Rohonyi András - Biacsi Dávid
Veszprémi Egyetem, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
HOMO EDITOR PROJECT
(A hipertext és a World Wide Web felhasználása korrekciós és kreatív
feladatokra az idegennyelvi szakmai kommunikáció oktatásában)
(http://www.vein.hu/~biacsid)
+------------------------------+
| EZ A DOKUMENTUM A |
| 'MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR' |
| ÁLLOMÁNYÁBA TARTOZIK |
+------------------------------+
[The "Homo Editor" Project. Applying hypertext and the World
Wide Web for correctional and creative assignments in teaching
professional communication skills in foreign languages] (with
András Rohonyi) Paper presented at the Seventh National Conference
in Applied Linguistics. Budapest (Hungary): April 1997. Abstract in
Book of Abstracts.
Bevezetés
A World Wide Web felhasználása az idegennyelv-oktatásban nemcsak
Magyarországon, hanem az egész világon is csak rövid - alig négy éves -
múltra tekinthet vissza. A számítógéppel támogatott nyelvoktatásnak ez a
legújabb ága igen nagy visszhangot vált ki a szakemberek körében. Egyre több
helyen alkalmazzák EFL/ESP curriculumok részeként (vö. ROHONYI 1997).
Figyelemre méltó, hogy az "internetes CALL" nagy úttörői (RUTH VILMI,
Helsinki University of Technology; ANTHEA TILLYER, City University of New
York; ROY BOWERS, El Paso Community College; TOM ROBB, Kyoto Sangyo
University; KENJI KITAO, Doshisha University és sokan mások) mellett egyre
többet hallatnak magukról azok a fiatalok, akik egyetemi tanulmányaik során
találkoztak az Internettel és a World Wide Webbel, s fokozatosan átveszik a
stafétabotot. Név szerint meg kell említeni közülük KARLA FRIZLERt (San
Francisco State University) és SCOTT WERNERt (California State University,
Northridge), akik nemcsak disszertációjuk tárgyát merítették ebből a
témakörből, hanem máris meghatározó alakjaivá váltak egy-egy szakterületnek,
valamint a hozzá tartozó levelezési listának; első kísérletezői egy-egy
nyelvoktatási módszernek (vö. FRIZLER 1995; WERNER 1997b).
Az Internet és a World Wide Web a felsőoktatásban csaknem mindenki
számára elérhető. A kommunikáció soha nem látott lehetőségei adódnak az
oktatók és hallgatók számára. Egyre "mindennapibb" helyet töltenek be
szakmai fejlődésükben a levelezési listák, rendszeres e-mail kapcsolatok. A
nyelvoktatásban megfigyelhetők a CALL, az Internet, és egyre inkább a World
Wide Web felé mutató tendenciák. A TESL-L ("Teachers of English as a
Second/foreign Language List") levelezési listán 1995 novembere és 1996
áprilisa között a számítógépek alkalmazása volt a legjelentősebb téma (vö.
ROHONYI-BIACSI 1996), a CALL-ra specializálódott TESLCA-L listán (Computer-
assisted Language Learning branch of TESL-L) pedig ugyanebben az időben az
ún. kommunikatív és integratív CALL térnyerése volt megfigyelhető a
behaviorista CALL rovására (vö. BIACSI-ROHONYI 1996). (WARSCHAUER 1996
szerint a behaviorista CALL-ban a számítógép tutorként, a kommunikatív CALL-
ban stimulusként és eszközként, míg az integratív CALL-ban környezetként
jellemezhető.) Az általunk 1996-97-ben tanulmányozott SCITECH-L ("List
dedicated to Students of English as a Second or Foreign Language who wish to
discuss topics related to science, technology or computers") és NETEACH-L
("An on-line forum through which international EFL/ESL teachers can discuss
issues related to using the Internet as an educational tool") levelezési
listákon szintén a számítógéppel közvetített kommunikáció (CMC) szerepel a
legaktuálisabb, legnagyobb érdeklődést kiváltó témaként.
Az oktatók és hallgatók informális kommunikációja mellett az elektronikus
levelezésre épülő oktatási programok (e-mail writing project-ek) is egyre
terjednek. Magyarországról kitekintve a világhálózatra, csupán a RUTH VILMI
nevével fémjelzett Internet Writing Project-re, továbbá a Tartui Egyetem
(Észtország) által 1996-ban elindított Cross-Cultural Explorations and
Dialogue (CCED) projektre szeretnénk utalni, amelyekbe a Veszprémi Egyetem
hallgatói is bekapcsolódtak. A World Wide Web - mint par excellence szabad
és elvileg bárki számára hozzáférhető publikációs médium - nyelve elsősorban
az angol. Azok számára, akik meg szeretnék magukat ismertetni a világgal, és
nézeteit népszerűsíteni kívánják, az angol nyelv tudása mellett
elengedhetetlenül fontos a web-publishing módszerének és technikájának az
ismerete. A fenti felismerésekből kiindulva, továbbá a Veszprémi Egyetem
Szervezési és Vezetési tanszékének sikeres tapasztalatain felbátorodva (vö.
FÜSTÖS 1995) vállalkoztunk arra, hogy az 1996/97-es tanév tavaszi félévében
az általunk oktatott számítástechnika szakos tanárjelöltek és informatika
szakos mérnökhallgatók EFL tananyagát kiegészítjük szakmai kommunikációs
ismeretek és HTML-publishing oktatásával.
A kurzus bemutatása
A kurzusnak a webbel foglalkozó részében a hallgatókat először
felhasználói ismeretekre oktattuk: megtanultak a World Wide Weben
eligazodni; megismerkedtek a keresőrendszerek használatával, a Weben
található információk kezelésével. Az elektronikus levelezési és
fájlmozgatási (FTP) készségek elsajátítása után megtanulták a HTML nyelv
alapjait, s kötelező feladatként elkészítették saját honlapjaikat. Célunk az
volt, hogy a hallgatók alkalomadtán képesek legyenek nézeteiket,
dolgozataikat, tudományos és egyéb munkáikat publikálni a World Wide Weben.
A kurzus gyakorlati kommunikációs része a Cross-Cultural Awarenets (CCA)
projekt keretében valósul meg. A CCA projekt modelljéül a Tartui Egyetem már
említett CCED projektje szolgált. A CCA-lista koordinátora JENNIFER HANSON,
s a projektnek az isztambuli Koc University ad otthont. A Veszprémi
Egyetemről műszaki menedzser, számítástechnika és informatika szakos
hallgatók vesznek benne részt. A projekt a tavaszi féléven belül nyolc hétig
tart, célja, hogy elősegítse az idegen kultúrák megismerését, megértését, és
a különböző kultúrák értékeinek megbecsülését. A hallgatók minden héten egy
új feladatot kapnak, amelyet egy elektronikus levél megírásával és a CCA
levelezési listájára (cca-chat@ku.edu.tr) való elküldésével teljesítenek. Az
első héten mindenki egy rövid bemutatkozást küldött be magáról, majd ezt
további témák követték. A feladat tartalmát az képezi, hogy a résztvevők
véleményt nyilvánítanak a koordinátor által felvetett kérdésben. Mindenki
elolvassa a többiek véleményét, és néhány kiválasztott levélre válaszol is,
vitatkozva a levél írójával, vagy éppen egyetértve vele.
Az angol nyelvi komponens keretén belül a levelezési listára elküldött,
World Wide Webre feltett angol nyelvű szövegek korrekcióját végeztük el, a
hipertext mint nyelvi forma lehetőségeit felhasználva. Kísérleti módszerünk
lényege, hogy szinopszisban látható az annotált eredeti szöveg, a
megjegyzések rovata, valamint az elkövetett hibákhoz kapcsolódó nyelvtani
anyag. A korrekció nem kész megoldást ad (mint általában a tanár piros
ceruzája), hanem továbbgondolkodásra készteti a hallgatót és különböző
források "meglátogatásán" keresztül vezeti el a hibák önálló kijavításához.
A módszer a nyelvoktatáson kívül bármilyen szöveg hipertextes
kommentálására, korrekciójára és szerkesztésére is alkalmas.
A Homo Editor Project
A World Wide Web lehetőségeit kihasználó dolgozatjavítás során az alábbi
szempontokat kell figyelembe venni:
Dönteni kell: minél nagyobb fokú automatizmust vagy inkább nagyobb
rugalmasságot válasszunk?
Ki kell dolgozni az ablakok és a kapcsolatok (linkek) struktúráját. El
kell dönteni, hogy hány ablakot használjunk, milyen elrendezésben, és milyen
hivatkozásokat alkalmazzunk. Amennyiben az oldalakat csak alacsony (640x480,
800x600) képernyőfelbontásban tudják nézni, akkor erre is fokozott figyelmet
kell fordítanunk. A linkek esetében gondoskodni kell a forrásról, amire a
hivatkozás mutat.
Az általunk "Homo Editor"-nak elnevezett módszer elvét követte ROY
BOWERS, az EST-L ("Teachers of English for Science and Technology")
levelezési lista egyik vezéralakja és korábbi "tulajdonosa", aki - bennünket
néhány hónappal megelőzve - kidolgozta, és nagyvonalúan, szabad
felhasználást engedve, közzétette a World Wide Weben "HTML for online
editing" című munkáját (BOWERS 1997b). BOWERS projektjéről a University of
Aizu egy szaknyelvoktatással foglalkozó kiadványában jelent meg beszámoló
nyomtatásban is (BOWERS 1996). SCOTT WERNER kutatásai a California State
University northridge-i campusán ugyanehhez a módszerhez kapcsolódnak.
WERNER készülő disszertációjában - KRASHEN hipotéziseiből kiindulva - többek
között azt a kérdést vizsgálja, hogy az autentikus szövegkörnyezetben
megjelenített nyelvi hibák hipertextes feldolgozása mennyiben segít az
írásban elkövetett hibák önálló kijavításához szükséges nyelvi készségek
valódi elsajátításában (WERNER 1997b).
BOWERS előre elkészített 13, általa Grammar query-nek nevezett kérdést,
amelyekre rákattintva a hallgató az adott nyelvtani téma többé-kevésbé
részletes leírását kapja, ami az elkövetett hiba azonosítását és kijavítását
szolgálja. BOWERS konzervkérdései a következők:
1. Is this punctuated correctly?
2. Can you delete this word without sacrificing your meaning?
3. Does your verb agree with your subject?
4. Is this the correct verb tense? (Consider the surrounding context.)
5. Is this the correct pronoun?
6. Is this plural or singular?
7. Did you use the correct article?
8. Is this the correct preposition?
9. Can you find a better word here?
10. Is this word spelled correctly?
11. Is your adjective used correctly?
12. Is this sentence a fragment?
13. Is this the correct word order?
BOWERS három ablakot használ: a felsőben helyezkedik el a hallgató
szövege, amelyet online annotál, míg a két alsó ablak közül az egyik a
konzervkérdéseket (Grammar Queries), a másik pedig az egyedi megjegyzéseket
(Notes) tartalmazza. BOWERS az automatizmust részesíti előnyben a
rugalmassággal szemben: olyan eszköztárat (toolbar) használ, amelyre
előzőleg telepítette a 13 nyelvtani kérdést, s így amennyiben egy-egy
hallgató által ejtett nyelvi hiba beleillik az általa készített sablonba,
akkor az a hiba nem kap külön megjegyzést, hanem az aláhúzott rész a
standard konzervkérdésre, erről pedig a Help grafika egy előre elkészített
nyelvtani cue card-ra hivatkozik. BOWERS módszerének szépséghibája, hogy
olyan egyedi eszköztár-készítő szoftvert használ, ami 32 bites (Windows 95)
környezetben nem fut. Word for Windows makrók készítésével nem foglalkozik
oldalain.
ROY BOWERS érdekes számokat ad, amikor módszerét értékeli: azt írja, hogy
ezzel az eljárással 20 perc helyett 10 perc alatt javít ki egy dolgozatot,
amit utána a hallgató nem 10 perc, hanem 1 óra alatt tisztáz le, mivel a
megoldásra saját magának kell rájönnie. BOWERS a hipertextes javítás
előnyeként említi, hogy míg a hibás dolgozat margójára csak annyit tudott
írni, hogy "Ismételje át ezt vagy azt", a hipertextes javítás további online
dokumentumokat kínál fel a hallgatónak, hogy az saját maga jöjjön rá a
hibájára.
SCOTT WERNER, BOWERStől eltérően, két ablakot használ: a felsőt az
eredeti szöveg, az alsót pedig a megjegyzések számára. A makrókat nem egyedi
szoftverrel, hanem a Windowsnak a Recorder kellékével készíti. Az így
létrehozott makrók eszköztári ikonok helyett funkcióbillentyű lenyomásával
aktiválódnak. WERNER 28 konzervkérdést használ, ezek a szintén általa
összeállított linkgyűjteményre mutatnak, s csak így juthat el a hallgató
távolabbi helyek "nyelvi szolgáltatásaihoz".
A mi kurzusunk angol nyelvi komponensében a hipertextes kommentár és
korrekció módszerével azt szerettük volna elérni, hogy a hallgatók minden
hibája, kommentárt kívánó szövegrészlete hipertextté legyen alakítva,
amelyre ha rákattintunk, sablonszöveg helyett egyedi, a hibára rávezető,
kreatív gondolkodást igénylő üzenetet kapjon a hallgató. Amennyiben
nyelvtani hibáról van szó, akkor további kattintással jusson el a hallgató
olyan nyelvi erőforrásokig (pl. szótárak, tezauruszok, példamondatok,
paradigmák, nyelvtani szabályok, style guide-ok), amelyek rávezetik a helyes
megoldásra.
A felhasználó szempontja mellett a tutor nézőpontjából az alábbiakat
vártuk el a módszertől:
- legyen könnyen, kevés tanulás nélkül alkalmazható,
- legyen felhasználóbarát (pl. eszköztár segítse a munkát),
- legyen gyors: lehetőleg gyorsabb a hagyományosnál, különösen azok
számára, akik gépelni gyorsabban tudnak, mint kézzel írni (vö. BOWERS
1997b).
Mivel koncepciónk az volt, hogy minél inkább személyre/alkalomra szabott
megjegyzésekkel lássuk el hallgatóink dolgozatait, szükségszerűen le kellett
mondanunk a teljes automatizmusról. A dolgozatok javítása azonban az előre
elgondoltnál így is nehézkesebben haladt, részben a nyelvi erőforrások
bősége láttán bennünket elkapott bizonytalanság miatt. Körülbelül 100-105
különböző információs forrást vettünk figyelembe (ezek egy része az ANTHONY
HUGHES által készített On-Line English Grammar vonatkozó referenciája),
amelyekre küldhettünk volna referenciát; ennek az automatizálása azonban
legalább 100-105 ikont igényelt volna.
Ehelyett mi 16 ikonnal dolgoztunk; csak a leggyakoribb hivatkozásokhoz
készítettünk makrót és ikont (pl. "Delete this!", "Punctuation?", "Spelling
error!" - az utóbbi esetben a referencia a hipertextes Webster szótár
megfelelő szócikkére mutatott); közben pedig csupán a HTML kódot írtuk be az
eszköztár segítségével: a linknek mind a hipertextjét, mind pedig a
hivatkozott HTML dokumentum vagy cgi-bin script nevét, esetleg könyvjelzőjét
majdnem minden esetben kézzel gépeltük be. Leszögezhetjük tehát, hogy -
legalábbis a projekt kezdeti fázisában - a kezelői felület
felhasználóbarátsága nem elégíti ki az igényeinket.
Értékelés
Azt tapasztaltuk, hogy a hallgatók kreatívan viszonyultak kurzusunkhoz.
Nem kellett őket sokáig biztatni saját honlapjuk elkészítésére, és a
kommunikációs komponens feladataként a CCA-CHAT listára küldött anyagok is
folyamatosan készülnek.
Úgy véljük, hogy a módszer további kodifikálást és újabb döntéseket
igényel, különösen a tutori oldalról: milyen fokú HTML-ismeretet,
szövegszerkesztési hajlandóságot és készséget várunk el a dolgozatok
javítóitól. Rögzíteni kell azt a tudásszintet, ami a tutor számára belépést
jelent a módszer alkalmazásához; ennél nagyobb mértékű
felhasználóbarátságra, "bombabiztos" eszköztár megvalósítására csak hosszabb
távon érdemes törekedni.
Másrészt, az interneten előforduló erőforrások hatalmas mennyisége arra
késztet bennünket, hogy állandóan barangoljunk rajta, kísérjük figyelemmel
az újonnan felbukkanó nyelvi eszközöket, hogy hivatkozásukkal folyamatosan
továbbfejlesszük a Homo Editor Projektet.
A kifejezetten online tanulási célra létrehozott és a World Wide Weben
elérhető nyelvi források, az ún. OWL-ok ("Online Writing Labs") bemutatása
meghaladja ennek a dolgozatnak a kereteit - ezekről más alkalommal számolunk
be.
Irodalom
Nyomtatott források
[1] BIACSI, DAVID N. - ROHONYI ANDRÁS (1996): "Recent Trends in CALL as
Reflected in the TESLCA-L List". Eurocall 96 Conference, Szombathely,
1996 augusztus. (Konferenciaelőadás)
[2] BOWERS, ROY (1996): "WWW-Based Instruction for EST", in ORR, THOMAS
(ed.): English for Science and Technology: Profiles and Perspectives.
University of Aizu, Center of Language Research, Aizuwakamatsu
(Fukushima).
[3] FRIZLER, KARLA (1995): "The Internet as an Educational Tool in ESOL
Writing Instruction". San Francisco State University. URL
http://thecity.sfsu.edu/~funweb/thesis.htm (Master’s thesis)
[4] FÜSTÖS JÁNOS (1995): World Wide Web. Szak Kiadó, Bicske (2. kiadás,
1996).
[5] HARRIS, STUART-GAYLE KIDDER (1996): Official HTML Publishing for
Netscape. Ventana Communications Group, Inc., Research Triangle Park,
North Carolina.
[6] ROHONYI, ANDRÁS - DAVID N. BIACSI (1996): "An Overview of Focal Points
of Interest in the TESL-L List". Fifth International Second Language
Acquisition Workshop, Veszprém - Balatonalmádi, 1996 június.
(Konferenciaelőadás)
[7] ROHONYI ANDRÁS (1997): "ESP resources on the Internet for syllabi and
strategies". ESP workshop, Debrecen, 1997 január. (Konferenciaelőadás)
[8] WARSCHAUER, MARK (1996): "Computer-Assisted Language Learning: An
Introduction", in S. FOTOS (ed.): Multimedia Language Teaching. Logos
International,Tokyo,pp. 3-20. http://www.lll.hawaii.edu/markw/call.html
Elektronikus források
[1] "An Elementary Grammar",
URL http://www.hiway.co.uk/~ei/intro.html
[2] BOWERS, ROY (1997a): "Re: HTML on-line editing"
(E-mail a szerzőhöz, 1997. március 16.)
[3] BOWERS, ROY (1997b): "HTML for online editing",
URL http://www.tnis.net/rbowers/demo.html
[4] BSY@CS.CMU.EDU: Hypertext Webster Interface,
URL http://work.ucsd.edu:5141/cgi-bin/http_webster
[5] "Chat List of Cross-Cultural Awarenets" levelezési lista 1997 március-
áprilisi anyaga. cca-chat@ku.edu.tr
[6] HANSON, JENNIFER (1997): "Re: Students' Dungeon"
(E-mail a szerzőhöz, 1997. március 31.)
[7] HUGHES, ANTHONY (1995): "On-Line English Grammar",
URL http://www.edunet.com/english/grammar/index.html
[8] Kairos 1:1 (1996 Spring),
URL http://english.ttu.edu/kairos/1.1/toc.html
[9] LYNCH, JACK (1997): "Grammar and Style Notes",
URL http://www.english.upenn.edu/~jlynch/grammar.html
[10] STRUNK, WILLIAM (1918): The elements of style. Ithaca, New York. On-
line edition: Trustees of Columbia University in the City of New York
(1995-1996),
URL http://www.cc.columbia.edu:80/acis/bartleby/strunk
[11] WERNER, SCOTT (1997a): "Re: HTML on-line editing"
(E-mail a szerzőhöz, 1997. március 18.)
[12] WERNER, SCOTT (1997b): "Hypertext Responses to Student Writing",
URL http://www.rain.org/~swerner/hyper.html
[13] "Writing",
URL http://www.lang.uiuc.edu/r-li5/esl/writing.html