5. KÉRDÉSEK A KAPCSOLÓDÁS MEGTEREMTÉSÉRŐL ÉS TECHNIKAI ÜGYEKRŐL
5.1 Hogyan tudom meg, hogy milyen lehetőségek vannak az iskolám
esetében a hálózatra való kapcsolódásra?
----------------------------------------------------------------
Az Egyesült Államokban van egy sor állami szintű oktatási hálózat, ezek
legtöbbje hozzáfér az Internethez. Vegye fel a kapcsolatot a Consortium for
School Networking nevű szervezettel, hogy megtudja, van-e az ön körzetében
olyan oktatási hálózat, amely használati jogot ad az oktatóknak és/vagy a
tanulóknak. Az InterNIC is rendelkezik egy listával a körzeti és nemzeti
szintű hálózati kapcsolatot biztosító szervezetekről. A Consortium for
School Networking és az InterNIC is szerepel a 9. fejezetben.
A nagy, regionális hálózati információs központok (NIC), mint amilyen a
RIPE NCC Európában, szintén tudnak adni egy listát a szolgáltató cégekről. A
csendes-óceáni térségért felelős APNIC is összeállít egy ilyen katalógust
rövidesen.
Néha sikerül találni valakit a helyi egyetemen, számítógépes cégnél,
hálózatot üzemeltető szervezetnél, városi hálózatnál, vagy kormányzati
szervnél, aki elég lelkesen viszonyul az iskolákban használt hálózatok
ötletéhez és hajlandó segíteni, mint külső szakértő.
Van egy csomó könyv is az Internetről és arról, hogy hogyan lehet hozzá
kapcsolódni. Néhányat felsorolunk a 8. fejezetben, a "Javasolt olvasnivalók"
címszó alatt, de minden hónapban egyre többet adnak ki. Nézze át a
könyvtárak, könyvesboltok, könyvforgalmazók katalógusait!
5.2 Hány számítógépet tegyünk rá az Internetre?
------------------------------------------------
Valószínűleg azt szeretné, hogy annyi iskolai számítógépnek legyen
hozzáférési lehetősége az Internethez, amennyinek csak lehet. Ha a telefonos
modemmel való kapcsolatot használja, akkor érdemes lehet több, közösen
használható azonosítót kérni az iskolának. Ha az iskolában van helyi hálózat
(LAN), amelyen sok számítógép van, akkor egyetlen, bérelt Internet vonal
képes kiszolgálni az egész intézményt.
Ha sok számítógépet akar rákapcsolni a hálózatra, akkor meg kell róla
győződni, hogy a vonal sebessége ezt megengedi. A legtöbb telefonhívást
használó rendszer jelenleg max. 14.4 Kbs (kilobit per másodperc) átvitelt
tesznek lehetővé, ami egyszerre csak néhány hálózati felhasználót tud
kiszolgálni, persze függően attól, hogy éppen milyen hálózati szolgáltatást
(FTP, stb.) használnak. Ha sok felhasználót szeretne rákapcsolni egyszerre a
hálózatra, akkor meg kell fontolni egy 56 Kbs vagy még gyorsabb, külön vonal
kiépítését.
5.3 Külön telekommunikációs laboratóriumot csináljunk, vagy
tegyük be a hálózatba között gépeket az osztályokba?
------------------------------------------------------------
A számítógépes kabinett egy könnyebben karbantartható megoldás annak,
akinek a berendezéseket üzemben kell tartani, és lehetővé teszi, hogy egy
osztály minden tagja (vagy tanulópárja) egyidőben dolgozhasson egy-egy
gépen; a tanteremben elhelyezett számítógép viszont kényelmesebb megoldás
mind a tanár, mind az osztály számára. Ha a laboratórium mellett dönt, akkor
valószínűleg meg kell szerezni az egyes szaktanárok és média felelősök
beleegyezését, hogy ténylegesen használni fogják a termet az oktatási
munkájukban. Esetleg érdemes megfontolni az iskolában található más
laboratóriumok felhasználását erre a célra. Például, ha van egy tudományos
vagy nyelvi kabinett, lehet, hogy ez a legjobb hely az Internet
használatának elkezdésére az önök iskolájában. És végül arról sem szabad
elfelejtkezni, hogy a könyvtár a legtermészetesebb helyszín az embereknek a
hálózati információforrásokhoz való hozzáféréshez!
Az egész iskola összes számítógépének hálózatba kötése nagyon drága dolog
lehet. Végig kell gondolni a lehetőségeket -- telefonvonal, bérelt vonal,
vagy valamely más megoldás -- és össze kell vetni őket az adott iskola
igényeivel, prioritásaival. Esetleg érdemes lehet megvizsgálni azt a
felállást, hogy csak egy laboratórium, a könyvtár és néhány osztályterem kap
modemes hozzáférést, feltéve, hogy a telefonvonalak rendelkezésre állnak.
Ahogy az Internet fejlődik, egy idő után gazdaságosabb lesz egy intézményi
szintű helyi hálózatot kialakítani, ami rá van kötve az Internetre egy
bérelt vonalon, mint újabb és újabb modemeket venni a termekbe. De, az is
lehet, hogy az 5.5 résznél tárgyalt megoldást érdemes választani.
5.4 Az Internetet az ember otthonról is eléri?
-----------------------------------------------
Ez a hálózati kapcsolatot nyújtó cégtől függ. Természetesen ez egy létező
lehetőség és valószínűleg kívánatos is lehet a tanárok számára, ha
történetesen megvan nekik otthon az ehhez szükséges felszerelés.
Mindenképpen meg kell viszont azt vitatni, hogy ezt a lehetőséget elérhetővé
akarják-e tenni a diákok számára, még ha technikailag megoldható is. Ezt a
legjobb azzal a közösséggel megbeszélni, amit az ön iskolája szolgál,
mondjuk egy szülői értekezleten vagy más nyilvános fórumon. Itt a
legfontosabb kérdés a tanárok és a szülők között a felelősség megosztása a
diákok Internet használatának felügyelete terén (erről lásd még a 6.2
kérdést).
5.5 Milyen más lehetőségek vannak még az Internet szolgáltatások
használatára anélkül, hogy egy külön, bérelt vonalat kellene
fizetni?
-----------------------------------------------------------------
Lehetséges egy helyi, tárol-és-továbbít elven működő hálózatot csinálni,
a Unix to Unix Copy (UUCP) programcsomag valamelyik változatának
felhasználásával. Ezek elérhetők public domain (ingyenes) vagy shareware
(alacsony, gyakran opcionális árú) szoftverek formájában is, qmelyek sok,
különböző géptípuson is működnek, például Amiga, IBM, vagy Macintosh. A
kapcsolat ilyenkor telefonvonal útján, helyi hívásokkal valósul meg. A
Usenet News hírei és az elektronikus levelek egy számítógépen tárolódnak,
majd egy megadott időben a gép kapcsolatba lép egy másikkal a címzettek
irányában és ekkor továbbítja őket. A legtöbb gép úgy van beállítva, hogy
legalább minden 30 percben dolgozza fel a kifelé menő adatokat. Ezzel a
megoldással egy olyan rendszert kapunk, amely annyi Usenet News
hírcsoporthoz nyújt hozzáférést, amennyit csak elbír a számítógépünk,
továbbá használhatjuk az elektronikus levelezést, beleértve a
levelezőcsoportokat, például azokat a listákat, melyeket a 9. fejezetben
soroltunk fel. Több file szerver szolgáltatás is létezik, melyek állományok
átvitelét és más szolgáltatásokat is biztosítanak elektronikus levelezés
útján.
Egy ilyen rendszernek van néhány fontos előnye. Először is ez sokkal
könnyebben finanszírozható, mivel az ilyen rendszerek hatékonyabban
használják a telefonvonalakat, mert csak akkor építik fel a kapcsolatot,
amikor ténylegesen át kell vinni adatokat. Másrészt, itt van lehetőség az
információk szűrésére, amivel az iskola valamennyi befolyást tud gyakorolni
arra, hogy milyen jellegű anyagokhoz férnek hozzá a diákjai.
Ennek a fajta Internet használatnak a fő hátránya az, hogy korlátozza a
használható Internet alkalmazások körét.
A FrEdMail, a FidoNet, vagy a K12Net ilyen tárol-és-továbbít elvű
rendszerek. A FidoNet például számítógépes amatőrök és hobbisták hálózata,
ami személyi számítógépeken működik és nyilvánosan hozzáférhető mindenkinek
egy mikroszámítógéppel és egy modemmel. A kapcsolatfelvételhez szükséges
információk, mind a három szervezet esetében, megtalálhatók a 9. fejezetben.