8. INFRAFOTOTECHNIKAI ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA A KRIMINÁLTECHNIKAI
REKONSTRUKCIÓS VIZSGÁLATOKBAN
A módszer a gyakorlatban nem egyszerűen csak IR fényben való fényképezést
jelent, hanem a negatív-pozitív laborálás során olyan képmódosító eljárások
tudatos végrehajtását is, amely a kapott infraképen elsődlegesen
kontrasztnövekedést képez.
Általánosabban fogalmazva, a módszer mindazon infraoptikai-fotográfiai
eljárások egymáshoz kapcsolódó láncolata, amely alkalmas kriminalisztikai
analitikai feladatok megoldására.
Az okmányokon, okiratokon levő írásokat, nyomatokat és egyéb elemeket az
alaptól (hordozótól) elütő kontrasztjuk és színük teszi láthatóvá. Az
alaptól eltérő szín és kontrasztviszonyokat az írások, bélyegzőnyomatok stb.
festékanyagának szárazanyaga (általában színezékek, tartósító-töltőanyagok),
biztosítja. Ezek a közvetlen vizuális információk azonban csak az
elektromágneses sugárzás viszonylag szűk tartományából származnak. Szakértői
vizsgálatok során azonban gyakorta szükséges, hogy a látható tartományban
közvetlenül kapott információkon kívül a teljes optikai tartomány nyújtotta,
közvetett módon beszerezhető információk is a rendelkezésünkre álljanak.
Éppen ezért bír különös jelentőséggel a fotográfiailag hasznosítható IR
tartomány (vagyis a közeli - A - tartomány), krimináltechnikai
rekonstrukciós vizsgálatokban való alkalmazása, melyet mindenekelőtt az IR
sugaraknak a már fentebb részletezett tulajdonságai tesznek lehetővé.
Az IR fényben való vizsgálatokkal az okmányok, okiratok szabad szemmel
nem látható részletei is láthatóvá válhatnak, azaz ezen a módon
krimináltechnikai információkhoz juthatunk.
A látható fényben azonos színinger-összetevőjű, azaz vizuális
megjelenésük (világosság, színérzet, telítettség) alapján el nem
különíthető, de különböző minőségű színezőpasztákkal készített írások
fotográfiai képe IR fényben különbözik egymástól. Leegyszerűsítve: kétféle
eset lehetséges. Ha adott minőségű színező pasztával készített írások a
pozitív képen, vagy az IR képátalakító által monitoron megjelenítve
láthatóvá válnak, fotográfiailag infraaktívnak, amennyiben nem, a vizsgált
írások festékanyagát fotográfiailag inaktívnak tekintjük.
Az alapesetek között - a minőségtől függően - számos átmenet lehetséges.
Az eltérő aktivitású írásfestékanyagok képeit elemezve vizuális
összehasonlításra adnak lehetőséget. Objektív összehasonlítás
természetszerűleg csak ugyanazon felvételi körülmények között készült
felvételek esetén lehetséges. Kétséges esetekben további, már említett
vizsgálatok elvégzésére is lehetőség nyílik.
Infraaktivitást mutatnak általában a grafit- és koromtartalmú
íróanyagok, illetve festékek, a fekete színű bélyegzőfestékek egyes
golyósion töltőpaszták és tinták stb. Az IR fényt jól abszorbeáló anyagok
(lila színű bélyegzőfestékek és más számos íróanyag), IR érzékeny
fotóemulzióra készült felvételeken, illetve pozitív képen infraaktivitást
nem mutatnak.
Így például meg lehet különböztetni hamisított bélyegzőket és aláírásokat
11. sz. ábra
az eredetitől, ha más tintát, színanyagokat és tust alkalmazunk. Láthatatlan
írások, melyeket különleges oldatokkal készítettek, szintén láthatóvá
válnak. Ugyanez érvényes olyan írásokra, melyek természetes okoknál fogva
váltak olvashatatlanná. Így például el lehet olvasni azokat a leveleket is,
amelyek olvadt vízbe vagy különböző bomlasztó hatású folyadékba kerültek.
Borítékban található leveleket is el lehet olvasni IR felvétel segítségével,
anélkül, hogy ki kellene nyitni azokat. Így meg lehet állapítani azt is,
hogy mi található átragasztott felületek, illetve képek alatt (operatív
felhasználás), a 11. sz. ábrán kissé olvashatatlan feliratozású boríték
külső része, illetve tartalma látható.
Grafittartalmú anyagok, mint például a ceruza, a másolóceruza,
koromtartalmú anyagok, mint például a tus, vagy szénpapír, igen nehezen
nyelik el az IR sugarat és ennek megfelelően nem hatolnak át rajta. A papír,
(a már említett) festékanyagok, bélyegzőtinta ezzel szemben jól átengedik az
IR sugarakat. Más íróeszközöknél, mint a golyóstoll, vagy a filctoll, melyek
szerves természetűek, a különbségek közöttük minden további nélkül
megállapíthatók.
12. sz. ábra
Ebből kiindulva a ráeső fényben és átvilágításban sok feladatot is meg
tudunk oldani, lehetőség van az íróeszközök anyagának megkülönböztetésére,
az írás kiemelésére különböző anyagokkal szemben, a megsárgult, elkopott
papírokon lévő írások láthatóvá tételére, aláírások hamisításának
kimutatására (12. sz. ábra)
A számok átírására látunk jó példát a 13. sz. ábrán.
13. sz. ábra
További felhasználási lehetősége van az IR fény felhasználásának a
daktiloszkópikus vizsgálatok területén. A lappangó ujjnyomatok láthatóvá
tétele korom tartalmú sötét alátéttel.
A már említett fluoreszcenciás vizsgálatok és módszereik igen jelentős
mértékben használatosak az ujjnyomok illetve lábnyomok előhívásánál.
A fluoreszcenciás gerjesztésre jellemzően a sprektum UV kék és zöld
tartományát használjuk, amelynek eredményeként sárga, narancs, vörös vagy IR
színű kisugárzás keletkezik. A megvilágító fény legnagyobb része nem
abszorbeálódik, hanem szétszóródik, vagy visszatükröződik a vizsgált
felületről. Ezért a szem vagy a fényképezőgép lencséje elé olyan szűrőt
helyezünk, amely a fluoreszcencia fényt átereszti de a megvilágító fényt nem
azért, hogy a fluoreszcencia láthatóvá és rögzíthetővé váljék. Az
ujjnyomoknak fluoreszcencia vizsgálattal való észleléséhez a tárgyat
lézerrel egy szűrővel ellátott lámpával kell megvilágítani. Ahhoz, hogy az
ujjnyomok észlelhető fluoreszcenciát mutassanak sokszor nagy energia sűrűség
szükséges. A bűnjeleket olyan szűrőn keresztül kell vizsgálni, amely csak a
megvilágító fénynél nagyobb hullámhosszakat engedi át. Ha megtaláltuk a
legkedvezőbb megvilágítási és vizsgálati körülményeket, az ujjnyomot le kell
fényképezni. A kameránál általában más szűrőt kell alkalmazni mint a
vizuális vizsgálatnál, amennyiben a film érzékenysége kifejezetten eltér a
szem érzékenységétől, mint például az IR-re érzékeny filmeknél. Eleve
szükséges a nagyobb hullámhosszú sugárzásoknál pánkromatikus ill. IR-re
érzékenyített film alkalmazása.
Fegyverhasználat esetén lövési sebeket az emberi testen, vagy por
lerakódást a ruházaton is meg lehet jeleníteni IR fényképezéssel. A belövési
hely körüli kormos gyűrű láthatóvá válik és adatokat szolgál a lövedék
méreteiről. Esetenként sötét ruházaton levő gázolás során keletkezett kerék
nyoma IR megvilágításban leképezhetővé válik.
Az igazságügyi törvényszéki vizsgálatokban is használják az IR sugárzást
a már említett lövés okozta horzsolások megjelenítésétől kezdve az alig
látható hegek, forradások, harapásnyomok láthatóvá tételén keresztül a bőr
színváltozásainak dokumentálásáig.
Meg kell még említenünk a távolról operatív módon elkészülő IR
megfigyelésű felvételek kissé még kihasználatlan lehetőségét is. (Őrző
berendezések, bűnügyi és katonai megfigyelés.)
Véraláfutások, testi sértések nyomai az IR fényben jobban láthatóvá
válnak, hosszú idővel az eltűnésük után is kimutathatók. Egy IR felvétel
segítségével általában nagy biztonsággal ki lehet mutatni a véraláfutások
nyomait akár több évre visszamenőleg is. Tehát ilyen IR felvételeket
különösen ajánlott készíteni olyan esetekben amikor gyermekkel való
erőszakos viselkedésről van szó, hiszen nem lehet minden esetben közvetlenül
a tett után képeket készíteni és ezeken a képeken is csak a legutoljára
történt nyomok láthatók. Az IR felvételen azonban kimutatható, hogy történt-
e korábban is hasonló cselekedet.
Bőrtetoválásokat melyeket mesterséges gyulladással, vagy erős
bőrbarnítással a kvarclámpa alatt, vagy diathermil kezeléssel láthatatlanná
tettek, szintén kifogástalanul megjelenít az IR felvétel Viszonylag gyakran
használatos az IR sugárzás hatásainak a kihasználása különböző
kábítószereknek más anyagoktól történő elválasztása esetén.
Alkalmanként előfordulhat felhevített testek vizsgálata is a
kriminalisztikában, pl. szakértői munkavégzés során. A felhevített testek
vizsgálata az általuk kibocsátott hősugarak fényképezésével végezhető. Az
alsó hőmérséklet határ 250 ºC, a felső kb. 525 ºC (ez már a láthatóság
határa). A 250 ºC alatti hőmérsékleten már kicsi a sugárzás intenzitása az
IR film érzékenységi tartományában, érdekességképpen említem meg, hogy már
250 ºC is több órás expozíciós idővel kell számolni. Az ilyen felvételekhez
alkalmas infra filmet a lehetséges felső határig (kb. 1400 nm)
érzékenyítették. Ezek igen-igen kényesek az ún. fátyol képződésére, ebből
következően az eltarthatóságuk nagyon korlátozott. Az alacsonyabb
hőmérsékletű emberi test által kisugárzott hősugarak láthatóvá tételéhez
orvosi használatra kép átalakító (termográfiai) berendezés szükséges. Ezen
hőmérséklet tartomány felső határánál az erős IR sugárzás mellett még
látható fény is fellép. A gyengén megvilágított testekről pán kromatikus
filmre készült kontraszt szegény képet ezért a jobb kontrasztot adó IR
képpel helyettesítjük.
A botanikában alkalmazott IR felvételek kiválóan alkalmasak a különböző
növényi betegségek kimutatására, mielőtt még ezeket szabad szemmel észlelni
tudnánk. Ezek a vizsgálatok hasznosak lehetnek a kriminalisztika vizsgálata
során is, például, ha szükség van annak a megállapítására, hogy azonosak-e a
növénymaradványok a helyszínen és például a tettes ruházatán.
Az IR felvételezés egyik igen fontos alkalmazási területe a festmények
vizsgálata. Itt az ibolyántúli ill. az IR módszerrel végzett vizsgálatok
kiegészítik egymást. A festményhamisítások gyakoriságára jó példa, hogy az
állítólagos Rembrandt képek száma tízszerese a ténylegesen általa festett
képek számának, vagy Van Dyck esetében kb. 2000 kép forog a kereskedelemben,
pedig kb. csak 70 képet festett. Amennyiben a lakkrétegen való áthatolás
mint IR, mint pedig ibolyántúli sugárzással előnyösebb, mint látható
fényben, akkor az IR-et kell választani, hiszen az ibolyántúlival
ellentétben az IR sugár nem idéz elő fluoreszcenciát, bár alkalmaznak a
festmények vizsgálatánál röntgen sugarakat is. A látható fényben való
összehasonlítással a valóságban maszk módszerével különbségek hozhatók
létre: Két negatívot készítenek (egyiket vörös, másikat IR fénysugarakkal),
ezeket kisérletezés útján és különböző passzer jelzések segítségével
teljesen azonos méretarányúra kell készíteni. A pozitív maszkot látható
fényben készült negatívról készítik.
11. sz. ábra
az eredetitől, ha más tintát, színanyagokat és tust alkalmazunk. Láthatatlan
írások, melyeket különleges oldatokkal készítettek, szintén láthatóvá
válnak. Ugyanez érvényes olyan írásokra, melyek természetes okoknál fogva
váltak olvashatatlanná. Így például el lehet olvasni azokat a leveleket is,
amelyek olvadt vízbe vagy különböző bomlasztó hatású folyadékba kerültek.
Borítékban található leveleket is el lehet olvasni IR felvétel segítségével,
anélkül, hogy ki kellene nyitni azokat. Így meg lehet állapítani azt is,
hogy mi található átragasztott felületek, illetve képek alatt (operatív
felhasználás), a 11. sz. ábrán kissé olvashatatlan feliratozású boríték
külső része, illetve tartalma látható.
Grafittartalmú anyagok, mint például a ceruza, a másolóceruza,
koromtartalmú anyagok, mint például a tus, vagy szénpapír, igen nehezen
nyelik el az IR sugarat és ennek megfelelően nem hatolnak át rajta. A papír,
(a már említett) festékanyagok, bélyegzőtinta ezzel szemben jól átengedik az
IR sugarakat. Más íróeszközöknél, mint a golyóstoll, vagy a filctoll, melyek
szerves természetűek, a különbségek közöttük minden további nélkül
megállapíthatók.
12. sz. ábra
Ebből kiindulva a ráeső fényben és átvilágításban sok feladatot is meg
tudunk oldani, lehetőség van az íróeszközök anyagának megkülönböztetésére,
az írás kiemelésére különböző anyagokkal szemben, a megsárgult, elkopott
papírokon lévő írások láthatóvá tételére, aláírások hamisításának
kimutatására (12. sz. ábra)
A számok átírására látunk jó példát a 13. sz. ábrán.
13. sz. ábra
További felhasználási lehetősége van az IR fény felhasználásának a
daktiloszkópikus vizsgálatok területén. A lappangó ujjnyomatok láthatóvá
tétele korom tartalmú sötét alátéttel.
A már említett fluoreszcenciás vizsgálatok és módszereik igen jelentős
mértékben használatosak az ujjnyomok illetve lábnyomok előhívásánál.
A fluoreszcenciás gerjesztésre jellemzően a sprektum UV kék és zöld
tartományát használjuk, amelynek eredményeként sárga, narancs, vörös vagy IR
színű kisugárzás keletkezik. A megvilágító fény legnagyobb része nem
abszorbeálódik, hanem szétszóródik, vagy visszatükröződik a vizsgált
felületről. Ezért a szem vagy a fényképezőgép lencséje elé olyan szűrőt
helyezünk, amely a fluoreszcencia fényt átereszti de a megvilágító fényt nem
azért, hogy a fluoreszcencia láthatóvá és rögzíthetővé váljék. Az
ujjnyomoknak fluoreszcencia vizsgálattal való észleléséhez a tárgyat
lézerrel egy szűrővel ellátott lámpával kell megvilágítani. Ahhoz, hogy az
ujjnyomok észlelhető fluoreszcenciát mutassanak sokszor nagy energia sűrűség
szükséges. A bűnjeleket olyan szűrőn keresztül kell vizsgálni, amely csak a
megvilágító fénynél nagyobb hullámhosszakat engedi át. Ha megtaláltuk a
legkedvezőbb megvilágítási és vizsgálati körülményeket, az ujjnyomot le kell
fényképezni. A kameránál általában más szűrőt kell alkalmazni mint a
vizuális vizsgálatnál, amennyiben a film érzékenysége kifejezetten eltér a
szem érzékenységétől, mint például az IR-re érzékeny filmeknél. Eleve
szükséges a nagyobb hullámhosszú sugárzásoknál pánkromatikus ill. IR-re
érzékenyített film alkalmazása.
Fegyverhasználat esetén lövési sebeket az emberi testen, vagy por
lerakódást a ruházaton is meg lehet jeleníteni IR fényképezéssel. A belövési
hely körüli kormos gyűrű láthatóvá válik és adatokat szolgál a lövedék
méreteiről. Esetenként sötét ruházaton levő gázolás során keletkezett kerék
nyoma IR megvilágításban leképezhetővé válik.
Az igazságügyi törvényszéki vizsgálatokban is használják az IR sugárzást
a már említett lövés okozta horzsolások megjelenítésétől kezdve az alig
látható hegek, forradások, harapásnyomok láthatóvá tételén keresztül a bőr
színváltozásainak dokumentálásáig.
Meg kell még említenünk a távolról operatív módon elkészülő IR
megfigyelésű felvételek kissé még kihasználatlan lehetőségét is. (Őrző
berendezések, bűnügyi és katonai megfigyelés.)
Véraláfutások, testi sértések nyomai az IR fényben jobban láthatóvá
válnak, hosszú idővel az eltűnésük után is kimutathatók. Egy IR felvétel
segítségével általában nagy biztonsággal ki lehet mutatni a véraláfutások
nyomait akár több évre visszamenőleg is. Tehát ilyen IR felvételeket
különösen ajánlott készíteni olyan esetekben amikor gyermekkel való
erőszakos viselkedésről van szó, hiszen nem lehet minden esetben közvetlenül
a tett után képeket készíteni és ezeken a képeken is csak a legutoljára
történt nyomok láthatók. Az IR felvételen azonban kimutatható, hogy történt-
e korábban is hasonló cselekedet.
Bőrtetoválásokat melyeket mesterséges gyulladással, vagy erős
bőrbarnítással a kvarclámpa alatt, vagy diathermil kezeléssel láthatatlanná
tettek, szintén kifogástalanul megjelenít az IR felvétel Viszonylag gyakran
használatos az IR sugárzás hatásainak a kihasználása különböző
kábítószereknek más anyagoktól történő elválasztása esetén.
Alkalmanként előfordulhat felhevített testek vizsgálata is a
kriminalisztikában, pl. szakértői munkavégzés során. A felhevített testek
vizsgálata az általuk kibocsátott hősugarak fényképezésével végezhető. Az
alsó hőmérséklet határ 250 ºC, a felső kb. 525 ºC (ez már a láthatóság
határa). A 250 ºC alatti hőmérsékleten már kicsi a sugárzás intenzitása az
IR film érzékenységi tartományában, érdekességképpen említem meg, hogy már
250 ºC is több órás expozíciós idővel kell számolni. Az ilyen felvételekhez
alkalmas infra filmet a lehetséges felső határig (kb. 1400 nm)
érzékenyítették. Ezek igen-igen kényesek az ún. fátyol képződésére, ebből
következően az eltarthatóságuk nagyon korlátozott. Az alacsonyabb
hőmérsékletű emberi test által kisugárzott hősugarak láthatóvá tételéhez
orvosi használatra kép átalakító (termográfiai) berendezés szükséges. Ezen
hőmérséklet tartomány felső határánál az erős IR sugárzás mellett még
látható fény is fellép. A gyengén megvilágított testekről pán kromatikus
filmre készült kontraszt szegény képet ezért a jobb kontrasztot adó IR
képpel helyettesítjük.
A botanikában alkalmazott IR felvételek kiválóan alkalmasak a különböző
növényi betegségek kimutatására, mielőtt még ezeket szabad szemmel észlelni
tudnánk. Ezek a vizsgálatok hasznosak lehetnek a kriminalisztika vizsgálata
során is, például, ha szükség van annak a megállapítására, hogy azonosak-e a
növénymaradványok a helyszínen és például a tettes ruházatán.
Az IR felvételezés egyik igen fontos alkalmazási területe a festmények
vizsgálata. Itt az ibolyántúli ill. az IR módszerrel végzett vizsgálatok
kiegészítik egymást. A festményhamisítások gyakoriságára jó példa, hogy az
állítólagos Rembrandt képek száma tízszerese a ténylegesen általa festett
képek számának, vagy Van Dyck esetében kb. 2000 kép forog a kereskedelemben,
pedig kb. csak 70 képet festett. Amennyiben a lakkrétegen való áthatolás
mint IR, mint pedig ibolyántúli sugárzással előnyösebb, mint látható
fényben, akkor az IR-et kell választani, hiszen az ibolyántúlival
ellentétben az IR sugár nem idéz elő fluoreszcenciát, bár alkalmaznak a
festmények vizsgálatánál röntgen sugarakat is. A látható fényben való
összehasonlítással a valóságban maszk módszerével különbségek hozhatók
létre: Két negatívot készítenek (egyiket vörös, másikat IR fénysugarakkal),
ezeket kisérletezés útján és különböző passzer jelzések segítségével
teljesen azonos méretarányúra kell készíteni. A pozitív maszkot látható
fényben készült negatívról készítik.