Dimenzió #22

MeGiNT eLeVeN

(irodalom, gazdaság, számitástechnika, filozófia, fizika, kommunikáció, egyveleg)

                        Rohonyi András - Biacsi Dávid
             Veszprémi Egyetem, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

                             HOMO EDITOR PROJECT

    (A hipertext és a World Wide Web felhasználása korrekciós és kreatív
        feladatokra az idegennyelvi szakmai kommunikáció oktatásában)


                       (http://www.vein.hu/~biacsid)

                      +------------------------------+
                      |       EZ A DOKUMENTUM A      |
                      | 'MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR' |
                      |     ÁLLOMÁNYÁBA TARTOZIK     |
                      +------------------------------+


        [The  "Homo  Editor"  Project.  Applying hypertext and the World
     Wide  Web  for  correctional  and  creative assignments in teaching
     professional  communication  skills  in  foreign  languages]  (with
     András  Rohonyi) Paper presented at the Seventh National Conference
     in Applied Linguistics. Budapest (Hungary): April 1997. Abstract in
     Book of Abstracts.


                                  Bevezetés

   A   World   Wide  Web  felhasználása  az  idegennyelv-oktatásban  nemcsak
Magyarországon,  hanem  az  egész  világon  is csak rövid - alig négy éves -
múltra  tekinthet  vissza.  A  számítógéppel támogatott nyelvoktatásnak ez a
legújabb ága igen nagy visszhangot vált ki a szakemberek körében. Egyre több
helyen  alkalmazzák  EFL/ESP  curriculumok  részeként  (vö.  ROHONYI  1997).
Figyelemre  méltó,  hogy  az  "internetes  CALL"  nagy  úttörői (RUTH VILMI,
Helsinki  University  of  Technology; ANTHEA TILLYER, City University of New
York;  ROY  BOWERS,  El  Paso  Community  College;  TOM  ROBB,  Kyoto Sangyo
University;  KENJI  KITAO, Doshisha University és sokan mások) mellett egyre
többet  hallatnak magukról azok a fiatalok, akik egyetemi tanulmányaik során
találkoztak  az Internettel és a World Wide Webbel, s fokozatosan átveszik a
stafétabotot.  Név  szerint  meg  kell  említeni közülük KARLA FRIZLERt (San
Francisco  State  University) és SCOTT WERNERt (California State University,
Northridge),   akik  nemcsak  disszertációjuk  tárgyát  merítették  ebből  a
témakörből, hanem máris meghatározó alakjaivá váltak egy-egy szakterületnek,
valamint  a  hozzá  tartozó  levelezési  listának; első kísérletezői egy-egy
nyelvoktatási módszernek (vö. FRIZLER 1995; WERNER 1997b).

   Az  Internet  és  a  World  Wide  Web  a felsőoktatásban csaknem mindenki
számára  elérhető.  A  kommunikáció  soha  nem látott lehetőségei adódnak az
oktatók  és  hallgatók  számára.  Egyre  "mindennapibb"  helyet  töltenek be
szakmai  fejlődésükben a levelezési listák, rendszeres e-mail kapcsolatok. A
nyelvoktatásban  megfigyelhetők a CALL, az Internet, és egyre inkább a World
Wide  Web  felé  mutató  tendenciák.  A  TESL-L  ("Teachers  of English as a
Second/foreign  Language  List")  levelezési  listán  1995 novembere és 1996
áprilisa  között  a számítógépek alkalmazása volt a legjelentősebb téma (vö.
ROHONYI-BIACSI  1996), a CALL-ra specializálódott TESLCA-L listán (Computer-
assisted  Language  Learning branch of TESL-L) pedig ugyanebben az időben az
ún.   kommunikatív  és  integratív  CALL  térnyerése  volt  megfigyelhető  a
behaviorista  CALL  rovására  (vö.  BIACSI-ROHONYI  1996).  (WARSCHAUER 1996
szerint a behaviorista CALL-ban a számítógép tutorként, a kommunikatív CALL-
ban  stimulusként  és  eszközként,  míg az integratív CALL-ban környezetként
jellemezhető.)  Az  általunk  1996-97-ben  tanulmányozott  SCITECH-L  ("List
dedicated to Students of English as a Second or Foreign Language who wish to
discuss  topics  related  to science, technology or computers") és NETEACH-L
("An  on-line forum through which international EFL/ESL teachers can discuss
issues  related  to  using  the Internet as an educational tool") levelezési
listákon  szintén  a számítógéppel közvetített kommunikáció (CMC) szerepel a
legaktuálisabb, legnagyobb érdeklődést kiváltó témaként.

   Az oktatók és hallgatók informális kommunikációja mellett az elektronikus
levelezésre  épülő  oktatási  programok (e-mail writing project-ek) is egyre
terjednek.  Magyarországról kitekintve a világhálózatra, csupán a RUTH VILMI
nevével  fémjelzett  Internet  Writing  Project-re, továbbá a Tartui Egyetem
(Észtország)  által  1996-ban  elindított  Cross-Cultural  Explorations  and
Dialogue  (CCED)  projektre szeretnénk utalni, amelyekbe a Veszprémi Egyetem
hallgatói  is  bekapcsolódtak. A World Wide Web - mint par excellence szabad
és elvileg bárki számára hozzáférhető publikációs médium - nyelve elsősorban
az angol. Azok számára, akik meg szeretnék magukat ismertetni a világgal, és
nézeteit   népszerűsíteni   kívánják,   az   angol   nyelv   tudása  mellett
elengedhetetlenül  fontos  a  web-publishing módszerének és technikájának az
ismerete.  A  fenti  felismerésekből  kiindulva, továbbá a Veszprémi Egyetem
Szervezési  és Vezetési tanszékének sikeres tapasztalatain felbátorodva (vö.
FÜSTÖS  1995) vállalkoztunk arra, hogy az 1996/97-es tanév tavaszi félévében
az  általunk  oktatott  számítástechnika szakos tanárjelöltek és informatika
szakos  mérnökhallgatók  EFL  tananyagát  kiegészítjük szakmai kommunikációs
ismeretek és HTML-publishing oktatásával.


                             A kurzus bemutatása

   A   kurzusnak   a   webbel  foglalkozó  részében  a  hallgatókat  először
felhasználói   ismeretekre   oktattuk:   megtanultak   a  World  Wide  Weben
eligazodni;   megismerkedtek   a  keresőrendszerek  használatával,  a  Weben
található   információk   kezelésével.   Az   elektronikus   levelezési   és
fájlmozgatási  (FTP)  készségek  elsajátítása  után megtanulták a HTML nyelv
alapjait, s kötelező feladatként elkészítették saját honlapjaikat. Célunk az
volt,   hogy   a   hallgatók   alkalomadtán   képesek  legyenek  nézeteiket,
dolgozataikat, tudományos és egyéb munkáikat publikálni a World Wide Weben.

   A  kurzus gyakorlati kommunikációs része a Cross-Cultural Awarenets (CCA)
projekt keretében valósul meg. A CCA projekt modelljéül a Tartui Egyetem már
említett  CCED projektje szolgált. A CCA-lista koordinátora JENNIFER HANSON,
s  a  projektnek  az  isztambuli  Koc  University  ad  otthont.  A Veszprémi
Egyetemről   műszaki   menedzser,  számítástechnika  és  informatika  szakos
hallgatók vesznek benne részt. A projekt a tavaszi féléven belül nyolc hétig
tart, célja, hogy elősegítse az idegen kultúrák megismerését, megértését, és
a  különböző kultúrák értékeinek megbecsülését. A hallgatók minden héten egy
új  feladatot  kapnak,  amelyet  egy elektronikus levél megírásával és a CCA
levelezési listájára (cca-chat@ku.edu.tr) való elküldésével teljesítenek. Az
első  héten  mindenki  egy  rövid bemutatkozást küldött be magáról, majd ezt
további  témák  követték.  A  feladat tartalmát az képezi, hogy a résztvevők
véleményt  nyilvánítanak  a  koordinátor által felvetett kérdésben. Mindenki
elolvassa  a többiek véleményét, és néhány kiválasztott levélre válaszol is,
vitatkozva a levél írójával, vagy éppen egyetértve vele.

   Az  angol  nyelvi komponens keretén belül a levelezési listára elküldött,
World  Wide  Webre feltett angol nyelvű szövegek korrekcióját végeztük el, a
hipertext  mint nyelvi forma lehetőségeit felhasználva. Kísérleti módszerünk
lényege,   hogy   szinopszisban   látható  az  annotált  eredeti  szöveg,  a
megjegyzések  rovata,  valamint  az elkövetett hibákhoz kapcsolódó nyelvtani
anyag.  A  korrekció  nem  kész  megoldást  ad (mint általában a tanár piros
ceruzája),  hanem  továbbgondolkodásra  készteti  a  hallgatót  és különböző
források  "meglátogatásán" keresztül vezeti el a hibák önálló kijavításához.
A    módszer   a   nyelvoktatáson   kívül   bármilyen   szöveg   hipertextes
kommentálására, korrekciójára és szerkesztésére is alkalmas.


                            A Homo Editor Project

   A  World Wide Web lehetőségeit kihasználó dolgozatjavítás során az alábbi
szempontokat kell figyelembe venni:

   Dönteni  kell:  minél  nagyobb  fokú  automatizmust  vagy  inkább nagyobb
rugalmasságot válasszunk?

   Ki  kell  dolgozni  az ablakok és a kapcsolatok (linkek) struktúráját. El
kell dönteni, hogy hány ablakot használjunk, milyen elrendezésben, és milyen
hivatkozásokat alkalmazzunk. Amennyiben az oldalakat csak alacsony (640x480,
800x600) képernyőfelbontásban tudják nézni, akkor erre is fokozott figyelmet
kell  fordítanunk.  A  linkek esetében gondoskodni kell a forrásról, amire a
hivatkozás mutat.

   Az  általunk  "Homo  Editor"-nak  elnevezett  módszer  elvét  követte ROY
BOWERS,  az  EST-L  ("Teachers  of  English  for  Science  and  Technology")
levelezési lista egyik vezéralakja és korábbi "tulajdonosa", aki - bennünket
néhány   hónappal   megelőzve   -   kidolgozta,   és   nagyvonalúan,  szabad
felhasználást  engedve,  közzétette  a  World  Wide  Weben  "HTML for online
editing"  című  munkáját (BOWERS 1997b). BOWERS projektjéről a University of
Aizu  egy  szaknyelvoktatással  foglalkozó kiadványában jelent meg beszámoló
nyomtatásban  is  (BOWERS  1996).  SCOTT WERNER kutatásai a California State
University  northridge-i  campusán  ugyanehhez  a  módszerhez  kapcsolódnak.
WERNER készülő disszertációjában - KRASHEN hipotéziseiből kiindulva - többek
között  azt  a  kérdést  vizsgálja,  hogy  az  autentikus szövegkörnyezetben
megjelenített  nyelvi  hibák  hipertextes  feldolgozása  mennyiben  segít az
írásban  elkövetett  hibák  önálló  kijavításához szükséges nyelvi készségek
valódi elsajátításában (WERNER 1997b).

   BOWERS  előre  elkészített 13, általa Grammar query-nek nevezett kérdést,
amelyekre  rákattintva  a  hallgató  az  adott  nyelvtani téma többé-kevésbé
részletes leírását kapja, ami az elkövetett hiba azonosítását és kijavítását
szolgálja. BOWERS konzervkérdései a következők:

  1.   Is this punctuated correctly?
  2.   Can you delete this word without sacrificing your meaning?
  3.   Does your verb agree with your subject?
  4.   Is this the correct verb tense? (Consider the surrounding context.)
  5.   Is this the correct pronoun?
  6.   Is this plural or singular?
  7.   Did you use the correct article?
  8.   Is this the correct preposition?
  9.   Can you find a better word here?
 10.   Is this word spelled correctly?
 11.   Is your adjective used correctly?
 12.   Is this sentence a fragment?
 13.   Is this the correct word order?

   BOWERS  három  ablakot  használ:  a  felsőben  helyezkedik  el a hallgató
szövege,  amelyet  online  annotál,  míg  a  két alsó ablak közül az egyik a
konzervkérdéseket  (Grammar Queries), a másik pedig az egyedi megjegyzéseket
(Notes)   tartalmazza.   BOWERS   az   automatizmust  részesíti  előnyben  a
rugalmassággal   szemben:   olyan  eszköztárat  (toolbar)  használ,  amelyre
előzőleg  telepítette  a  13  nyelvtani  kérdést,  s  így amennyiben egy-egy
hallgató  által  ejtett  nyelvi hiba beleillik az általa készített sablonba,
akkor  az  a  hiba  nem  kap  külön  megjegyzést,  hanem az aláhúzott rész a
standard  konzervkérdésre,  erről pedig a Help grafika egy előre elkészített
nyelvtani  cue  card-ra  hivatkozik.  BOWERS módszerének szépséghibája, hogy
olyan  egyedi eszköztár-készítő szoftvert használ, ami 32 bites (Windows 95)
környezetben  nem  fut. Word for Windows makrók készítésével nem foglalkozik
oldalain.

   ROY BOWERS érdekes számokat ad, amikor módszerét értékeli: azt írja, hogy
ezzel  az  eljárással 20 perc helyett 10 perc alatt javít ki egy dolgozatot,
amit  utána  a  hallgató  nem 10 perc, hanem 1 óra alatt tisztáz le, mivel a
megoldásra  saját  magának  kell  rájönnie.  BOWERS  a  hipertextes  javítás
előnyeként  említi,  hogy  míg a hibás dolgozat margójára csak annyit tudott
írni, hogy "Ismételje át ezt vagy azt", a hipertextes javítás további online
dokumentumokat  kínál  fel  a  hallgatónak,  hogy  az saját maga jöjjön rá a
hibájára.

   SCOTT  WERNER,  BOWERStől  eltérően,  két  ablakot  használ:  a felsőt az
eredeti szöveg, az alsót pedig a megjegyzések számára. A makrókat nem egyedi
szoftverrel,  hanem  a  Windowsnak  a  Recorder  kellékével  készíti. Az így
létrehozott  makrók  eszköztári ikonok helyett funkcióbillentyű lenyomásával
aktiválódnak.  WERNER  28  konzervkérdést  használ,  ezek  a  szintén általa
összeállított  linkgyűjteményre  mutatnak,  s  csak így juthat el a hallgató
távolabbi helyek "nyelvi szolgáltatásaihoz".

   A  mi  kurzusunk  angol  nyelvi  komponensében a hipertextes kommentár és
korrekció  módszerével  azt  szerettük volna elérni, hogy a hallgatók minden
hibája,   kommentárt  kívánó  szövegrészlete  hipertextté  legyen  alakítva,
amelyre  ha  rákattintunk,  sablonszöveg  helyett egyedi, a hibára rávezető,
kreatív   gondolkodást   igénylő  üzenetet  kapjon  a  hallgató.  Amennyiben
nyelvtani  hibáról  van szó, akkor további kattintással jusson el a hallgató
olyan   nyelvi  erőforrásokig  (pl.  szótárak,  tezauruszok,  példamondatok,
paradigmák, nyelvtani szabályok, style guide-ok), amelyek rávezetik a helyes
megoldásra.

   A  felhasználó  szempontja  mellett  a  tutor nézőpontjából az alábbiakat
vártuk el a módszertől:

   -  legyen könnyen, kevés tanulás nélkül alkalmazható,
   -  legyen felhasználóbarát (pl. eszköztár segítse a munkát),
   -  legyen  gyors:  lehetőleg  gyorsabb  a  hagyományosnál, különösen azok
      számára,  akik gépelni gyorsabban tudnak, mint kézzel írni (vö. BOWERS
      1997b).

   Mivel  koncepciónk az volt, hogy minél inkább személyre/alkalomra szabott
megjegyzésekkel lássuk el hallgatóink dolgozatait, szükségszerűen le kellett
mondanunk  a  teljes automatizmusról. A dolgozatok javítása azonban az előre
elgondoltnál  így  is  nehézkesebben  haladt,  részben  a nyelvi erőforrások
bősége  láttán  bennünket  elkapott bizonytalanság miatt. Körülbelül 100-105
különböző  információs forrást vettünk figyelembe (ezek egy része az ANTHONY
HUGHES  által  készített  On-Line  English  Grammar vonatkozó referenciája),
amelyekre  küldhettünk  volna  referenciát;  ennek az automatizálása azonban
legalább 100-105 ikont igényelt volna.

   Ehelyett  mi  16  ikonnal dolgoztunk; csak a leggyakoribb hivatkozásokhoz
készítettünk  makrót és ikont (pl. "Delete this!", "Punctuation?", "Spelling
error!"  -  az  utóbbi  esetben  a  referencia  a hipertextes Webster szótár
megfelelő szócikkére mutatott); közben pedig csupán a HTML kódot írtuk be az
eszköztár  segítségével:  a  linknek  mind  a  hipertextjét,  mind  pedig  a
hivatkozott HTML dokumentum vagy cgi-bin script nevét, esetleg könyvjelzőjét
majdnem  minden  esetben  kézzel  gépeltük  be. Leszögezhetjük tehát, hogy -
legalábbis    a    projekt   kezdeti   fázisában   -   a   kezelői   felület
felhasználóbarátsága nem elégíti ki az igényeinket.


                                  Értékelés

   Azt  tapasztaltuk,  hogy a hallgatók kreatívan viszonyultak kurzusunkhoz.
Nem  kellett  őket  sokáig  biztatni  saját  honlapjuk  elkészítésére,  és a
kommunikációs  komponens  feladataként a CCA-CHAT listára küldött anyagok is
folyamatosan készülnek.

   Úgy  véljük,  hogy  a  módszer  további  kodifikálást és újabb döntéseket
igényel,   különösen   a   tutori   oldalról:  milyen  fokú  HTML-ismeretet,
szövegszerkesztési   hajlandóságot  és  készséget  várunk  el  a  dolgozatok
javítóitól.  Rögzíteni kell azt a tudásszintet, ami a tutor számára belépést
jelent     a     módszer     alkalmazásához;     ennél    nagyobb    mértékű
felhasználóbarátságra, "bombabiztos" eszköztár megvalósítására csak hosszabb
távon érdemes törekedni.

   Másrészt,  az  interneten előforduló erőforrások hatalmas mennyisége arra
késztet  bennünket,  hogy állandóan barangoljunk rajta, kísérjük figyelemmel
az  újonnan  felbukkanó nyelvi eszközöket, hogy hivatkozásukkal folyamatosan
továbbfejlesszük a Homo Editor Projektet.

   A  kifejezetten  online  tanulási célra létrehozott és a World Wide Weben
elérhető  nyelvi  források, az ún. OWL-ok ("Online Writing Labs") bemutatása
meghaladja ennek a dolgozatnak a kereteit - ezekről más alkalommal számolunk
be.


                                  Irodalom

      Nyomtatott források

[1]  BIACSI,  DAVID  N.  -  ROHONYI ANDRÁS (1996): "Recent Trends in CALL as
     Reflected  in  the TESLCA-L List". Eurocall 96 Conference, Szombathely,
     1996 augusztus. (Konferenciaelőadás)

[2]  BOWERS,  ROY  (1996):  "WWW-Based  Instruction for EST", in ORR, THOMAS
     (ed.):  English  for Science and Technology: Profiles and Perspectives.
     University   of   Aizu,  Center  of  Language  Research,  Aizuwakamatsu
     (Fukushima).

[3]  FRIZLER,  KARLA  (1995):  "The  Internet as an Educational Tool in ESOL
     Writing    Instruction".    San   Francisco   State   University.   URL
     http://thecity.sfsu.edu/~funweb/thesis.htm (Master’s thesis)

[4]  FÜSTÖS  JÁNOS  (1995):  World  Wide Web. Szak Kiadó, Bicske (2. kiadás,
     1996).

[5]  HARRIS,  STUART-GAYLE  KIDDER  (1996):  Official  HTML  Publishing  for
     Netscape.  Ventana  Communications Group, Inc., Research Triangle Park,
     North Carolina.

[6]  ROHONYI,  ANDRÁS - DAVID N. BIACSI (1996): "An Overview of Focal Points
     of  Interest  in  the TESL-L List". Fifth International Second Language
     Acquisition   Workshop,   Veszprém   -   Balatonalmádi,   1996  június.
     (Konferenciaelőadás)

[7]  ROHONYI  ANDRÁS  (1997): "ESP resources on the Internet for syllabi and
     strategies". ESP workshop, Debrecen, 1997 január. (Konferenciaelőadás)

[8]  WARSCHAUER,  MARK  (1996):  "Computer-Assisted  Language  Learning:  An
     Introduction",  in  S. FOTOS (ed.): Multimedia Language Teaching. Logos
     International,Tokyo,pp. 3-20. http://www.lll.hawaii.edu/markw/call.html


      Elektronikus források

 [1]  "An Elementary Grammar",
      URL http://www.hiway.co.uk/~ei/intro.html

 [2]  BOWERS, ROY (1997a): "Re: HTML on-line editing"
      (E-mail a szerzőhöz, 1997. március 16.)

 [3]  BOWERS, ROY (1997b): "HTML for online editing",
      URL http://www.tnis.net/rbowers/demo.html

 [4]  BSY@CS.CMU.EDU: Hypertext Webster Interface,
      URL http://work.ucsd.edu:5141/cgi-bin/http_webster

 [5]  "Chat List of Cross-Cultural Awarenets" levelezési lista 1997 március-
      áprilisi anyaga. cca-chat@ku.edu.tr

 [6]  HANSON, JENNIFER (1997): "Re: Students' Dungeon"
      (E-mail a szerzőhöz, 1997. március 31.)

 [7]  HUGHES, ANTHONY (1995): "On-Line English Grammar",
      URL http://www.edunet.com/english/grammar/index.html

 [8]  Kairos 1:1 (1996 Spring),
      URL http://english.ttu.edu/kairos/1.1/toc.html

 [9]  LYNCH, JACK (1997): "Grammar and Style Notes",
      URL http://www.english.upenn.edu/~jlynch/grammar.html

[10]  STRUNK,  WILLIAM  (1918): The elements of style. Ithaca, New York. On-
      line  edition: Trustees of Columbia University in the City of New York
      (1995-1996),
      URL http://www.cc.columbia.edu:80/acis/bartleby/strunk

[11]  WERNER, SCOTT (1997a): "Re: HTML on-line editing"
      (E-mail a szerzőhöz, 1997. március 18.)

[12]  WERNER, SCOTT (1997b): "Hypertext Responses to Student Writing",
      URL http://www.rain.org/~swerner/hyper.html

[13]  "Writing",
      URL http://www.lang.uiuc.edu/r-li5/esl/writing.html
Google
 
Web iqdepo.hu
    © Copyright 1996-2024
    iqdepo / intelligence quotient designing power - digitális kultúrmisszió 1996 óta
    All rights reserved. Minden jog fenntartva.