nevelőanya
szervezetébe. A közvetlenül a
manipulációt követő nemzedék
"kevertsejtű szervezetekből"
(kimérákból) áll, mivel a különböző
szervekben - beleértve az
ivarszerveket (a gonádokat) is -
genetikailag megváltoztatott és normális sejtek egyaránt lehetnek. Azonban a
leszármazottakban a beültetett [normális és "szerelt"] gének hasadnak, így
az ezt követő nemzedékben már megjelenik a teljesen transzgénikus állatok
csoportja. Az a lehetőség tehát, hogy a manipulált sejteket lombikokban
lehet kezelni, azt jelenti, hogy amennyiben ismert a génszekvencia, a gén a
kromoszóma egy adott helyére irányítható ["belőhető"].