MELY NÖVÉNYEKET AKARJUK FELJAVÍTANI?
A NAGYOBB TŰRŐKÉPESSÉG a szárazsággal, a sós talajokkal szemben, a
megnövelt ellenállóképesség a rovarokkal és a gyomirtókkal szemben olyan
tulajdonságok, amelyeket a géntervezők be szeretnének juttatni a növényekbe.
A vírusokkal szembeni ellenállóképesség egy kulcsfontosságú cél, figyelembe
véve a vírusfertőzések által okozott hatalmas méretű gazdasági károkat.
Délkelet-Ázsiában például egyetlen vírusos rizsbetegség, a tungro, évente
1,5 milliárd dolláros veszteségeket okoz. A probléma egyik lehetséges
megoldása az lenne, hogy a növényi sejtekbe egy gént vigyenek be, amely a
vírus DNS-t [még éretlen állapotban] beburkolja. Ezt a módszert alkalmazva a
dohányra és a dohánymozaik-vírusra (TMV - Tobacco Mosaic Virus), a növény
ellenállóvá válik a vírus által okozott fertőzéssel szemben. A TMV-vel
beoltott, [genetikailag módosított] növények nem veszítenek
terméshozamukból, míg a módosítatlan növények terméshozama 23-69 százalékkal
csökken.
A másik ok arra, hogy a növényekbe új géneket vigyünk be, a tápérték
növelése. Az emberi szervezet a fehérjék felépítésében résztvevő húsz féle
aminosavnak csupán a felét képes elő-
állítani. Mivel a másik tízet táp-
lálék révén kell megszereznünk,
étrendünk magába kell foglaljon olyan
fehérjéket, amelyek megfelelő mennyi-
ségben tartalmazzák ezeket a létfon-
tosságú anyagokat. Nagy a veszélye
annak, hogy ez nem történik meg, kü-
lönösen a világnak azokon a részein,
ahol csak egyetlen növény képezi az
alapétrend legnagyobb részét. Például
Afrika és Dél-Amerika egyes részein ahol a sok hüvelyes zöldség fehérjéi
nagyon kevés kéntartalmú aminosavat tartalmaznak. Az ilyen típusú hiányossá-
gok helyrehozhatók olyan módon, hogy ezekbe a növényekbe olyan géneket köt-
nek be, amelyeket pl. brazil dióból emeltek ki, amely nagy mennyiséget tar-
talmaz a kérdéses aminosavakból. Hasonló manipulációkat lehet használni an-
nak érdekében, hogy megemeljék az olaj-, a zsírtartalmat vagy az egyéb táp-
anyagok mennyiségét.
aminosavnak csupán a felét képes elő-
állítani. Mivel a másik tízet táp-
lálék révén kell megszereznünk,
étrendünk magába kell foglaljon olyan
fehérjéket, amelyek megfelelő mennyi-
ségben tartalmazzák ezeket a létfon-
tosságú anyagokat. Nagy a veszélye
annak, hogy ez nem történik meg, kü-
lönösen a világnak azokon a részein,
ahol csak egyetlen növény képezi az
alapétrend legnagyobb részét. Például
Afrika és Dél-Amerika egyes részein ahol a sok hüvelyes zöldség fehérjéi
nagyon kevés kéntartalmú aminosavat tartalmaznak. Az ilyen típusú hiányossá-
gok helyrehozhatók olyan módon, hogy ezekbe a növényekbe olyan géneket köt-
nek be, amelyeket pl. brazil dióból emeltek ki, amely nagy mennyiséget tar-
talmaz a kérdéses aminosavakból. Hasonló manipulációkat lehet használni an-
nak érdekében, hogy megemeljék az olaj-, a zsírtartalmat vagy az egyéb táp-
anyagok mennyiségét.