9. AZ IR SUGÁR ALKALMAZÁSA A TÖBBI TUDOMÁNY TERÜLETÉN
Tudjuk, hogy a kriminalisztika nem választható el a többi tudománytól,
így az infrasugaras módszerek is átfedésben vannak, hiszen már eddig is
érintettünk bizonyos tudományágakat. A teljesség igénye nélkül kerülnek
említésre ebben a részben az IR sugarakat felhasználó területek.
9.1. Csillagászati fényképezés
A nem szakember a legjobban ismeri azokat a felvételeket, melyeket
általános célokra használt gépeken levő lehetőleg hosszú gyújtótávolságú
objektívvel készítenek. Gyakran több órás exponálások szükségesek. Ilyen
esetekben egy szellemes gépezet kiegyenlítést nyújt úgy, hogy a föld forgása
ellenére az éjszakai csillagos égboltnak mindig ugyanazon kép kivágása lesz
rögzítve. A csillagászati kutatások kiszélesítése vált lehetővé az IR
fényképezés által. A Szaturnusz és gyűrűje spektrumait Wildt IR lemezekkel
fényképezte le. Továbbá a Wildt Meyer a Jupiter és Uránusz spektrumait
rögzítette ugyanígy. Az északi fények IR fényképezés esetén két éles IR
vonalat eredményezett 788 és 810 nm-nél, melyek esetleg a hidrogénhez
sorolhatók. IR lemezekkel készült köd felvételek alkalmazásával számos olyan
csillagot lehet felfedezni, melyeket egyéb fényképészeti anyagokkal nem
lehet észlelni. A Mars Planéta IR fényképezése a lemez kisebb átmérőjét
eredményezte mint a közönséges fényképezésnél. Ez bizonyította a Marsnak a
légkörét. A hosszúhullámú IR kevésbé törik meg mint a látható fény és a
fénysugarak egy kifelé csökkenő sűrűségű légkörben ezért kevésbé lesznek
eltérítve.
9.2. Orvosi felvételek
A régebbi munkák az IR sugár áthatolásáról az élő szöveten kimutatják,
hogy a legnagyobb átengedési képesség az infravörös határán fekvő látható
vörös területén és a közelben hatásos IR-ben adódik. Az 1400 nm-es
hullámhosszon túl megszűnik a szövetek minden sugár átbocsátása. A
széndioxid tartalmú víz könnyebben bocsátja át az IR sugárzást. Friss
sertésvérrel végeztek hasonló felvételeket.
A szemről IR felvételeket Debbing készített 1933-ban 810 nm-es
hullámhossznál. Észrevette, hogy egy sötétbarna szivárványhártya
világosabbnak látszik mint egy kék. Az IR sugarak visszatükröződése a
szempigmenttől függ. Az IR sugarak egy homályos szaruhártyán is áthatolnak,
így IR fényképezéssel tiszta képet kapunk az íriszről.
A már említett véraláfutások ill. vénák, artériák IR sugaras felderítése
szintén orvosi feladatnak tekinthető. A rákkutatásban dr. Menhen hajtott
végre vizsgálatokat, melyek a következőkre terjedtek ki: éredényváltozások a
méhszájon, kórokozók a külső és belső nemiszerveken, melyek meddőséget
idézhetnek elő, éredényváltozások emlő daganatokból, melyek szabad szemmel
láthatatlanok.
A test belsejében levő szervek differenciált formája különösen előtűnik
IR felvételeknél. Az orvostudományban az IR fényképezés finomszövettani
vizsgálatoknál jelentékeny szerepet játszik. Azok a vizsgálatok, melyeket az
IR-ben hajtottak végre, felismerhetőkké tették a plazma és a sejtmag
finomstruktúrájának megvátozását, melyek szabad szemmel nem voltak láthatók.
9.3. Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás
A fű és a frissen nőtt lombozat jól visszaveri az IR sugarakat, a
levélzöld 680 nm hullámhosszúságú sugárzásnál áttetsző, így a levélszövet az
IR sugarakat erősen veri vissza. A lombos fák IR fekete-fehér képen világos
színben jelennek meg, az IR hamis színes filmen pedig vörös színűek lesznek.
Légi felvételek alapján tehát meg lehet különböztetni a faállomány
egészséges, ill. fertőzött, beteg állományát. A légi felvételek magas
fejlettségi szintet értek el, de a helyes következtetések levonásához
azonban sok tapasztalat szükséges. Mivel inhomogén közegben (pl.
vízcseppekkel telített levegőben) a sugarak szóródása függ a hullámhossztól,
ezért a fényképezésre használt IR sugarak a párarétegen (de nem a vastag
ködtakarón), jobban áthatolnak, mint a látható fény.
9.4. Fotótechnika
9.4.1. Az aktív háromszögelésen alapuló
autófókusz
A mérést mesterséges IR sugárzás vezérli. Ezt a mérő-
rendszer sugározza ki és a visszavert témáról a vissza-
vert IR fény alapján állapítja meg a tárgy távolságát és
állítja be a kép élességet. Ez a mérési módszer függet-
len a tárgy megvilágítottságától, így sötétben is meg-
bízhatóan működik. Hátránya, hogy a bázistávolság erősen
behatárolja az objektív gyújtótávolságát. Elsősorban
kompaktkamerákban és normál-gyújtótávolságú autófókuszos
objektívekben alkalmazzák. További hátránya, hogy a téma
felülete befolyásolhatja a pontos mérést. A 14. sz.
ábrán az aktív, háromszögelésen alapuló autófókusz elve
látható.
14. sz. ábra
Az IR fényt kibocsátó világító dióda (1) fénye egy aszférikus lencsén (2)
keresztül lép ki a gépből és jut el a témára, onnan visszaverődik és egy
másik aszférikus lencsén (3) keresztül jut vissza a fényképezőgépbe szerelt
érzékelőre (4). Az érzékelő kimenőjele - egy erősítő közbeiktatásával - egy
elektromágnest hoz működésbe. A mágnes egy fogaskereket mozdít el, amely a
fogasívvel kapcsolódva állítja be az objektívet (6). Az exponálás után a
húzórugó (7) mindig alaphelyzetbe állítja be az objektívet. Az aktív
háromszögelésen alapuló autófókuszos kameráknál az automatikus
élességállításhoz típusoktól függően több-kevesebb időre van szükség. Ezért
ezeknél a gépeknél két fokozatban kell az exponálógombot megnyomni. Az első
fokozatban a félig lenyomott exponálógomb segítségével állítja be az
automatika a helyes tárgytávolságot, majd a teljes elnyomáskor történik a
film megvilágítása.
9.4.2. Vaku által vezérelt távolságmérés
A NIKON 501 AF fényképezőgéphez az SB20 típusú speciális rendszervakut
szerkesztettek. Ez a vaku a hagyományos vakufunkción kívül sötétben is
lehetővé teszi az alapgép autófókuszának a működését. Ha a téma
megvilágítása egy adott szint alatt marad, akkor az alapgép jelzi ezt a
rendszervakunak. Ez ilyenkor működésbe hozza a nagy intenzitású IR fény
kibocsátóját, mely (akár sötétben lévő tárgyakról visszaverődve) információt
ad az alapgép számára az élesség beállításához.
9.5. Elektronika, elektrotechnika
Ezt a területet csak érintőlegesen érintem a bőségessége és
változatossága miatt. A már említett fotótechnikai lehetőségeken kívül
megemlíthetjük az audiovizuális termékek IR sugárral megoldott
távirányítását, vagy a mobiltelefonoknál alkalmazott IR technikát, mely
technika annyira kompatibilis, hogy még vezetékre sincs szüksége. Például
egy NOKIA 6110-es készüléket csak oda kell helyezni egy számítógép,
nyomtató, vagy egy másik mobiltelefon mellé és a beépített IR egység
segítségével vezeték nélkül megindulhat a kommunikáció.
9.5.1. Az IR sugaras távirányító
Többfajta géptípusnál fejlesztették ki az IR sugaras távirányítót, mely a
kamera vakupapucsába helyezett vevőrészből, és egy különálló adóegységből
áll.
A tudomány területén példaként említett infra sugaras eljárások
természetesen azonnal a kriminalisztikai felhasználáshoz tartoznak, mihelyt
bármilyen kis szerepet is játszanak a kriminalisztikai folyamatokban.
Természetesen vannak még olyan területek (pl. ásványtan, növénytan, stb.),
ahol az infra sugárzás hatásait nem részleteztem. Remélem, az eddig leírtak
kíváncsivá tették az érdeklődőt a tekintetben, hogy megvizsgálja saját
közvetlen munkája során felmerülő lehetőségeit az IR sugárzás alkalmazásának
kihasználására.
9.4.1. Az aktív háromszögelésen alapuló
autófókusz
A mérést mesterséges IR sugárzás vezérli. Ezt a mérő-
rendszer sugározza ki és a visszavert témáról a vissza-
vert IR fény alapján állapítja meg a tárgy távolságát és
állítja be a kép élességet. Ez a mérési módszer függet-
len a tárgy megvilágítottságától, így sötétben is meg-
bízhatóan működik. Hátránya, hogy a bázistávolság erősen
behatárolja az objektív gyújtótávolságát. Elsősorban
kompaktkamerákban és normál-gyújtótávolságú autófókuszos
objektívekben alkalmazzák. További hátránya, hogy a téma
felülete befolyásolhatja a pontos mérést. A 14. sz.
ábrán az aktív, háromszögelésen alapuló autófókusz elve
látható.
14. sz. ábra
Az IR fényt kibocsátó világító dióda (1) fénye egy aszférikus lencsén (2)
keresztül lép ki a gépből és jut el a témára, onnan visszaverődik és egy
másik aszférikus lencsén (3) keresztül jut vissza a fényképezőgépbe szerelt
érzékelőre (4). Az érzékelő kimenőjele - egy erősítő közbeiktatásával - egy
elektromágnest hoz működésbe. A mágnes egy fogaskereket mozdít el, amely a
fogasívvel kapcsolódva állítja be az objektívet (6). Az exponálás után a
húzórugó (7) mindig alaphelyzetbe állítja be az objektívet. Az aktív
háromszögelésen alapuló autófókuszos kameráknál az automatikus
élességállításhoz típusoktól függően több-kevesebb időre van szükség. Ezért
ezeknél a gépeknél két fokozatban kell az exponálógombot megnyomni. Az első
fokozatban a félig lenyomott exponálógomb segítségével állítja be az
automatika a helyes tárgytávolságot, majd a teljes elnyomáskor történik a
film megvilágítása.
9.4.2. Vaku által vezérelt távolságmérés
A NIKON 501 AF fényképezőgéphez az SB20 típusú speciális rendszervakut
szerkesztettek. Ez a vaku a hagyományos vakufunkción kívül sötétben is
lehetővé teszi az alapgép autófókuszának a működését. Ha a téma
megvilágítása egy adott szint alatt marad, akkor az alapgép jelzi ezt a
rendszervakunak. Ez ilyenkor működésbe hozza a nagy intenzitású IR fény
kibocsátóját, mely (akár sötétben lévő tárgyakról visszaverődve) információt
ad az alapgép számára az élesség beállításához.
9.5. Elektronika, elektrotechnika
Ezt a területet csak érintőlegesen érintem a bőségessége és
változatossága miatt. A már említett fotótechnikai lehetőségeken kívül
megemlíthetjük az audiovizuális termékek IR sugárral megoldott
távirányítását, vagy a mobiltelefonoknál alkalmazott IR technikát, mely
technika annyira kompatibilis, hogy még vezetékre sincs szüksége. Például
egy NOKIA 6110-es készüléket csak oda kell helyezni egy számítógép,
nyomtató, vagy egy másik mobiltelefon mellé és a beépített IR egység
segítségével vezeték nélkül megindulhat a kommunikáció.
9.5.1. Az IR sugaras távirányító
Többfajta géptípusnál fejlesztették ki az IR sugaras távirányítót, mely a
kamera vakupapucsába helyezett vevőrészből, és egy különálló adóegységből
áll.
A tudomány területén példaként említett infra sugaras eljárások
természetesen azonnal a kriminalisztikai felhasználáshoz tartoznak, mihelyt
bármilyen kis szerepet is játszanak a kriminalisztikai folyamatokban.
Természetesen vannak még olyan területek (pl. ásványtan, növénytan, stb.),
ahol az infra sugárzás hatásait nem részleteztem. Remélem, az eddig leírtak
kíváncsivá tették az érdeklődőt a tekintetben, hogy megvizsgálja saját
közvetlen munkája során felmerülő lehetőségeit az IR sugárzás alkalmazásának
kihasználására.