Dr. Hajnal Judit - Dr. Agócs László - Dr. Veress Gábor
WWW ÉS NYELVOKTATÁS
(http://educen.dote.hu/~agocs/hun/publicat/nwsh96-1.htm)
Abstract
The authors focus on exploiting new methods of language
acquisition with the help of the possibilities offered by the
Internet and WWW. As a new option for computer assisted language
learning, WWW is considered to be the source of individual learning
and problem oriented teaching in many other areas. Expanding
knowledge parallelly in informatics and in the English language is
an asset. In addition to stepping off point sites for ESL teachers
and introducing some interesting examples, some criteria of
constructing language teaching WWW-pages of our own are also
listed.
Szerzők:
Dr. Hajnal Judit, hajnal@ofk.dote.hu
Debreceni Orvostudományi Egyetem, Idegennyelvi Lektorátus
Dr. Agócs László, agocs@ofk.dote.hu
Debreceni Orvostudományi Egyetem, Oktatásfejlesztési Központ
Dr. Veress Gábor, veressg@cortex.dote.hu
Debreceni Orvostudományi Egyetem, PET-Centrum
+------------------------------+
| EZ A DOKUMENTUM A |
| 'MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR' |
| ÁLLOMÁNYÁBA TARTOZIK |
+------------------------------+
1. Nyelvoktatás a DOTÉ-n
Az elmúlt években az egyetemi nyelvoktatásban nagy változások figyelhetők
meg. Jelentősen növekedett azoknak a hallgatóknak a száma, akik alapos
nyelvtudással, nyelvvizsga-bizonyítvánnyal érkeznek a középiskolából.
Azonban még mindig általános jelenség, hogy az elsajátított nyelv nem az
egyetemen - a szakma nyelveként - jogosan favorizált angol nyelv.
Így tehát előfordul, hogy teljesen kezdő vagy éppen középhaladó szintről
elindulva kell teljesíteni az egyetem által előírt tanulmányi
kötelezettségeket: pl. a DOTÉ-n a diploma kiadásához az angol középfokú
nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzését. Ugyanakkor a kiváló nyelvtudással
rendelkező hallgatók számára sem szakadhat félbe a nyelvtanulás az egyetemi
évek alatt, hiszen egyrészt a diplomamunkához, pályamunkákhoz szükséges
szakcikkek többsége angol nyelven íródott, másrészt a külföldi ösztöndíjak
elnyeréséhez is angol nyelvű pályázatot kell írni (CV, motivációs levél,
stb.), emellett a magas pontszámú TOEFL-nyelvvizsga (Test of English as a
Foreign Language) értékes pontokat jelent az elbírálásnál.
Annak ellenére, hogy a nyelvvizsga megszerzése a diploma feltétele, a
nyelvórák látogatása nem kötelező. Így teljesen új helyzet van kialakulóban,
ahol a nyelvtanároknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez
és a diákokkal szemben támasztott követelményekhez. Meg kell keresniük
azokat az oktatási formákat, amelyek leghatékonyabban szolgálják a hallgatók
érdekeit.
Mindezek következményeként, mint a legtöbb más tantárgy esetében is,
egyre inkább a probléma-orientált oktatás és az egyéni tanulási formák
kerülnek előtérbe. Az egyéni felkészülés természetesen nem helyettesítheti a
szervezett formában történő oktatást, de értelmesen használva jól
kiegészítheti azt. Ezért minden konzultációs lehetőség jelentősége
megnövekszik: legyen az orvos, kutató, nyelvtanár vagy éppen informatikai
szakember, és a személyes kapcsolattartási formák mellett kezdenek szélesebb
körben ismertté válni az elektronikus kommunikáció előnyei is.
Ezen a ponton lehet nagy szerepe a nyelvoktatásnak, különös tekintettel
az angol nyelvre, amely az orvostudomány mellett az informatika közvetítő
nyelve is. Kár lenne kihagyni azt a lehetőséget, amit az informatikai és
nyelvi ismeretek párhuzamos bővítése kínál: a nyelv és az informatika
elsősorban eszköz a szakma minél alaposabb elsajátításához, de a kölcsönös
motiváció és transzfer hatás mindkét irányban működik és nagyobb
teljesítményre ösztönöz.
2. Számítógéppel segített nyelvoktatás
A számítógéppel segített nyelvoktatásnak számos előnye ismeretes a
hagyományos módszerekkel szemben. A minden esetben autentikus szövegeket
eredeti, tehát nem a nyelvtanuló számára csonkolt formában, eredeti
környezetben, esetleg képekkel illusztrálva kapja a diák, amelyhez optimális
esetben interaktív módon közelíthet. Az ilyen típusú tananyag szinte
bármikor hozzáférhető, nem kell alkalmazkodni tanárhoz, társakhoz,
csoporthoz vagy időponthoz. A tanulás üteme, intenzitása egyénileg
szabályozható, az egyén tempója és attitűdje szabja meg, hogyan és mennyit
tanul egy-egy alkalommal. A nyelvtanulás általában is alkalmas a holt idők
kihasználására, a számítógép segítségével azonban azt tapasztalhatjuk, hogy
egyrészt minden felgyorsul (pl. szótár használata), másrészt könnyebben,
gyorsabban juthatunk információhoz, kaphatjuk meg a választ a bennünket
érdeklő kérdésekre. Hosszabb-rövidebb időt is érdemes eltölteni a számítógép
mellett, határt szinte csak az objektív lehetőségek szabnak. A nagy
számítógépes hálózatokra történt csatlakozás révén hatalmas mennyiségű
információhoz juthatunk, ami egy sor új problémát vet fel.
3. A kezdetek: lokális hálózat használata a DOTÉ-n
A DOTÉ-n tíz éve működnek szeparált Novell hálózatok, ezek közül említést
érdemel a könyvtári rendszer, amely CD-servereket is tartalmaz, valamint az
oktatásra használt hálózat.
Bár speciálkollégiumokat már 1985 óta tartottunk számítástechnikából,
kötelező tantárgyként két éve jelent meg a kurrikulumban az informatika (30
óra jut általános ismeretekre és 10 könyvtár-informatikára).
A nyelvtanulás számos indirekt formája hozzáférhető a lokális hálózat
segítségével. Lehetőségek: ismerkedés a többnyire angol nyelvű orvosi
programokkal (A.D.A.M. anatómiai program), könyvtári rendszerek (Medline,
Current Content), saját készítésű html anyagok pl. anatómiából,
neurológiából.
Tapasztalataink szerint ha egy hallgató például egy nyelvtanár
irányításával már megtanulta, hogyan kell eligazodnia egy angol nyelvű
programban a Help segítségével, akkor bátrabban fog nekilátni bármelyik
számára ismeretlen, de nélkülözhetetlen angol nyelvű szövegszerkesztő,
adatbáziskezelő, stb. (Word 6.0, Excel, Powerpoint) elsajátításának.
A lokális hálózat másik előnye, hogy az egyetemünkön a párhuzamosan folyó
magyar és angol nyelvű oktatás miatt a magyar anyanyelvű hallgatók is
hozzáférhetnek a hálózaton az angol program hallgatói számára készült
feladatsorokhoz, minimumkérdésekhez (anatómia, élettan), amely újabb
motivációt jelenthet a nyelvtanulásban és a szakmai ismeretek
elsajátításában is.
4. Újabb lehetőségek: nyitás a nagyvilág felé
A DOTE teljes területére kiterjedő hálózat két éve épült ki. A
száloptikás gerincre az intézetek standard Ethernet hálózatokkal
csatlakoznak. Az intézetek nagy részében van saját Novell szerver, a legtöbb
terminál PC, kisebb részük X-terminál és Macintosh. A központi szolgáltató
gépek Unix alapúak (Sun, IBM). A Novell szerverrel rendelkező intézetek
saját mail-rendszert működtetnek. A 800 diplomásból 500 használja
rendszeresen az elektronikus levelezést.
A DOTÉ-n 1995 szeptembere óta reguláris szolgáltalás a hallgatók számára
is az e-mail és az Internet használata. Ezt két Novell (3.12 és 4.0), két
Unix (Sun Classic) és két Linux szerver (Pentium) segíti. A magyar hallgatók
negyedének, míg a külföldiek közül majdnem mindenkinek van saját accountja
(mail-boxa).
Egyetemünkön egyre népszerűbb a WWW használata is, jelenleg öt WWW-
szerver működik:
* Központi WWW-szerver: http://www.dote.hu
* az Anatómia Intézet szervere: http://www.anat.dote.hu
* az Oktatásfejlesztési Központ két szervere: http://www.edu.dote.hu
és http://www.alfi.dote.hu, valamint a
* Hallgatói Tanulóközpont két szervere: http://www.gizi.dote.hu és
http://www.cortex.dote.hu.
4.1. Információszerzés, adatgyűjtés orvostanhallgatók számára
Az orvostanhallgók számára sok hasznos információval, adattal szolgáló
Medline és Current Content 1995 óta hozzáférhető. A szakirodalom folyamatos
követése ma már elképzelhetetlen az elektronikus lehetőségek megismerése
nélkül, ehhez szolgálhat bevezetőként a tudományos publikációk
követelményeinek megismerése, nyelvi megformáltságuk elemzése, valamint egy
adott témához az információ gyűjtése már az egyetemi évek alatt is. A
hallgatók az utóbbi időben valóban élnek ezzel a lehetőséggel, számos
diplomamunka és tudmányos diákköri dolgozat bizonyítja ezt.
4.2. Elektronikus levelezés
Az elektronikus levelezés a nyelvtanulás egyik kedvelt, közvetett
formájává válhat, amelynek a kommunikációban betöltött szerepét nem kell
hangsúlyozni. Az elektronikus levelezés a nyelvtanulás olyan szórakoztató és
érdekes formája, amely az idengennyelvű írás- és olvasási készségek
fejlesztése mellett lehetővé teszi a hallgatók számára azt is, hogy a nálunk
megszokottól eltérő véleményekkel találkozzanak, új barátokat szerezzenek és
más kultúrákat ismerjenek meg. A nyelvoktatás szempontjából igen látványos
eredményeket lehet elérni már egy-egy levelezőprogram alaposabb
megismertetésével, a program nyújtotta lehetőségek bemutatásával. A DOTÉ-n
jelenleg a PMAIL az ELM és a PINE programokat használjuk. Maguk a programok
is részletes használati útmutatókat tartalmaznak, amelyek alapján viszonylag
kevés nyelvi és informatikai ismerettel is el lehet kezdeni a levelezést, és
gyors sikerélményt lehet elérni.
Amennyiben sikerül rászoktatnunk a hallgatókat helyi szinten az e-mail
használatára, amint ez egyetemünkön viszonylag hamar megtörtént, bátrabban
fognak kapcsolatot létesíteni és fenntartani ilyen módon a világ más részén
is, mernek idegen nyelven elektronikus levélben megkeresni egy számukra
ismeretlen szakembert csupán e-mail címe alapján. Erre egyébként számos WWW-
oldalon kapnak bíztatást, sok szerző szívesen veszi, ha olvasóik
ötleteikkel, javaslataikkal, kérdéseikkel e-mailben keresik őket.
A levelezőprogram ismertetése és némi gyakorlás után a nyelvóra egyik
érdekes házi feladataként lehet adni azt, hogy egy közösen kiválasztott
témában keressenek szakembert, vegyék fel vele a kapcsolatot, tegyék fel az
előzetesen közösen megbeszélt kérdéseket, majd a kapott válaszokat egy
bizonyos idő eltelte után az órán szintén közösen lehet elemezni és
értékelni, mindezt természetesen angol nyelven.
4.3. E-mail projectek, levelezőcsoportok
A WWW-n sok helyen találkozhatunk olyan oldallal, amely diákok számára
kínál levelezési lehetőségeket. Innen elindulva az órán közösen
felderíthetjük, melyik felel meg az adott nyelvi csoport tudásszintjének és
érdeklődési körének. Ilyen kiindulópont lehet például:
* Linguistic Funland E-mail Pen-Pal Opportunities for Students:
http://math.unr.edu/linguistics/teslpnpl.html.
* Feliratkozhatunk a California State University, Northridge
által fenntartott Dave's ESL Cafe-ban található ESL Email
Connection, illetve ESL Student Connection nevű oldalakon a
nyelvtanulók és nyelvoktatók egyre növekvő listájára:
http://www.pacificnet.net/~sperling/student.html.
* The E-mail Key Pal Connection From the Comenius Group:
http://www.comenius.com.
* Az International E-mail Tandem Network címe:
http://www.slf.ruhr-uni-bochum.de.
Csatlakozhatunk közösen valamelyik nemzetközi e-mail projecthez is,
amelynek lényege, hogy különböző országok diákjai között létesítenek
kapcsolatot e-mail segítségével, vagy a diákok által írt anyagokból
készítenek gyűjteményt. A résztvevők megbeszélik a nyelvtanulás során
felmerülő problémákat, tanácsokat, ötleteket adnak hasonló projectek
működtetéséhez. A nemzetközi project egyik nagy előnye az, hogy a
nyelvtanuló szembesül azzal a ténnyel, hogy ami neki problémát okoz az angol
nyelvben, az nemcsak számára nehézség. A magyar hallgató tapasztalataink
szerint nagyobb önbizalommal mer belekezdeni bármilyen nyelvvel kapcsolatos
tevékenységbe, ha látja, hogy más nemzetiségű, angolt mint idegennyelvet
tanuló diákok kevesebb tudással is bátrabban vállalkoznak nehezebb
feladatokra.
Ilyen projectek folynak jelenleg:
* Finnországban a Helsinki University of Technology-n: HUT Email
Writing Project http://www.hut.fi/~rvilmi,
* Franciaországban az Ecole National Superieure des
Telecommunications intézetben: a francia diákokat a világ
számos országval összekapcsoló, több nyelven folyó International
E-mail Tandem and Forum Project http://www.enst.fr/~benenson/lgv.
4.4. Az elektronikus és hagyományos levelezés nyelvi-stilisztikai
eltérései
Az E-mail és a lassúsága miatt snail-mailnek (csigapostának) nevezett
hagyományos levelek nyelvi-stilisztikai eltérései, a nyelvhasználatra
gyakorolt hatásai mind az angol, mind a magyar nyelvben külön fejezetet
érdemelnének és elméleti jellegű elemzést igényelnének.
Gyakorlati szempontból megemlíthető a hagyományos levélírási
kritériumokhoz képest egyszerűsödő levélforma, a felesleges formaságok
kerülése, a nyelvi kifejezőeszközök egyszerűsödése és egyértelművé válása,
mindez valószínűleg a kommunikáció sebessége miatt alakult ilyen módon. A
gyorsan megírt, a lényegre koncentráló elektronikus levélben nincs idő
felesleges udvariaskodásra, terjengős kifejezésekre, azonban néhány íratlan
illemszabállyal célszerű megismertetni diákjainkat, természetesen példákkal
illusztrálva (pl. tömör, lényegretörő fogalmazás, a subjectnek valóban a
levél témájára utaló leírása, a gyors válaszadás, a terjedelmes aláírások
mellőzése, stb.). A tömör fogalmazás iránti igény egyik jeleként
értelmezhetjük a mozaikszavak és a rövidítések használatát, amit az
elektronikus kommunikációval foglalkozó egyes szakemberek kifejezetten
javasolnak (pl. IMHO = in my humble/honest opinion, FYI = for your
information, BTW = by the way, stb. Egy másik szembetűnő jelenség az
amerikai angolban az Internet megjelenése előtt használatos játékos
rövidítések és mozaikszavak nagymértékű elterjedése is (pl. 4U, de létezik
szerver is így adott néven: Xs4all).
Minden nyelvi szinten ajánlható a közismert smiley-dictionary nyelvórán
történő közös feldolgozása, ugyanis az egyes képecskéknek, az ún.
emoticonoknak megfelelő szöveges leírások, értelmezések érdekes
véleménykülönbségeket hoznak felszínre.
5. A jövő nyelvtanulója: nyelv és WWW
A jövőbeli nyelvtanuló, aki már otthonában is rendelkezik Internet-
elérési lehetőséggel, és választott hivatása miatt is több órát tölt naponta
a képernyő előtt, a szó valódi értelmében nyelvtanuló, nem tanítani kell,
hanem irányítani. Akár maga is megkeresi a neki szükséges forrásokat: az
írásos és hangzó tananyagokat, e-mailen tartja a kapcsolatot tanárával,
nyelvtanulótársaival levelezőcsoportokban osztja meg tapasztalatait és
cseréli ki véleményét.
A WWW előnyei a nyelvtanulásban egyesítik a számítógéppel segített
nyelvoktatás és az információs szupersztráda kínálta lehetőségeket. A
legjelentősebb előny, hogy a WWW-n az élő angol nyelvvel találkozhatunk, a
ma leginkább használatos szókincset sajátíthatjuk el. A tankönyvek, de főleg
a szótárak természetszerűleg lemaradásban vannak, a mindennap használt
legújabb fordulatok nem találhatók bennük. A WWW-oldalakat gyakran
frissítik, így nyelvileg a legaktuálisabb anyagok olvashatók a gyorsan
fejlődő szakterületekről is. Hátrány, hogy könnyű elveszni (csak zárójelben,
találtunk hasznos tanácsot kezdők számára arra vonatkozóan, mit csináljunk,
ha elvesztünk: kétségbeesés helyett nyomkodjuk a BACK gombot, amíg valami
ismerős helyre nem érünk vissza, esetleg használjuk a HOME gombot :-).
Könnyen elkedvetlenedhetünk, ha sem angolul nem tudunk, sem a számítógéphez
nem értünk, és önbizalmunk sincs, de ilyenkor segíthet, hogy a diákok
egymástól is rengeteget tanulhatnak.
A WWW nyelvoktatásban történő jelenlegi felhasználhatóságát a
következőkben foglalhatnánk össze:
* információszerzés, az ehhez szükséges lehetőségek és programok
megismerése mind a nyelvtanárok, mind a nyelvtanulók számára
* anyaggyűjtés (szakmai jellegű, informatikai és kézikönyvszerűen
használható anyagok feltérképezése)
* számítógépes ismeretek oktatása az angol nyelvvel párhuzamosan
* a nyelvoktatásban közvetlenül használható, letölthető anyagok
(szoftverek, szövegek, tesztek, irodalmi művek
* kiindulópontok (starting off sites) megismertetése, ahonnan
egyénileg lehet tovább keresni
5.1. Informálódás, adatgyűjtés
Az egyik legelső feladat a nyelvórán a browserek használatának
ismertetése, a lehetőségek bemutatása, a parancsok, leírások nyelvi
értelmezése (pl. Netscape, Mosaic, Cello), a DOTÉ-n a Netscape-et
preferáljuk. Ezzel a tudással már el lehet indulni, és számos területen
lehet információt gyűjteni mind a diákoknak, mind pedig a tanároknak.
5.1.1. Információ: nyelvtanulási lehetőségek
A WWW-n sok helyen találkozhatunk nyelvtanulási lehetőségekkel. Egy
szemléletében a miénktől teljesen eltérő közelítés körvonalazódik például a
Boswell ESL System http://www.boswell.com, vagy az ohioi egyetem
http://www.tcom.ohio.edu/OU_Language/teachers-language-engl.html intenzív
nyelvtanulást előnyben részesítő Ohio Program of Intensive English
kurzusainak tanulmányozásával. A kurzusok ismertetői értékes nyelvi anyaggal
szolgálnak a nyelvtanulás alapvető témaköreiben.
Hasonló módon érdemes nyelvileg elemezni néhány konferencia WWW-n
közzétett információs anyagát, hiszen bárki kaphat olyan feladatot, hogy
állítson össze hasonlót a szakterületén. Például egy felhívás nyelvtanárokat
és informatikai szakembereket invitál a Foreign Language Education and
Technology (FLEAT) című konferenciára (1997. aug. 12-16) a University of
Victoria szervezésében:
* http://ikra.call.uvic.ca/LangCent/FLEAT/fleat.html
5.1.2. Ösztöndíj-lehetőségek, állások
Az egyetemi hallgatók körében az egyik legnépszerűbb tevékenység az
ösztöndíj-lehetőségek böngészése a nagy amerikai rendszerek információs
rendszereiből:
* http://www.yahoo.com/Education.
Egy érdekes, új típusú házi feladat lehet a nyelvórán, hogy a diákok
induljanak el a http://www.yahoo.com/Education/Financial Aid/-ről, és
keressenek képzettségüknek, illetve jövőbeli képzettségüknek megfelelő
ösztöndíjat, s a keresések eredménye a nyelvórán közösen feldolgozható,
összevethető. Így amellett, hogy nyelvileg is hasznos információkat
szereznek, megismerkednek az angol és amerikai egyetemek felépítésével, az
oktatás szervezettségével, a lehetséges továbbtanulási formákkal is. Az
angol felsőoktatási intézményeket a következő két címről kiindulva érdemes
keresni:
* http://www.co.uk/colleges.html
* http://www.niss.ac.uk/education/hefce/index.html
Érdemes összevetni az amerikai és angol felsőoktatásban használatos
szókincset is. A feladat nyelvi szempontú célja tehát, hogy betekintést
nyerjenek a téma szókincsébe is, ennek később nagy hasznát vehetik, hiszen
az ösztöndíjak esetében a pályázati kiírások helyes nyelvi értelmezése a
sikeres pályázat egyik alapfeltétele. Emellett az ilyen böngészések
eredményeként számos mintaként használható szöveghez juthatunk: konferenciák
meghívói, felhívás tudományos közlemények írására, sok hasznos élő nyelvi
fordulat, amelyek pl. egy CV megírásánál használhatnak.
De böngészés közben találkozhatunk olyan érdekes információkkal is, mint
például a Translation Office in Vienna fordítóiroda hirdetése:
http://www.porzer.co.at/porzer, amely számos nyelven ajánlja
szolgáltatásait.
Az ösztöndíjfelhívásokon kívül állásokról is tájékozódhatunk a következő
oldalakról elindulva:
* Career Mosaic http://www.careermosaic.com
* Jobserve http://www.jobserve.com
* Employment Opportunities http://www.edu/~mfriley/jobguide.html
5.1.3. Hírek
Közvetett módon, de akár közvetlenül is, ugyancsak nyelvtanulásra
alkalmasak az elsősorban jó nyelvi felkészültségűek számára használható,
több WWW-oldalon fellelhető hírek is. Az olvasási és íráskészség fejlesztése
mellett szókicsfejlesztésre is kiválóan megfelelhet egy olyan feladat,
amelynek során ugyanazt a hírt különböző források alapján kell feldolgozni
az egyes diákoknak vagy kisebb csoportoknak. A nyelvtani nehézségek
megbeszélése mellett sor kerülhet arra is, hogy a különböző megközelítésben
tálalt cikkek nyelvi, stilisztikai eltéréseit összevessük, illetve a
hírforrás által megcélzott értelmezői közösség kultúrájába betekintést
nyerjünk. Csak néhány példa:
* http://www.cnn.com,
* http://www.pathfinder.com,
* http://www.zdnet.com/~zdi/pview/pview.cgi,
* http://www.nba.com, kosárlabdakedvelőknek.
5.1.4. Hírcsoportok, levelezési listák nyelvtanároknak
Mint bármelyik más szakma képviselőinek, a nyelvtanároknak is
rendelkezésére állnak newsgroupok és levelezési listák, mint például a
sci.lang.usenet vagy a misc.education.language.english. Rengeteg hasznos
információ gyűjthető össze mind tartalmi, mind nyelvi szempontból a
levelezőcsoportok által közzétett Frequently asked questions fájlból. Angol
nyelvtanárok számára készült, nyelvoktatással kapcsolatos adatok gazdag
gyűjteményét találhatjuk a a másodikként említett newsgroup leggyakrabban
feltett kérdésekre adott válaszaiban:
* http://math.unr.edu/linguistics/mele.faq.html#websites.
Hasznos és érdekes információkat olvashatunk a nyelvtanárok továbbképzési
(pl. távoktatás-szerűen) és munkavállalási (Békehadtest, önkéntes munkák)
lehetőségeiről, a nyelvoktatók szakmai szervezeteiről, szakmai
folyóiratokról, a tanárok és diákok levelező és hírcsoportjairól, a
forgalomban lévő tankönyvekről, a nyelvoktatásban használható, Interneten
elérhető forrásokról, a TOEFL-nyelvizsgáról, stb. Véleményt cserélhetünk,
híreket kaphatunk a következő két címen:
* ESL Exchange: http://www.ed.uiuc.edu
* Agora Newsletter: http://www.agoralang.com:2410/agoranews_current
5.2 Anyaggyűjtés: könyvek, szótárak
A nyelv- és informatikai oktatás szempontjából hasznos információkat
lehet gyűjteni a Weben a legújabban használatos nyelvkönyvekről,
szakkönyvekről is, például a következő címeken:
* The Internet Bookshop: http://www.bookshop.co.uk
* The Computer Bookshop: http://www.easynet.co.uk/compbook.html
(az informatika témájában ajánl könyveket)
Emellett a legtöbb nagy könyvkiadó is jelen van ismertetőjével, sőt,
egyesek kereskedelmi forgalommal is foglalkoznak. Néhány cím:
* International Language Centres Group (International House):
http://www.ilcgroup.com/home.html
* Heinle & Heinle Publishers: http:/www.thomson.com/heinle.html
* Cambridge University Press: http://www.cup.cam.ac.uk
* Heinemann ELT: http://www.heinemann.co.uk/heinemann/elt
Számos szótár található a Weben, mivel ezek többnyire egynyelvű,
elsősorban értelmező szótárak, főleg a haladó nyelvtanulók érdeklődésére
tarthatnak számot. A leggazdagabb kínálatot a WWW Virtual Library nyújtja,
ahol a Webster-szótár mellett amerikai angol szótárt, brit angol - amerikai
angol szótárt (UK-US Dictionary), műszaki szótárt (Technical English
Dictionary) és Thesaurust is találhatunk: http://www.brown.edu. A WWW
Virtual Library Acronym Servere mozaikszó-szótárt is kínál.
A fordítóknak nyújthat segítséget The Translator's Home Companion a Human
Language Pagen: http://www.rahml. Említést érdemel a kétnyelvű magyar-
angol, angol-magyar szótár:
* http://hix.mit.edu/cgi-bin/ekezet.html/hix.szotar
* http://tpri6l.gsi.de/szotar.html.
5.3. Számítógépes és informatikai ismeretek bővítésére szolgáló anyagok
A mindennapi gyakorlatban jól használható informatikai ismereteket oktató
anyagok nagy számban találhatók a WWW-n. Ezek közül a nyelvórán azok
érdemelnek figyelmet, amelyek a nyelvi és informatikai ismereteket
párhuzamosan bővítik. Néhány példát kiragadva mindössze:
* Interactive Internet Language Learning az IRC-ről tájékoztat
(International Relay Chat, a több csatornán állandóan üzemelő
csevegőrendszer, amely közvetett módon a beszédkészség és a
szókincs fejlesztésére is kiválóan alkalmas):
http://www.babel.uoregon.edu/yamada/interact.html.
* Teaching with the Web, a University of Wisconsin oldalai a WWW
oktatásban történő használatát ismertetik:
http://www.polyglot.lss.wisc.edu/lss/lang/teach.html.
* HomePage Construction Kit: a saját oldal szerkesztését oktatja:
http://gnn.com/gnn/netizens/construction.html,
* a html-szerkesztés rejtelmeibe vezet be a Hypertext Markup
Language-et magyarázó egyik távoktató program:
http://www.mcl.dist.maricopa.edu/tut/lessons.html.
* Kisebb informatikai értelmező szótárakat szógyűjteményeket
több helyen is találhatunk, a legnagyobb USA hivatalos
szövetségi szótár tömörítve 5,6 Mbyte nagyságú és letölthető
a sneffels.its.bldrdoc.gov anonymous ftp-ről, vagy a
http://www.its.bldrdoc.goc/projects/1037c/1037.htm címről.
Néhány további fontos informatikai és orvosképzési forrás:
* American Communication Association WWW:
http://www.uark.edu/depts/comminfo/www/health.html
* MBL/NLM Medical Informatics Course: The Internet:
http://www.nlm.nih.gov/LECTURES.dir
internet_course.dir/starting_page.html
* Essential Computing Terms and Definitions for All Computer Users:
http://www.revenue.com/first/basicdef/terms.htm
* University of Glasgow Computing Service Documentation:
http://www.gla.ac.uk/Compserv/Doc
* Documents & Worksheets for UNIX & PCs:
http://manuel.brad.ac.uk/help/.docuwork.html
* (Bob Allison's Home Page) The Web Masters' Page:
http://gagme.wwa.com/~boba/masters1.html
* Biomedical Information Communication Center: http://www.ohsu.edu
* Medical Resources: http://world-health.net/resource.html
* UT Austin - GSLIS:Biomedical Informatics:
http://fiat.gslis.utexas.edu/informatics/biomed.html
* Online Course on Biostatistics (UMKC):
http://research.med.umkc.edu/tlvbiostat_course_sched.html
* European University Information Systems:
http://www.lmcp.jussieu.fr/eunis
* SilverPlatter Worldwide Library: http://www.silverplatter.com
* TLTP Central Web page: http://www.icbl.hw.ac.uk/tltp
* OUP's 'Medicine and the Internet' Home Page:
http://www1.oup.co.uk/scimed/medint/HOME.html
* Medical Imaging Internet Resources:
http://agora.leeds.ac.uk/comir/resources/links.html
* Medical links page: http://eja.anes.hscsyr.edu/perf/medical_links
5.4. Közvetlenül nyelvoktatásra szánt anyagok
A közvetlenül nyelvoktatásra szánt anyagok száma szinte
végeláthatatlannak tűnik, ki-ki felkészültsége, tudásszintje, ideje, kedve
és nem utolsósorban hardware háttere szerint válogathat a letölthető
szoftverek, szövegek, írás-, olvasási készséget fejlesztő feladatok,
nyelvtani tesztek, irodalmi művek, sőt akár graffitik és keresztrejtvények
közül. A gazdag kínálatból néhányat ismertetve kívánjuk a figyelmet
felhívni, milyen gazdag lehetőségeket kínál a WWW.
Nyelvoktató szofvereket találhatunk, illetve nyelvoktató szövegekről
kaphatunk információt a következő oldalakon:
* EL Teaching Software Page (Windows Shareware and Freeware
International House): http//math.unr.edu/linguistics/teslmat.html/
* The Electric Library: http://www.elibrary.com/id/2525 címen
keresgélhetünk az elektronikus könyvtárban is
* WWW Virtual Library: http://www.brown.edu
* Language Page: számos különféle nyelvoktató anyagot kínál:
http://www.villamette.edu/~tjones/Language-Page.html
* Language Specific Activities: a University of Wisconsin oldalain
feladatlapokat találhatunk: http://polyglot.lss.wisc.edu/lss/lang
* Challenge: írás- és olvasási készségeket fejlesztő feladatokat
rejt a cím, az életben problémát, kihívást jelentő témák közül
választhatunk, s megírhatjuk véleményünket a témáról, illetve
arról, milyen szerepet játszik az életünkben, jelentkezni lehet:
http://www.students.uiuc.edu/~-shetz/form.html
* Language Testing Resources: a University of Survey teszteket kínál:
http://www.surrey.ac.uk
CityNet: Jól használhatók nyelvórán a CityNet nevet viselő WWW-oldalak
amelyeken a világ különböző országaival ismerkedhetünk meg képek, térképek
és leírások segítségével. Információt gyűjthetünk az egyes országok
kultúrájáról, nyelvéről, oktatásáról, fontosabb eseményeiről. Találunk
adatokat egy külföldi út megszervezéséhez a turizmus és utazás címszó alatt,
és képet kaphatunk az adott országban élő emberek életéről is. Érdekes
feladat lehet a nyelvtanulók számára egyénileg azonos szempontok alapján
feldolgozni a különféle országokról szóló információkat, és közösen
elvégezni az összehasonlítást: http://www.city.net/countries
Dave's ESL Cafe: Egy másik, nyelvtanulók által kedvelt hely a WWW-n a
California State University, Northridge által fenntartott Dave's ESL Cafe:
http://www.pacificnet.net/~sperling/eslcafe.html. Ezen az oldalon számos
WWW-n végezhető nyelvtanulási tevékenységbe kezdhetünk. A legújabb rész, az
ESL Quiz Center számos témában kínál interaktív feladatokat, a földrajzi,
történelmi és tudományos kérdéseken kívül találhatunk kifejezetten
nyelvtani, szövegértési, íráskészséget fejlesztő, szókészlettani, közöttük
külön szleng-résszel foglalkozó feladatokat. Egy, a browserek működéséhez
hasonló keresőoldalt találhatunk a One-Stop ESL Page-en, amely az ESL Cafe-n
kívül a Yahoo, az InfoSeek, az Open Texts, a WebCrawler, az Alta Vista és a
Galaxy oldalain is keresgél helyettünk. Feltehetjük kérdéseinket a szerzőnek
az ESL Question Page-en, nyelvtanulásra vonatkozó ötleteket, javaslatokat
kaphatunk más nyelvtanulóktól és tanároktól az ESL Idea Page-en. Az ESL
Message Exchange segítségével véleményt cserélhetünk a világ minden
tájékáról bejelentkező diákokkal és tanárokkal. Megismerkedhetünk a
nyelvtanulók számára legfontosabb linkekkel, amelyeket külön
csoportosítottak tanárok és diákok számára, és az ESL Student Links és ESL
Teacher Links oldalaihoz hozzátehetjük saját kedvenc nyelvtanuló WWW-
oldalaink linkjét. Közvetlenül feliratkozhatunk egy nyelvtanulók és
nyelvtanárok számára fenntartott levelezőlistára az ESL Email Connection
segítségével. Olvashatunk angolt idegennyelvként tanuló diákok által írt
graffitiket, és elküldhetjük sajátunkat is:
* http://www.pacificnet.net/~sperling/eslcafe.html.
Természetesen saját magunk is kereshetünk további anyagokat, ha bármelyik
kiindulópontról téma szerint keresünk.
5.5. Anyagok magasabb szintű nyelvtudással rendelkezők számára
Magasabb szintű nyelvtudással rendelkezőknek szépirodalmi műveket
(Gutenberg project), illetve azok nyelvtanuláshoz feldolgozott változatait
ajánlja a WWW.
* Literature from many countries (több ország irodalmából
találhatunk anyagokat: http://www.xs4all.nl/~pvessel/country.html
* Yahoo Linguistics and Language Resources List:
http://www.yahoo....Human Languages
* Virtual Library, Language Section:
http://www.willamette.edu/~tjones/languages
www_Virtual_Library_Language.html
5.6. Egyéb nyelvek nyelvoktatásra szánt anyagai
Említést érdemel néhány WWW-oldal, amely más nyelvekhez ugyan, de érdekes
anyagokat rejt. A világ minden nyelvéhez találhatunk már oktató anyagokat a
WWW-n. Néhány kiindulópont:
* Foreign Language Teaching Resources:
http://babe.uoregon.edu/yamada/forlang.html
* Bilingual Education and ESL Resources. Washington State University:
http://www.educ.wsu.edu/esl/esl.html
* Computer Aided Language Instruction Group, University of Arizona,
multimédia anyagokhoz mutat linkeket és különleges fontok is
találhatók: http://cali.arizona.edu
* Virtual Library, Language Section:
http://www.willamette.edu/~tjones/languages
www_Virtual_Library_Language.html
nyelvek szerinti abc-rendben böngészhetünk a világ szinte összes
nyelvének oktatóprogramjai, nyelvleckéi, szótárai és könyvei között
Magyar nyelvet oktató program is létezik a következő címeken:
* Hungarian Language Course:
http://www.sas.upenn.edu/~arubin/hungarian.html
* Learn (Medical) Hungarian:
http://www.gizi.dote.hu/~hajnal/learnhu.html
6. Saját készítésű nyelvoktató anyagok szerkesztésének néhány kritériuma
Előbb-utóbb a legtöbb oktatással foglalkozó szakember elérkezik arra a
pontra, hogy saját készítésű anyagait, szélesebb érdeklődésre igényt tartó
gyűjtéseit szeretné másokkal megosztani. Felmerül a kérdés, milyen
kritériumok alapján szerkesszünk saját WWW-oldalakat. Ma már számos
technikai megoldás kínálkozik html-formátum készítésére, és bizonyára
könnyen találunk olyan szervert is, amelyen a szakember segítségével
elhelyezhetjük anyagainkat.
6.1. Általános tartalmi kérdések
Néhány tartalmi jellegű kérdés feltétlenül említést érdemel. A WWW-
oldalak az elképzelhető legszélesebb nyilvánosságra tarthatnak igényt. A
potenciális olvasók száma elméletileg végtelen, mégis azt kell
feltételeznünk, hogy az anyag témája miatt gyakorlatilag egy jól
körvonalazható rétegre szűkül ez a közönség. Ezért első lépésként érdemes
eldönteni, milyen olvasói-felhasználói rétegnek szánjuk anyagainkat, és
azokat megcélozni mind tartalmi, mind szerkesztési szempontból.
Azonban minden WWW-oldal ugyanakkor mégis ennél több embernek szól, ezért
az anyag összeállításánál nem szabad megfeledkeznünk (és általában nem is
szoktak) a kezdőkről, az érdeklődőkről és az adott szakmában
tájékozatlanokról sem. Nem felesleges udvariasság a nyitó oldalon kicsit
bőbeszédűbben, közérthetően elmagyarázni, akár egy leíró jellegű linkkel
kapcsoltan, hogy mire számíthat az olvasó a következő oldalon, hiszen a WWW-
nek megvan az a remek tulajdonsága, hogy csak azt és annyit olvas belőle a
felhasználó, amennyire valóban szüksége van. Amint azt legtöbb amerikai
eredetű WWW-oldalon tapasztalhatjuk, mindig a legtájékozatlanabb felhasználó
szemszögéből érdemes az oldalt szerkeszteni, a rutinosabbak legfeljebb
továbblapoznak. Potenciális felhasználóink érdekében célszerű ezt a
megoldást választani az egyes oldalak bevezető leírásainál is. Tény, hogy
valamennyivel nagyobb munkát jelent a több magyarázat megfogalmazása, az
első megfontolásra talán feleslegesnek tűnő linkek létrehozása a kiinduló
oldalakon, ám az egyre szaporodó mennyiségű anyag miatt erre feltétlenül
szükség van.
6.2. Kapcsolatfelvételi lehetőség biztosítása
Mindenképpen fontos az oldal szerzőjével való kapcsolatfelvételi
lehetőség biztosítása, a legtöbb nyitóoldalon szerepel manapság a szerző e-
mail címe, amelyre rákattintva általában megjelenik valamelyik
levelezőprogram, és az olvasó közvetlen kapcsolatba léphet a szerzővel. Ez
nemcsak figyelmesség az oldal szerkesztőjétől, nemcsak formális módon az
olvasó egyenrangú partnernek tekintése, hanem sokszor valóban hasznos
javaslatokat, tanácsokat kaphatunk olvasóinktól. Eszükbe juthat olyasmi, ami
a szerző figyelmét esetleg elkerülte, új szempontokat vethetnek fel, és
amire a legtöbb oldalon kifejezett kérést is találunk az anyag szerkesztője
részéről, a témához kapcsolódó újabb WWW-oldalak címét is összegyűjthetjük a
felhasználók segítségével.
6.3. A Learn (Medical) Hungarian nyelvoktató anyag
A Learn (Medical) Hungarian nyelvoktató anyag elsősorban a Magyarországon
tanuló külföldi orvostanhallgatóknak készült, tehát viszonylag szűk réteget
céloz meg. Célja, hogy a hallgatók minél sikeresebben boldoguljanak a
betegekkel történő kommunikáció során, a betegkikérdezések alkalmával a
klinikai, elsősorban a hosszas kérdezősködést igénylő belgyógyászati
gyakorlatokon. Az anyag erős középhaladó szintű nyelvi előképzettséget
tételez, így természetesen nem tér ki az alapvető nyelvtani szerkezetek
magyarázására. Az egyes részek azonban nyelvtani szempontból értelmezik az
adott alakot. A magyar nyelv iránt érdeklődők is találhatnak érdekes és
hasznos nyelvi szerkezeteket a hétköznapi nyelvre vonatkozóan az orvos-beteg
viszony és a köznapi magyar orvosi nyelvhasználat témaköreiben.
Az anyag többéves gyűjtőmunka eredménye, amelyet a szerző a szakirodalom
tanulmányozása mellett a klinikai gyakorlatokon szakorvosok, magyar és
külföldi hallgatók segítségével gyűjtött össze és a szakorvosokkal történő
konzultációk után rendszerezett. A kérdéssorozatok nagy része nemcsak
nyelvórán, hanem a gyakorlatokon is hallgatókkal kipróbált anyag, amely
tapasztalataink szerint nyelvileg működőképesnek és hasznosnak bizonyult.
Szerkezeti felépítése a következő: A szakorvosok, szakterületek és
betegellátással foglalkozó intézmények listáját a belgyógyászati kórlap
alapján történő anamnézisfelvétel követi. A legfontosabb kérdések mellett
közvetlenül olvasható az angol fordítás is. Egy másik változatban a
kérdésekre adott lehetséges válaszokat találhatjuk, ez a rész
szótárhasználatot igényel. Az anamnézisfelvétel a szülészetben használatos
leggyakoribb kérdésekkel egészül ki. A leggyakoribb betegségek hétköznapi
elnevezéseit, amelyek angol megfelelői is szerepelnek, a betegségek
általános elnevezései, az azokkal kapcsolatos igei alakok és a betegségek
nevei előtt leggyakrabban álló melléknevek követik. A panaszok és tünetek
között néhány alapbetegség sajátossága szerepel egyrészt leíró jelleggel,
másrészt a beteg szavaival elmondva is. Ez utóbbi szövegek, illetve az
ezeket követő két tipikus magyar betegség, a magas vérnyomás és a májzsugor
részletesebb leírása szótárhasználatot igényel.
A gyógyszerelésre vonatkozó alapkérdések, a gyakori gyógyszerek
elnevezései, formái és mellékhatásai, valamint a gyógyszerek szedésére
vonatkozó utasítások mindkét nyelven szerepelnek. A kérdésekre kapott
lehetséges válaszokból is kaphatunk ízelítőt. A beteg vizsgálata közben
adott utasításokat a szokásos egyes szám harmadik személyű alakok mellett az
udvarias tessék-szerkezetekben is megtalálhatjuk, természetesen az angol
megfelelőkkel együtt. Ezt a fizikális vizsgálat közben elhangzó információt
adó és együttműködésre felszólító kifejezések követik két nyelven. A
függelék rész feladatlapokat tartalmaz (például a fordítások között vannak
zárójelentések, gyógyszerismertetők is, de találhatunk hagyományos
feladatokat is), amelyekkel a diákok próbára tehetik tudásukat.
7. Javaslatok a WWW-n található nyelvoktatást
segítő anyagok ésszerű használatához
Nem lehet kétséges tehát, hogy a WWW kiváló lehetőségeket kínál a
nyelvtanulásra is. Azonban a sokszor egymástól igen távol lévő helyekre
történő, esetleg a csupán önmagáért való, cél nélküli kalandozás néhány
jelentős kérdésre hívja fel a figyelmet.
Minden Internet-használó közös felelősségére kell gondolnunk akkor,
amikor feladatokat adunk ki, hogy lehetőleg minél ésszerűbben, minél
hatékonyabban használjuk a hálózatot. A nyelvtanulás címszó alatt elkövetett
böngészés sok felesleges időt és energiát is lefoglalhat, sok szabad
kapacitást is leköthet, ha nem tervezzük meg okosan a munkát. Célszerűnek
látszik az informatikai, lehetőleg hálózatkezelésben járatos szakember
segítségét igénybe venni már a tervezés fázisában is minden WWW-vel
kapcsolatos tevékenység bevezetése előtt. Csak a szakember döntheti el
ugyanis, hogy mekkora leterheltséget képes például egy nyelvtanár okozni egy
nem racionálisan átgondolt, nem az ésszerűség határain belül mozgó feladat
megválasztásával. Nem kell szégyellni segítséget kérni, hiszen mindannyiunk
közös érdekéről, a hálózat nyújtotta lehetőségek minél értelmesebb
kihasználásáról van szó.
8. Irodalomjegyzék: kiindulópontok
A következő WWW-oldalakról elindulva saját magunk is böngészhetünk és
gyűjthetünk további anyagokat:
* Angol egyetemek: http://www.niss.ac.uk/education/hefce/index.html
* Angol főiskolák: http://www.co.uk/colleges.html
* Autonomy and Independence in Language Learning:
http://www.hku.hk/engctr/autonomy/satrs.html
* Bilingual Education and ESL Resources. Washington State University:
http://www.educ.wsu.edu/esl/esl.html
* Cambridge University Press: http://www.cup.cam.ac.uk
* Career Mosaic http://www.careermosaic.com
* CELIA ESL Shareware: http://www.latrobe.edu.au/gse/celia/sl/sl.html
* Challenge: http://www.students.uiuc.edu/~-shetz/form.html
* CityNet: http://www.city.net/countries
* Comenius Group: http://www.comenius.com
* Computer Aided Language Instruction Group, University of Arizona,
http://cali.arizona.edu
* Computer Bookshop: http://www.easynet.co.uk/compbook.html
* Dave's ESL Cafe: http://www.pacificnet.net/~sperling/eslcafe.html
* Doc's Education Resource Page: http://www.pixi.com/~cram
* E-mail Key Pal Connection From the Comenius Group:
http://www.comenius.com
* EFL Web: http://www.u-net.com/eflweb
* EL Teaching Software Page (Windows Shareware and Freeware
International House): http//math.unr.edu/linguistics/teslmat.html/
* Electric Library: http://www.elibrary.com/id/2525
* Employment Opportunities http://www.edu/~mfriley/jobguide.html
* English for Science and Technology:
http://www.cibnor.conacyt.mx/est/activity.html
* ESL Exchange: http://www.ed.uiuc.edu
* ESL Sites on teh Web: http://www.ed.uiuc.ed
* Foreign Language Teaching Resources:
http://babe.uoregon.edu/yamada/forlang.html
* Frizzy University Network (FUN): http://thecity.sfsu.edu/~funweb
* Heinemann ELT: http://www.heinemann.co.uk/heinemann/elt
* Heinle & Heinle Publishers: http:/www.thomson.com/heinle.html
* HomePage Construction Kit:
http://gnn.com/gnn/netizens/construction.html
* Hungarian Language Course:
http://www.sas.upenn.edu/~arubin/hungarian.html
* HUT Email Writing Project http://www.hut.fi/~rvilmi
* Interactive Internet Language Learning:
http://www.babel.uoregon.edu/yamada/interact.html
* International E-mail Tandem and Forum Project
http://www.enst.fr/~benenson/lgv
* International E-mail Tandem Network címe:
http://www.slf.ruhr-uni-bochum.de
* International Language Centres Group (International House):
http://www.ilcgroup.com/home.html
* Internet Bookshop: http://www.bookshop.co.uk
* Internet Resources for Language Teachers: http://www.cti.hull.ac.uk
* JLTC General Language Resource: http://www.aros.net
* Jobserve http://www.jobserve.com
* Language Page: http://www.villamette.edu/~tjones/Language-Page.html
* Language Resource Centre: http://www.dartmouth.edu/~hr/lrc
* Language Specific Activities: http://polyglot.lss.wisc.edu/lss/lang
* Language Testing Resources: a University of Survey:
http://www.surrey.ac.uk
* LATTICE: http://www.cltr.uq.oz.au:8000
* Learn (Medical) Hungarian:
http://www.gizi.dote.hu/~hajnal/learnhu.html
* Lingnet: http://lingnet.army.mil
* LINGUIST: http://www.emich.edu/~linguist/issues.html
* Linguistic Funland E-mail Pen-Pal Opportunities for Students:
http://math.unr.edu/linguistics/teslpnpl.html
* Linguistic Funland: http://math.unr.edu/linguistics/tesl.html
* Literature from many countries:
http://www.xs4all.nl/~pvessel/country.html
* New Tools for Teaching: http://ccat.sas.upenn.edu/jod
* Ohio University, Call Teaching Resources:
http://www.tcom.ohiou.edu/OU_Language/teachers-general.html#Resources
* Oxford University Language Centre:
http://info.ox.ac.uk/departments/langcentre
* Pizzaz! http://darkwing.uoregon.edu/~leslieob/pizzaz.html
* Teaching with the Web:
http://www.polyglot.lss.wisc.edu/lss/lang/teach.html
* University of Wisconsin:
http://polyglot.lss.wisc.edu/lss/lang/nflrc.html
* Virtual Catalogue: http://www.pvp.com/esl.html
* Virtual Library, Language Section:
http://www.willamette.edu/~tjones/languages
www_Virtual_Library_Language.html
* WWW Address Book: http://www.educ.wsu.edu/esl/index.html
* WWW Virtual Library: http://www.brown.edu
* Yahoo Linguistics and Language Resources List:
http://www.yahoo.com/Social_Science/Linguistics_and_Human_Languages
* YAHOO: http://yahoo.com/Education/Languages
English_as_a_Second_Language